Túra: Nők és Férfiak zarándoklata (2023)

   „A keskeny útra térünk, ne rettentsen meg az;

Ki elhívott, vezérünk, tudjuk, hogy hű s igaz.

Mint egykor Ő tevé, Most véle s benne bízva,

Arcát ki-ki fordítsa A szent város felé.”

(keresztényének)

Csólyosi út vége

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Jászszentlászló – Világháborús emlékmű – Felszabadulás emlékpark – Csólyosi út – Pálosszentkút – Jézus Szíve szobor – Kiskunfélegyháza, Alsótemető – Szentháromság-kápolna – Városháza – Református templom – Szent István-templom – Védett platánsor – Öreglaktanya – Kiskunfélegyháza, vá

Táv és szintemelkedés:

31,2 km/ 35 m

---

Kavicsos Mária

Návay-emlékmű (2023)

A Kossuth utca végén, a vasútállomás előtti parkban áll Návay Lajos országgyűlési képviselő emlékműve.

Az 1919. április 29-én brutális kegyetlenséggel a kiskunfélegyházi pályaudvaron gyilkolt meg Návay Lajost, akit szomszédos kiserdőben temettek el. 1936 júniusában a nemzet mártírjainak emlékművet a vasútállomás előtti térre helyezték el. 1945 tavaszán azonban ezt az emlékművet szétrombolták, és csak 2014-ben, a gyilkosságok 95. évfordulóján sikerült újra felállítani.

Öreglaktanya (2023)

A honvédlaktanya vagy más néven Öreglaktanya 1889-1890 között, tizenhárom hónap alatt készült el, amely terveit Léderer Gusztáv készítette. A laktanya előbb Ferenc József, majd Horthy Miklós nevét viselte, és honvédségi élelmezési raktárként használták. A szerény eklektikus stíluselemekkel rendelkező épületben képezték ki, és indították az I. és II. világháború idején a harcmezökre a Kiskunfélegyháza és környéke hadköteleseit.

Napjainkban az egykori laktanya épülete ad otthont a kiskunfélegyházi könnyűzenei, és kulturálisélet központjának, a Rocktárnak.

Fürdőszálló (2023)

A trianoni békediktátumot követően készült el a város Fürdőszállója, amely hangulatos, kastélyszerűen ívelt épülettömbje hozzá méltatlan körülmények között áll a Hősök Ligete mögött.

Az eredetileg gőzfürdőnek és reprezentatív szállodának szánt épületet 1926-28 között készült el, és Hegedűs Ármin és Böhm Henrik tervezte. A visszafogott barokk modorú eklektikus stílusú Fürdőszálló akkoriban a kor legmagasabb igényeit is kielégítő létesítmény volt. Sajnos a második világháború alatt az épület egyik szárnya megrongálódott, és csak stílusidegen átalakításokkal sikerült elvégezni rajta. A romladozó fürdőt ugyan 1981-ben fölújították, de már nem kapta vissza eredeti funkcióját iroda, majd étterem és diszkó is volt benne.

I. világháborús emlékmű (2023)

A kiskunfélegyházi Hősök Ligete központi alkotása egy tüzért puskával kezében megjelenítő I. világháborús emlékmű. A magasztos szobrot 1941. május 25-avatták fel, alkotója pedig Varga Ferenc volt. 

Az emlékművön látható csatajelenetet ábrázoló domborművet azonban a II. világháború után ellopták, de ezt Morell Mihály szobrászművész újra elkészítette. Az emlékművet 1997-ben Szűts Tamás szobrász restaurálta és ezt követően újra avatták.

Platánsor (2023)

Aki a Városházától a vasútállomás felé vezető utcán sétál annak páratlan látványban lehet része. Ugyanis Kiskunfélegyháza “ligetös” főutcáját gyönyörű, száz évnél is idősebb platánfák szegélyezik. 

A dupla sorban ültetett, hosszú platánok egészségi állapota nem a legjobb, de ápolásukat és pótlásukat rendszeresen elvégzi a városüzemeltetés.

Szent István király római katolikus templom (2023)

A rendkívül gazdag formakinccsel rendelkező Szent István-templom Kiskunfélegyháza egyik büszkesége, amely a kor egyik legkiemelkedőbb neoreneszánsz alkotása.

Az újtemplom építése az akkori szénapiac helyén 1872-ben kezdődött és 1880-ban fejeződött be. A neoreneszánsz stílusú monumentális épületet Pártos Gyula tervezete, amely nevét az első fatemplom védőszentjéről, Szent Istvánról kapta-

A templom belsejében található főoltárkép Takács István alkotása, és Szent Istvánt ábrázolja, amint koronáját felajánlja a Magyarok Nagyasszonyának.

Szent István-templom szobrai (2023)

Az újtemplom főhomlokzatát 1880-ban készült szobrok láthatóak. Az ion oszlopos árkádsor tetején, a bal oldalon a kardot tartó Pál apostol, jobb oldalon pedig a mennyország kulcsát tartó Péter apostol szobra látható. 

Az oromzat tetején a négy evangélista (Máté, Márk, Lukács és János) szobrai állnak.

Molnár Imre-palota (2023)

A Kossuth Lajos utca 10 szám alatt áll Ifjabb Molnár Imre gazdagon díszített késő eklektikus palotáját.

A két utcára is néző palotát 1899-1900 között építették fel, amely emeletei szobái lakásként szolgáltak a Molnár család számára. Az épület földszintjén pedig posta és takarékpénztár üzemelt 1939-ig, majd a palotát honvédség hasznosította. Ma az épület földszintjén orvosi rendelő és védőnői-szolgálat működik.

Szentháromság-szobor (2023)

A Szent István templom jobb oldalán található a kiskunfélegyházi Szentháromság-szobor, amelyet Molnár Pál kun félegyházi lakos és csizmadia iparos, valamint neje, Vidéki Borbála állítatott. A család sajnos már nem érhette meg a budapesti Jablonszky Vince és Antal kőfaragók által elkészített oszlop 1886-os felállítását.

Szent István (2023)

A Szentháromság-szobor mögött található a tér névadójának, Szent Istvánnak a bronzszobra. Kiskunfélegyháza önkormányzata 2005. augusztus 20-án avatta fel Szent István király tiszteletére elkészített szobrot. A szobor megalkotója a romániai magyar szobrász, Hunyadi László volt.

Móra Ferenc Gimnázium (2023)

A Móra Ferenc Gimnázium vagy egykori nevén Főgimnázium Kiskunfélegyháza legrégibb és legismertebb oktatási intézménye.

A millenniumi ünnepségre készült el a város főgimnáziuma Alpár Ignác nyertes tervpályázata nyomán. A késő eklektikus épület kivitelezését pedig a szegedi Robelly, Szilágyi és Winkler Testvérek végezték el. 1944-ben katonai kórház működött az épületben, amely második világháborúban az épületet ki is égett, ezért minisztériumi segítséggel újították fel 1947-ben. Az épület érdekesség, hogy az 1896-os avatásra Móra Ferenc, az iskola későbbi névadója még itteni diákként írt verset.

A főgimnáziumban nyitotta meg 1902-ben a Kiskun Múzeumot Szalay Gyula az iskolai gyűjteményéből, amely azóta már önálló épületben, az egykori Kiskun Kapitányság épületében látható a tárlat.

Református templom (2023)

A kiskunfélegyházi protestáns hívek 19. század végén döntötték el, hogy közösen hitük fenntartása és védelme céljából egyesült egyházat hoznak létre. Ezt követően 1907 tavaszán felépült Ujszászy János és Majláth József tervezte szecessziós stílusú templomuk, amely a kecskeméti anyaegyház filiáléjaként működik napjainkban.

Kneffel-ház (2023)

A Daru és Zrínyi Miklós utca találkozásánál áll a szecessziós elemekkel díszített Kneffel-ház.

A műemléki szempontból is jelentős épületet Ujszászy János és Majláth József tervei alapján 1909-ben emelték. A kereskedelmi akadémiát végzett Kneffel Béla amellett, hogy a szomszédos szállót működtette, még vendéglátóhelyet üzemeltetett saját házában. Később ez az épület adott helyet Kocsis Laci nagyhírű kocsmájának, és jelenleg is vendéglátóhelyként üzemel.

Európa szálló (Feuer-palota) (2023)

A kiskunfélegyházi Kossuth Lajos utca egyik legszebb eklektikus épülete az egykori Európa szálló vagy más néven Feuer-palota.

A palotát Feuer kereskedő család emeltette üzletház céljából 1910-ben, amelyben Kneffel Béla alakított ki szállodát és kávéházat. A palota funkciója és kinézete időközben megváltozott, jelenleg szupermarket található a késeklektikus palota földszintjén, az emeletet pedig irodaként hasznosították.

Sarlós Boldogasszony római katolikus templom (2023)

Kiskunfélegyháza legrégebbi temploma vagy, ahogy a helyiek nevezik Öregtemplom a hangulatos Béke téren található. Az egytornyú barokk csodát 1749 építették, és a Szent János téren egykor álló fatemplomot váltotta a misézésben. A templom tornya egy ízben nem bírta a terhelést és ezért összeszakadt, de süveget helyreállították, és még rézborítást is kapott.

A templom főoltára 1790-ben készült klasszicista stílusban, a rajta látható „Mária találkozása Szent Erzsébettel” című oltárfestményt pedig Fazekas Antal készítette 1816-ban.

Figyelemre méltó még az ajtó fölött található hófehér szoborkompozíció, amely Maróti Géza munkája és a Megváltó és két angyal nevet viseli.

Városháza (2023)

„Tornyosan áll s cifrán, mint a puszta virága.”

Kiskunfélegyháza legismertebb és egyben legimpozánsabb épülete az országosan is ismert gyönyörű szecessziós városháza.

A kiskunfélegyházi városvezetés 20. század elején határozta el, hogy városházát épít az időközben szűkössé váló régi épület helyére. A ma is látható szecessziós épület 1909-1911 között épült, Vas József tervei alapján és Lechner Ödön építésznek állít emléket. Ugyanis homlokzaton látható Zsolnay majolikadíszítések, és tulipános motívumok a nemzetközi rangú magyaros szecesszió egyedi, sajátos díszítőelemei. Az épülethez kapcsolódó háromszintes, 45 méter magas tornyot Morbitzer Nándor tervezete, amelybe egy toronyórát is elhelyeztek. Az épület homlokzatának látható még a város címere, amely egy boltíves városkapuban őrt álló kun vitézt ábrázol.

Az épület belsejében szintén a magyaros stílus köszön vissza, a gazdagon díszített falain dr. Holló Lajos és Kossuth Lajos életnagyságú portréi és egy Petőfi Sándor dombormű látható.

Országzászló (2023)

A Szent János tér és a Kossuth Lajos utca sarkán áll az 1934. szeptember 2.-án fölavatott ereklyés országzászló. A Martinelli Jenő által elkészített emlékmű 1945-től 1999-ig egy raktárban pihent.

A turul madaras alkotást végül 2001 májusában újra avatták.

Szabó-kúria (2023)

A Szent János tér 4. szám alatti Szabó-kúria Kiskunfélegyháza egyik legszebb népi klasszicista műemléke.

A mezővárosi kisnemesi kúriát a Szabó család építette a 19. század első felében, amely később a Tarjany család birtokába került. A szépen felújított tornácos épület ma az önkormányzati tulajdonban van, kiállításokat, kulturális és hagyományőrző rendezvényeket, vásárokat, bemutatókat tartanak benne.

Nepomuki Szent János (2023)

A város egyik büszkesége a Városháza előtti tér közepén álló Nepomuki Szent János-szobor, amelyet az idetelepült jászok állíttattak.

A folyók, hidak, és hajósok védőszentjének szobrát 1799. május 16-án állították fel a város újratelepítőinek fatemplomának egykori helyén. A barokk szobrot Mayer János kőfaragó és Ritter János képfaragó készítette. A szent szobra másfél évszázadig volt a város értékes és látványos műemléke, még végül 1950-ben eltávolították a térről. S csak közel ötven év múlva került vissza a restaurált szobor megszokott helyére.

Citerázó paraszt (2023)

A gondozott Móra parkban látható a nemrégiben felújított citerázó parasztot ábrázoló alkotás.

A szobor alkotója Kovács Ferenc, aki 1966-ban hozta létre művét, amelyet édesapjáról mintázott.

Az eredeti alkotás a félegyházi Alsótemetőben, az alkotó apjának sírján áll.

Angyalos kút (2023)

A kiskunfélegyházi Móra Ferenc tér végében áll az Angyalos kút, amelyet Kalmár József készítettet el.

A Kalmár-kápolna előtti ártézi közkutat 1897-ben fúrtak, a vízfakasztást pedig ifj. Molnár István kútfúrómester végezte. A kút angyalos felépítménye a R. Blansko Vasöntő üzemben készült egykoron. A 157 méter mélyből előtörő víz sokáig fogyasztotta a lakosságot, még nem 2004-ben takarékossági okok miatt lezárták. Azóta a felújított csobogó a kút térdíszítőként funkcionál.

Szentháromság-kápolna (kalmár) (2023)

Kiskunfélegyháza valóságos kis építészeti remekműve a Móra Ferenc tér lezárásában álló Szentháromság- vagy más néven Kalmár-kápolna.

Az egykori Béke téren álló kápolnát Kalmár József kiskun kerületi kapitány és felesége építtette 1875-76 között családjuk számára. Az eklektikus, a gótikus és a neoreneszánsz stílusokat is felvonultató épület terveit Pártos Gyula, a Szent István templom tervezője készítette.

A Szentháromság tiszteletére emelt kápolna belsejében Than Mór által festett Szentháromság oltárkép látható. A falakon a templom második plébánosa, Horváth János által festett képek láthatók. 

Kalmár József végakarata szerint a kápolna alatti kriptában pedig a családjuk nyugszik. 

Jézus Szíve szobor (2023)

A Csólyosi út 3-4 km szelvényben álló Jézus Szíve szobrot 2019-ben állíttat a Szabó család az itteni romos képoszlop helyére. Az eredeti Jézus Szíve képoszlopot 1927-ben emeltette Rostás József és Pekó Margitka.

Szűz Mária születése római katolikus templom (2023)

A petőfiszállási szentkút műemléki környezetét pompásan díszíti az ott található egyszerű fatornyos "paraszt" barokkk stílusú templom

A megnövekedett csodajárás hatására a pusztában a forrás mellé kőkeresztet állíttatott a kiskunfélegyházi városi tanács. 1873-ban a kápolnaépítő bizottság a régi ferencszállási templom romjaiból egy új épületet húzatott fel. Az építkezéshez a régi falak köveit is felhasználták, és az ásásakor talált rengeteg csontot a templom tövében elhantolták. 

A templom belsejének érdekessége, hogy egy szárnyas faoltár található benne.

Pálosszentkúti kálvária (2023)

A petőfiszállási zarándokhely mai kálváriája 1958-ban készült el. 

Az esőbeállóval egybeépített keresztút állomásait más-más település zarándokai emelték.

Elfeledett utak a Kiskunságban: Csólyosi út (2023)

A Kiskunfélegyházát Kiskundorozsmával összekötő középkori út még napjainkban is jól követhető.

A dűlőút mentén pedig még számos kereszt hírdeti, hogy milyen fontos út volt egykoron.

I. világháborús emlékmű (2023)

Az Alkotmány utca elején található Jászszentlászló I. világháborús emlékműve.

1925-ben a község az I. világháborúban elhunyt hősök emlékére szobrot állíttatott, amelyet Zsákodi Csiszér János készített el.

Túra: Ahol a könnye földre hullott (2023)

„Öreg vagyok, lerombolt arcomon

csupán a víz ijesztő pusztasága.

A szürkület gránitpora.

Csupán a pórusok brutális csipkefátyla!”

(Pilinszky János)

Temetői csend

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Baja, áll. (P) – Jelky András-szobor – Szentháromság-tér – Rókus temető – Kálvária – Deák Ferenc-zsilip – Ferenc-csatorna – Máriakönnye vodica – Bátmonostor, kálvária – Szent József-templom – Monostor emlékhely – Nagybaracskai halastavak – Nagybaracska, Bárka Csárda

Táv és szintemelkedés:

24,7 km/ 33 m

---

Mária könnye

Nagybaracskai halastavak (2023)

A Nagybaracska határában található halastavak, vagy más néven Halfarm 2013-ban kezdte meg működését a Ferenc-tápcsatorna mellett fekvő 330 hektáros területen. A tórendszer jelenleg 2 nagy tóból, 6 kisebb tóból és telelőkből áll, a tavak táplálása és lecsapolása pedig a Ferenc-tápcsatornából történik.