Napsugaras tájház (2025)

Alsóváros emlékházának a településrészre oly jellemző napsugaras ház ad otthont, ahol a dél-alföldi népéletet mutatják be, valamint a két világháború közötti időszak használati tárgyait állították ki.

A tájházban az állandó kiállítás mellett az ünnepekhez kötődő népszokásokat bemutató programokkal várják a látogatókat.

Foka ÖkoKikötő és szabadstrand (2025)

A „Foka” Szeged egyik legnépszerűbb tiszai szabadstrandja, amely öltözővel, zuhanyzóval, büfével, játszótérrel és sportpályákkal is rendelkezik. 

A Felső Tisza-parton elhelyezkedő strandfürdő szomszédságában található a Foka ÖkoKikötő, ahol lehetőség van hajó-, csónak-, kajak és kenu kölcsönzésre is, sőt ezek közúti szállítását is vállalják az üzemeltetők.

Lapos Beach (2025)

A szegedi Lapos mindig is a helyiek kedvenc szabadstrandja volt. Napjainkban a „szegedi tengerparton” büfé, bérelhető napernyő és vízi mentőt szolgálat áll a tiszai fürdőzést kedvelők rendelkezésére.

 

Szent György római katolikus templom (2025)

A község központjában, egy meredek sziklán áll a katolikus templom, amelyet 1820-ban építettek barokk stílusban, és Szent György tiszteletére szenteltek fel. Az épület helyén valószínüleg egy Pálos Rendi kolostor állt, amelyet a reformáció idején romboltak le.

Dédesi református templom (2025)

A dédesi református egyház temploma 1800-1801 között épült későbarokk stílusban, egy régebbi fatemplom helyére. Az épület mennyezete eredetileg díszes és fakazettás volt, de 1930-ban ezeket lebontották. A templomot legutóbb felújítása során azonban restaurálták és visszaállították az eredeti kazettás mennyezetet.

Bántapolcsányi református templom (2025)

A Dédestapolcsány tapolcsányi településrészén található református templomát valószínüleg 1696-ban építették, legalább is úrasztalon ez az évszám olvasható. A barokk stílusú istenházat azonban 1796-ban jelentősen átépítették. A templom érdekessége, hogy berendezésein a szürke olajfesték alatt a 17. század második felében festett, tulipán és rózsa mintás díszítés található.

Túra: Lázbérci víztároló kerülő (2025)

„Hegy lettem volna, vagy növény , madár...

vigastaló, pillangó gondolat,

tünő istenkedés. Ma már

az alkotás is rámszakad.”

(Radnóti Miklós)

Szorosodik

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Lázbérci-víztározó (K) - Uppony-forrás - Csernely-patak (KH) - Dédevár - Gátőrház - Bán-patak - Heredicse-forrás - Lázbérci-víztározó

Táv és szintemelkedés:

10,8 km/ 300 m

---

Eltévedt báránykák

Templom előtti kereszt (2025)

A kazincbarcikai görögkatolikus templom kertjében áll egy gránitból készült kereszt, amely az egyik hívő adományából készült, és 2008-ban szentelték fel.

Szent János apostol görögkatolikus templom (2025)

Kazincbarcikolostorszerű ka görögkatolikus temploma 1992 és 1995 között épült neobizánci stílusban, amelyet a Szent János apostol és evangélista tiszteletére szenteltek fel.

Az épület terveit Balázs Mihály Ybl díjas egyetemi adjunktus és Török Ferenc Ybl díjas professzor készítették. A templom belsejében a szentélyt és a templomhajót elválasztó falon található a négy fő ikon, amelyek Szűz Máriát, a templom védőszentjét, Szent János apostol, Szent Miklóst ábrázolják. De minközül a leghíresebb festmény a Pantokrátor ikon, amelyet Somogyi-Soma László festett meg.

Diana (2025)

A kazincbarcikai liget legrégebbi alkotása Diana istennőt ábrázolja egy őz társaságában. A vadászat istennőjének szobra 1959-ben került felavatásra, és alkotójának, Huszár Imrének az egyik legnevesebb szobra.

Anya gyermekével (2025)

A kórházzal szemben lévő Ligetben található Somogyi József az anyaságot ábrázoló alkotása. A bronzszobor eredetileg a mai Építők Úti Tagóvoda udvarán medencéjében állt, ahova 1963-ban állították fel. A szobor azonban megsérült, de Győrfi Sándor karcagi szobrászművész restaurálta, és 2017-ben került át mai helyére.

Kálvária (2025)

A kazincbarcikai a Szent Család-templom kertjében egy 2011-ben állított kálvária található. A kerítés és az épület falához csatolt téglafalakon látható stációk képeit Kerékgyártó Emerencia rajzolta, a kereteket pedig Fülöp Tibor kovácsművész készítette el.

Szent Család római katolikus templom (2025)

 A kazincbarcikai Szent Család templom leginkább a kiemelkedő geometriai szépségével hívja fel magára a figyelmet. A nem oly rég elkészült épületegyüttes tornya elkülönül a főhajótól, főegysége pedig egy ellipszis alapú egyenes henger, amelyet fél ellipszoid kupola zár le.

A templom megépítésének története a 2003-as alapkő letételével kezdődött, amely Iváncsy Balázs atya szolgálati idejében volt. Végül 4 év alatt épült fel az új neoreneszánsz stílusú templom, amely terveit Kiss Róza készítette. A templom belsejében, a főoltár mögött látható a Szent Család mozaikkép, amely Puskás László alkotása.

Az épület ékességei még a magyar szenteket és neves egyházi személyiségeket ábrázoló üvegablakok, valamint az olasz Viscountban készült digitális orgonája.

Túra: Tardona szurdokai (2025)

„Lábam alatt, az előtérben,
a bükkfák koronáiból alkotott sötétség,
s ahol ez végződik, egy mosolygó zug,
közepén a kis Tardona
füstölgő kéményű, elszórt házikóival”

(Jókai Mór)

Csondró-völgy felé

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Tardona, Jókai emlékház (P) – Dédestapolcsány, Serényi-kastély (K) – Mályinka, református templom (K+) – Csondró-völgy – Mária-forrás – Látó kövek – Szentlélek (P) – Köpüs (K) – Buzgó-kő – Vízfő (K∆) – Odvas-kő (P) – Nagy-szállás-völgy - Tardona

Táv és szintemelkedés:

22,3 km/ 700 m

---

Dombokon, réteken

Mária-forrás (2025)

A Látó-kövek alatt, a Kelemen erdészlak mellett található a mindig hűs Mária-forrás. A vízkivezetésnek környékén Nemzeti parkos ismeretterjesztő tábla és padok is találhatóak. A forráshoz legközelebb eső turistaút a kék kereszt, amely Kohászok útja is egyben.

Ámor-forrás (2025)

Az Északi-Bükk egyik különösen vadregényes zugában, a Csondró-patak szurdokában fakad az Ámor-forrás. A Kemesnye-völgy torkolatánál lévő kőfoglalásból feltörő víz foglalását kazinbarcikai természetjárók építették ki 1973-ban.

Közönséges vakond (Talpa europaea)

A közönséges vakond Magyarország egész területén, szinte minden élőhelyen megtalálható. Az állat egész testfelépítése földalatti életmódhoz alkalmazkodott, a felszínen viszonylag ritkán jelenik meg. A vakond jelenlétét vakondtúrások jelzik, amelynek a kert tulajdonosok a nem mindig örülnek, pedig hatalmas mennyiségű kártevő rovart pusztít el táplálkozása során.

Református templom (2025)

Mályinka református temploma 1785-ben épült népi barokk stílusban, legalább is a mennyezet egyik kazettáján lévő felirat szerint. A nyugati oromfalas, barokk homlokzatú épület belsejében egyszínűre festett famennyezet látható. A legutóbbi felújítás során a nyugati karzataljban és számos padelő deszkáján gazdag virágos-indás ornamentika és egy koronás, kétfejű sas került elő. A restaurátorok feltételezése szerint a templom barokk bútorzata jóval 1785 előtti időkben készülhetett.

Mályinkai harangláb (2025)

A mályinkai templom nyugati főbejárata előtt, az út másik oldalán az épülettel egyidős fa harangláb áll. A torony alatt egy pedig egy hősi emlékmű látható, a tején ülő sasszoborral.

I. és II. világháborús emlékmű (2025)

Mályinka központjában egy kis téren található település világháborús emlékműve. A hősi emlékművet 2002-ben állította fel a település, az alkotója pedig Kónya István ózdi szobrász volt.

Serényi-kastély (2025)

A dédestapolcsányi kastélyt 1898-ban a Serényiek építtették grófi nyaralónak. A család kihalását követőn az épület pedagógus üdülőként, majd szociális otthonként működött. A kastélyt napjainkban is közel 5 hektáros park veszi körül, a főépülethez vezető utat pedig gesztenyefák szegélyezik. A kastélykert érdekessége, hogy szikla is található benne lekerítve.

A kastély 2021 óta kormány közeli magántulajdonban van, a tulajdonos beépítési tervvázlata szerint egy hotel épül fel majd a területen.

Erdei sikló (Zamenis longissimus)

Az erdei sikló hazánk egyik legnagyobb testű hüllője, amely hossza elérheti akár a 2 métert is.

A kifejlett példányokkal a Dunántúl domb- és hegyvidékein, és az Északi-középhegységben találkozhatunk vele. A sikló színe az olívzöldtől a sárgásbarnán át a barnáig előfordul, a pikkelyein pedig macskakörömszerű, vonalkázott világos rajzolat található. A hüllő elsősorban a napsütötte erdőségeket és erdőszéleket kedveli. Az erdei sikló Magyarországon védett állat, mint minden hazai kétéltű és hüllő.

Túra: Kohászok nyomában (2025)

„Van egy kék tó a fák alatt,

A partjára tettem a lábamat

 Egyik reggel megláttam a kacsámat ott,

Azóta szeretem a VASÁRNAPOT!”

(Kistehén Tánczenekar)

Zöld tó a fák alatt

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Lillafüred, Garadna vá. (K+) – Pisztráng Tanösvény –Turista emlékpark – Erdei halsütöde – Újmassa, Fazola-kohó – Tóparti-sétány – Hámori-tó – Lillafüred, Palotaszálló – Függőkert – Felső-Hámor, Kohászati Múzeum – katolikus templom – Hámori-szikla – Herman Ott síremléke – Diósgyőr, Tüzép

Táv és szintemelkedés:

16,8 km/ 479 m

---

Kohászok után kutatva

Gyöngyházfényű zöldaraszoló (Campaea margaritaria)

A gyöngyházfényű araszoló országszerte elterjedt faj, amely kedveli tölgyeseket, erdőszegélyeket és cserjéseket. A lepkefaj hernyói általában tölgy-fajokon táplálkoznak. A kifejlet egyedek pedig májustól szeptemberig repülnek.

Herman Ottó síremléke (2025)

A felsőhámori temetőben található a híres magyar természetkutató, Herman Ottó síremléke, amelyet 1979-ben avattak fel. A tudós hamvait végakaratának megfelelően a hámori temetőben édesapja mellé helyezték el. A síremlék egy mészkőből kifaragott haldokló sast ábrázolj, amelyet Varga Miklós készített.

Herman Ottó-barlang (2014)

A Herman Ottóról elnevezett mészkőbarlang a felsőhámori Puskaporosban (Hámori-szoros) található, közvetlenül a Szinva-patak mellett.

A barlangnak két bejárata van, a felső a Herman Ottó-kőfülke nevet viseli. A barlang és környéke fokozott védettség alatt áll, ugyanis fontos régészeti lelőhely, ahol vaskori kerámia-, csont- és kőanyagot találtak. 

A barlanghoz a Bükk egyik legszebb szurdokában vezet az út, de ebben folyik a Szinva is. A vastagpados, ellenálló mészkőszurdok eredetileg szűkebb volt, de robbantással kitágították a műút kiépítésekor.

Hámori-szikla (2025)

A Hámori-szikla a Bükk-hegységben található, és a Vadas Jenő műút egyik érdekes szikla képződménye.

A sziklaalakzat alja egy szurdokvölgyhöz hasonlít, hiszen a falak között ott folyik a Szinva. Ezeken a természeti képződményeken, 1972-ben kezdet meg a Bükki hegy- és sziklamászó egyesületek aktív tevékenységét, amely később az ország közkedvelt mászó-parkjává vált.

Szent Flórián és Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom (2025)

A Felsőhámorban található szép, palazsindelyes templom 1810-32 között igen lassú ütemben épült fel. 

Az építmény elődje a Szent Flóriánról nevezett régi fatemplom volt, amely a Szinva partján állott. Ez a templom azonban az évek során a nedvességtől elkorhadt, ezért lebontották. Az új, nagyobb kőtemplom építésének alapkövét Fischer érsek kezdeményezésére tették le, a régi istenházból csak a szilárdabb felépítésű sekrestyét tartották meg.

Nepomuki Szent János (2025)

A hámori Nepomuki Szent János copfstílusú kőszobra 1806-ban készült, és egy kis parkban áll.

A szobor egyébként egy másolat, az eredetije a mellete álló templomban található.

Szent István (2025)

A felsőhámori Szent István szobrot a király halálának 900. évfordulóján, 1938-ban állították. A katolikus templom szomszédságában álló egész alakos, fehér kőszobor a borsodi Bindász Dezső mestermunkája.

Kohászati Múzeum (2025)

Miskolc Felsőhámor nevű városrészében található a Kohászati Múzeum, amely az egykori „Kancellária” barokk sílusú műemléképületében kapott helyet. Az egykori raktár-iroda mindkét emeletén állandó kiállítás tekinthető meg a vaskohászat fejlődéstörténetéről ókortól napjainkig. A kiállított anyag a tárgyakon, maketteken, diaporámákon kívül jelentős fotó és szakkönyv gyűjteményből áll. A miskolci Kohászati múzeum a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum kötelékébe tartozó intézmény.

Palotaszálló (2025)

Lillafüred híres emblémája az ország apraja és nagyja által jól ismert luxusszálló, a Palotaszálló.

A Hámori-tó szomszédságában álló palotát 1925 és 1929 között építették Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. Már akkoriban is kedvelt kiránduló- és üdülőhely volt a környék. A Palotaszálló megépítéséhez átfogó tereprendezésre is szükség volt szükség, amelyet Révay Ferenc erdőmérnök vezetett. Az építkezéskor felhalmozódott kőzetanyagból pedig a szálló függőkertjei készültek el, valamint a személyszállítás is ekkor indult meg a kisvasúton. A lillafüredi Palotaszálló napjainkban egyet jelent a luxusüdüléssel és wellnesses kényeztetéssel. A szálló szobáiba pedig behallatszik közelében levő Szinva patak vízesésének moraja. A középkori hangultra vágyó vendégek számára szálló étterme a közelmúltban reneszánsz étteremmé átalakult, ahol a terem ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják.

Tóparti sétány (2025)

A smaragdzöld vizű Hámori-tó mentén egy hangulatos tóparti sétány húzódik, amely 1,5 kilométer hosszan kanyarog a déli oldalon. 

A Pávai Vajna Ferenc nevét viseli sétaút mentén információs táblák is találhatóak. Az Északerdő Zrt. által kihelyezett állomások a Bükk-hegység és Hámor-tó természeti értékeit mutatják be.