Túra: Pécs, s ami felette van (2024)

„Fenn az idő tűhegyén

kirakó-játék a Tettye,

lenn behorpad a Puturluk.

Zegzugok körül a város

félig-nyitott kőgallérja

itt forgószél közepén

trónol Haviboldogasszony

– hanyatt fordult szamara

négy patát az égre vet –

köröttük a szikla-gallér

a kormos eklézsiára

őszintén, csatorna nélkül

bőven gyűjt esővizet.”

(Weöres Sándor)

Pécs felett mindig kék az ég

---

forrás: openstreetmaps.org

Útvonal:

Pécs, 48-as tér (M) – Szent Ágoston-templom – Szent Miklós-templomrom – Havas Boldogasszony-templom – Havihegy – Tettye (S) – Irma út – Meseerdő (PN) – Lámpás-völgy (P+) – Kantavári-forrás – Rábay-fa – Fehérkúti kulcsosház (K) – Büdöskúti kulcsoház – Remete-rét (P) – Kismély-völgy – Mecsekszentkút – Rózsa-forrás – Kancsal-forrás – buszforduló

Táv és szintemelkedés:

18,6 km/ 666 m

---

Újra a kéken

Kancsal-forrás (2024)

A szentkúti autóbuszfordulótól pár méterre találjuk a Kancsal-forrást, amely nevét egyesek szerint a forrás első foglalójáról kapta. A forrás jelenlegi építményét az 1970-es években a MÉV Bánki Donát Szocialista Brigád tagjai építették. A forrás vize az alsó triász werfeni emeletébe tartozó mészkőből lép ki. A vízkilépés szomszédságában asztal, pad és szalonnasütő várja a kirándulókat.

Rózsa-forrás (2024)

A Rózsa-forrás Mecsekszentkúttól délnyugatra, a piros sávjelzésű turistaúton található. 

A völgy felett átívelő fahíd alatt fakadó forrás alsó triász karbonátos képződményekből tör elő. A vízkilépését foglalását az erdészet építette 1972-ben, a tábláját pedig Csokonay Sándor készítette.

Mecsekszentkút (2024)

A Mecsekszentkúti forrás és a fölötte álló harangláb-kápolna valamikor fontos búcsújáróhely volt, de mára ez a szokás eltűnt. Viszont azóta is a helyiek a Bikom kft. dolgozóval együtt rendben tartják a forrást és környékét.

Szentkút vagy más néven Mecsekszentkút keletkezése a 17. század végére esik, amikor is Radonay püspök ide vonult vissza, aki később a területet a pálosoknak adta. Később a szerzetesek az itteni gyógyító víz hírében álló forrás mellett templomot és lakóházat építettek. A Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt templom késő barokk oltára akkoriban a pálos ikonográfia jegyében készült el. A zarándokhely 1930-as évekig élte virágkorát, a harangtornyot is ekkor emelték a kápolna fölé.

A kis település északi végződésében álló harangláb alatt fakad a Szent-kút forrás, amelyről már az 1733 és 1785 közötti feljegyzésekben is beszámoltak. Ezért a csodás gyógyulások nyomán a szentkúti kegyhely 1721-től búcsúengedélyt is kapott.

Mecsekszentkúti öregtemető (2024)

Pécshez tartozó Mecsekszentkút régi temetője a Szent-kút szomszédságában, az erdőben található.

Tanösvénytúrák: Kismély-völgy tanösvény (2024)

A BIOKOM Nonprofit Kft és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a Mecsek hegység nyugati részén, a védett Kismély-völgyben alakította ki Pro Silva tanösvényét. A 2,5 kilométer hosszú sétaút a természetes erdők működését, a változatos, összetett erdőkép fontosságát a túlszaporodott nagyvadállomány problémáját, valamint foglalatlan források és a mesterséges fészekodúk jelentőségét ismerteti meg a látogatókkal. 

A Remete-rét és Kismély-völgy között kanyargó tanösvény állomáshelyeihez tartozó ismertetőket a túrázók a letölthető vezetőfüzetből olvashatják el.

A tanösvény adatai:

Táv: 2,5 km

Állomások: 10

Üzemeltető: BIOKOM és DDNPI

Füzet: van

Rábay-fa (2024)

Keresztkunyhó és a Kantavár között található egy öreg tölgyfa, amely Rábay Gyula, erdőmérnök emlékét őrzi. Rábay sokat tett a Mecsek mai turistabarát kialakításáért, ugyanis szorgalmazta és segítette a turistautak létrehozását, valamint a turistalétesítmények kihelyezését.

Kantavári-forrás (2024)

A Kantavári-forrás a romoktól északnyugatra, a völgy keleti oldalában található, amelyet először 1903 őszén a Mecsek Egyesület épített ki. A kőtömbökből épített forrás a felső triász homokkő, aleurit és agyagkő rétegek hasadékaiból tör fel.

Lámpás-völgy (2024)

A Lámpás-völgy az a Kanta-várnál kezdődő völgy, amely alsógyükési külszíni szénfejtéshez vezet. Az árok a nevét onnan kapta, hogy régen a bányászok lámpással a kezükben mentek az ösvényen az itteni bányákba. 

Itt csörgedezik még a Lámpás-patak is, amely a Kantavár melletti forrásokból táplálkozik.

Tanösvénytúrák: Kis-rét-Kantavár tanösvény (2024)

A Misina alatt elterülő Kis-rét régóta Pécs egyik legkedveltebb kirándulóhelye, ahova a Mecsekerdő 1998-ban létesítette tanösvényt. 

A sétautat 2022-ben felújították, s így az már immár egészen Kantavárig kígyózik. A kb. 2,5 kilométeres útvonal ismeretterjesztő tábláin keresztül megismerkedhetünk az itt élő avarlakókkal, talajlakókkal, a jellemző fafajokkal, madarakkal és emlősökkel.

A tanösvény adatai:

Táv: 2,5 km

Állomások: ?

Üzemeltető: Mecsekerdő Zrt.

Füzet: nincs

Mecseki kisvasút (2024)

A Mecseki Kisvasút az ország legrövidebb kisvasútja, amely a Pécsi állatkert és a város egykori vidámparkja (Dömörkapu) között közlekedik, mintegy 570 méter hosszan. A társadalmi munkában épült pécsi Kisvasutat 1962. augusztus 20-án adták át, és azóta folyamatosan üzemel. A rövid, de annál kanyargósabb vonalon egy C-50-es mozdony húzza a három darab, fedett személykocsit. A kisvasút nyáron minden nap, ősszel és tavasszal szombat és vasárnap, télen pedig csak vasárnaponként szállít utasokat.

Meseerdő (volt vidámpark) (2024)

A pécsi Meseerdő egy tematikus park, ahol Császár Levente Dömörkirály című meséje elevenedik óriások és törpék főszereplésével. A Dömörkapu szomszédságában húzódó mitikus hangulatot árasztó parkerdő 2024 májusában nyitotta meg kapuit az egykori pécsi vidámpark helyén.

A Mecsek erdeiben megbújó vidámpark 1961-ben létesült, amelyet jórészt társadalmi munkában építettek fel a város lakói. Az 5 hektáros területen kialakított vidámpark 50 évig üzemelt, és 2011-ben szűnt meg végül. A Csipkerózsika álmát alvó helyszínen a Biokom NKft. a Pintér János Parkmegújítási Program keretében kezdte meg a 12 állomásos tematikus park kialakítását. A Meseerdő megálmodói Császár Levente és Radnai Éva voltak, akik Pécs meséjét keltettékitt életre. 

A történetben szerepelnek többek között a Dömörkapu törpéi, a Lámpás-völgy, az András-akna, a Kantavár, a Szamár-kút, valamint a Mecsek óriásai is.

Tanösvénytúrák: Tettye-Irma úti tanösvény (2024)

A BIOKOM Nonprofit Kft. által létrehozott tanösvény a Tettye kis fennsíkját köti össze Dömörkapuval. A mintegy másfél kilométer hosszú sétaút a hegység élövilágát mutatja be, de az információk csak a túraösvény nyitó- és zárótábláján feltüntetett QR-kódok útján érhetők el. A tanösvény mentén találunk még pihenésre alkalmas padokat is.

A tanösvény egyik névadója az Irma út, amely 1905-ben készült a Mecsek Egyesület jóvoltából, a névadója pedig Hamedli Gyula fényképész egyik lánya volt, akit Irmának hívták.

A tanösvény adatai:

Táv: 1,5 km

Állomások: 8

Üzemeltető: BIOKOM

Füzet: nics

Tettyei kolostorrom (2024)

A Mecsek hegyei által határolt tettyi fennsík Pécs város egyik nevezetessége, amely főként olyan kulturális eseményről híres, mint a Pécsi Szabadtéri Játékok. De találhatóak itt impozáns látványt nyújtó középkori romok, sőt egy nagy kiterjedésű, látnivalókban bővelkedő park is húzódik a városrészben.

Tettye központi részén találjuk Szathmáry György pécsi püspök számár a 16. század elején épített reneszánsz nyáripalota romjait. Ezt az épületet a törökök 1543-ban foglalták el, akik továbbiakban kolostorként használták. Ebből a korból származik a terület neve is, hiszen törökül a „tekke” kolostort jelent. A török időszak után az épületegyüttes gyorsan pusztulásnak indult, s csak a 20. században végezték el az állagmegóvási munkálatokat.

Az egyik falmaradványon, egy nem túl esztétikus, rozsdásodó kilátóról található, amely tetejéről a csodálatos tettyei katlanra nyílik kilátás.

 

Havihegyi kereszt (2024)

A Havi-hegy mészkőszikláinak tetején látható egy feszület, amely 1970-ben került elődje helyére. Az eredeti feszületet 1900-ban szentelték fel, és az itteni búcsújárás egyik 'megállóhelye volt. A mostani Rétfalvi Sándor alkotást 1970-ben avatták fel, aki Krisztust görcsbe rándult testtel, és emberi fájdalmakkal ábrázolta.

 

Havihegy (2024)

A Havihegy Pécs egyik városrésze, amely a Mecsek déli oldalán található, és innen nyílik az egyik legszebb kilátás a városra.

Az itteni hegy fehér sziklái a földtörténeti újkor miocén időszakában keletkezetek, és szarmata mészkőből állnak. A Havihegy és környéke napjainkban már olyan védett növények otthona, mint a tavaszi hérics, a sárga kövirózsa, vagy a pirítógyökér. Ezért az itt húzódó 90 ezer négyzetméternyi terület 1996-ban védettség alá került. A Tettye és a Havihegy mindig is kedvelt kirándulóhely volt az itt élők számára, de mióta elkészült a két városrészt összekötő Panoráma sétány és új kilátóterasz a turisták számára is vonzóbbá vált a környék.

Havihegyi mandulafa (2024)

A Havihegyen áll egy csavarodott törzsű öreg fa, amely 2018-ban megnyerte a magyarországi Év Fája szavazást, majd 2019-ben pedig az Európai Év Fája lett.

A Pécsi Püspökséghez tartozó területen álló legöregebb mandulafája korát 100 évesnél idősebbnek gondolják a kutatók, hiszen az itteni mandulafákat már 1916-ban is említették a helyi napilap. Ugyanis az 1880-as években, a filoxéra járvány során kipusztult szőlők helyére mandulafákat ültettek a város környékén.

A Havihegyi mandulafa értéke nem csak a kora, hanem a szépsége és a különleges fekvése miatt a pécsiek kedvenc kirándulóhelye is.

Havas Boldogasszony templom (2024)

A Havihegyen álló Havas Boldogasszony-templom Pécs egyik legismertebb látnivalója, amely egy pestisjárvány után épült fel fogadalomból.

Az 1690–91-es Pécs városát tizedelő járványt követően a polgárok megtartva ígéretüket az itteni fehér sziklákra parasztbarokk stílusú, fatoronnyal ellátott templom építettek, amely 1697-re készült el. Az épület az 1780. évi tűzvész során megrongálódott, ezt követően átépítették és ekkor kapta ma is látható formájára. Az egykori fatorony helyére pedig zömök piros kupolás kőtorony építettek. A búcsúkiváltságot XVI. Gergely pápa 1844-ben adományozott a templomnak, amelyet Szűz Mária ünnepén tartanak meg azóta minden éveben

Belépve a templom belsejében egy barokk főoltár látható a szentélyben, amely olajfestménye a Havas Boldogasszonyt ábrázolja a karján ülő gyermek Jézussal. Az oltárkép egyébként a római Santa Maria Maggiore bazilika oltárképének hiteles másolata. Ezenkívül még két mellékoltár található az épületben, amelyek Szent Rókusnak, a pestis ellen védő szentnek és compostellai Szent Jakabnak, a zarándokok védőszentjének vannak felszentelve.

Szűz Mária (2024)

A havihegyi templom szomszédságában áll egy barokk, homokkő Szűz Mária szobor, amely 1878-ban készült. Az ismeretlen alkotó Máriát egy földgömbön állva ábrázolta.

Pécsi keresztek (2024)

Havihegyi kereszt

Mehn-kereszt, 1932

Hegyalja úti kereszt, 1930

Kernyák-Bayer-kereszt. 1878

Ótemetői kereszt

Szent Miklós-templomrom (2024)

A mai Pécs Ágoston téri részében feltehetően 1130 körül már állt egy gótikus templom. A Szent Miklós tiszteletére felszentelt templomot a 13. században az Ágoston-rendi szerzetesek birtokolták, akik ide építették kolostorukat. A török időkben a templomot mecsetté alakították, majd később 1620 körül a középkori épületet teljesen lebontották és köveiből egy új mecsetet emeltek.

A Szent Ágoston templom körüli tér rendezésekor a területen ásatásokat végeztek, s ekkor tárták fel a középkori Szent Miklós-templomot.

Szent Ágoston püspök templom (2024)

A középkori Szent Miklós-templom maradványainak szomszédságában épület fel 1710-ben a Szent Ágoston-templom. A Pécset letelepedett ágostonrendi szerzetesek az akkoriban itt álló dzsámi maradványaiból építették fel rendházukat és istenházukat. Ezt a barokk templom 1912-ben alakították át eklektikus stílusúvá, s ekkor kapta mai formáját.

A templom belsejében látható oltár a 18. századból származik, a festmények pedig az 1930-as években készültek, alkotóik Gebauer Ernő, Gádor Emil, és Szelle Stefán Henrik voltak.

Miniarborétum (2024)

Az óbányai különleges nevezeteségekből kiemelkedik egyediségével az a csodakert, amelyet Heim Márta és Szibelle Jenő helyi lakosok hoztak létre 2000-ben. 

A 700 négyzetméteres kert ma többnyire árnyékkedvelő növényekkel van tele, de egy kerti tó is helyet kapott benne. A miniarborétum minden hónapban más arcát mutatja, ahol tavirózsákat, japán juharokat, fenyőféléket, azáleákat, hortenziákat, magnóliákat, és különböző páfrányokat csodálhatunk meg.

Óbányai keresztek (2024)

Rékavölgyi út kereszt, 1862

Községi kereszt