Szent Lipót római katolikus templom (2026)

A település központjában álló római katolikus templomot 1844-47-ben építették klasszicista stílusban. Az egyhajós, csehsüveg boltozatos épület tervezője Zborovszky Antal, a Grassalkovich uradalom építésze volt.

A templom belsőjének érdekessége a festett kazettás díszítésű mennyezet.

Szent Vendel (2026)

Az örkényi Szent Lipót-templom előtt látható Szent Vendel remete és apát egész alakos barokk szobra, amelyet 1842-ben állítottak fel.

Kohézió (Trianoni emlékmű) (2026)

A katolikus templom előtti téren áll Örkény „Trianoni emlékműve”, amely egy száztíz üveglapból álló, gömbformájú kompozíció. A nemzeti összetartozás emlékművét Balogh Eleonóra üvegművész készítette el 2020-ban, a trianoni békeszerződés jubileumi évfordulójára.

Túra: Egyenesen át Pusztavacsra (2026)

„Aki elhagyja a járt utat a járatlanért, tudja mit veszít, de azt nem, mire lel majd.”

(szicíliai közmondás)

Hepe-hupa

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Hantháza – I. világháborús katonasírok – Uradalmi pincerom – Ország közepe emlékhely – Szent Ágoston-templom – Coburg-kastély – Pusztavacs Parkerdő – Pusztavacs laktanya

 

Táv és szintemelkedés:

23,2 km/ 40 m

---

Az Ország közepe keretben

Pusztavacsi Parkerdő (2026)

Pusztavacs települést körülölelő erdők őrzik a Duna-Tisza közi homokhátság legidősebb tölgyeseit. Az őshonos fafajú erdőben mintegy 30 hektárnyi viszonylag idős, 100 évnél öregebb fákból kocsányos tölgy található. A napjainkban állami tulajdonban lévő erdők telepítési alapjait a Coburg hercegi család tette le a 18. század végén.

A parkerdő egyik legszebb részén található a Kanász-kút nevű erdei pihenőhely, ahol padok és asztalok várják a kirándulókat.

Szent Ágoston római katolikus templom (2026)

A Béke téren álló neogótikus templomot 1884-ben Koháry-Koburg Fülöp gotai herceg építette, amely az uradalma középpontjában állott. A Szent Ágoston püspük tiszteletére felszentelt épület tornyát később, 1900-ban kapta. A templombelső különlegessége, a torony aljában látható Krisztus-corpus, amely az edelényi Koburg-kastély kápolnájából került ide.

Puszatavacsi keresztek (2026)

Jóri-Gulyás-kereszt, 2002

Temetői kereszt

Tatárszentgyörgyi úti kereszt

 

Coburg-kastély (2026)

A pusztavacsi templommal szemben áll Coburg Fülöp herceg vadászkastélya, amely napjainkban vadászházként van nyilvántartva. A ma is jó állapotban lévő épület valószínüleg a 19. század végén épülhetett bajor mintára.

Ürgepark (2026)

A pusztavacsi Magyarország földrajzi középpontja Természetvédelmi Terület jelentős ürgeállománynak is otthont ad. Ezért is alakítottak ki itt egy úgynevezett Ürgeparkot 2022-ben, amely a védett emlősfajt mutatja be a nagyérdeműnek.

A park leglátványosabb elemei az „ürge-lyuk" mászó alagút, az „ürge-leselkedő" megfigyelő pont, az ürge-puzzle játék, és a szelfi pont, valamint az ürgét bemutató információs táblák.

Nagypince (2026)

forrás: petofiturakor.hu

A dánszentmiklósi út mellett található az uradalmi pince, amely egykoron az itteni szőlőbirtok ékessége volt. Az akkoriban Nagypincének nevezett épület maradványai napjainkra erősen leromlottak, eredeti funkcióját pedig elvesztette.

I. világháborús katonasírok (2026)

A pusztavacsi temetőben találhatóak az I. világháborús szovjet (ukrán) katonák síremlékei, akik 1918-ban haltak meg. A sírköveken PRO PATRIA felírat és kettős kereszt látható, valamint elhalálozásuk dátuma.

Trianoni emlékmű (2026)

A makói Református ótemplom előtti parkban áll a Pető Zsuzsanna képzőművész által tervezett Trianoni emlékmű. Az alkotáson két régi keresztény szimbólum látható: az egyik a katolikus kettős kereszt, a másik pedig egy a fiait a saját vérével tápláló pelikán.

Szirbik Miklós Emlékház (2026)

A Szirbik Mikló a város első történetírója volt, aki összegyűjtötte a város régmúltjára és jelenére vonatkozó adatokat. A neves református lelkészről elnevezett Emlékház Makó református emlékeit őrzi, és a korábbi parókia épületében található. A házban kb. 100 tárgyat, és korabeli dokumentumot állítottak ki, s a tárlat része többek között egy 1760-tól datálódó születési anyakönyv, de itt őriznek egy háborús mementót is, a lyukas Bibliát.

 

Református templom (2026)

A város egyik legrégebbi műemléképülete az 1776–1788 között barokk stílusban épült református Ótemplom.

A templom igazi értékei a belsejében rejlenek, ugyanis a karzaton empire stukkók láthatóak, hangvetője pedig rokokó stílusú. A szószéket Erdődi asztalosmester készítette 1801-ben. Az istenház érdekessége, hogy 1790-től 1927-ig sarok bástyás téglakerítés vette körül, és ennek a négy bástyának az emlékét elevenítette fel Makovecz Imre a Hagymaház megtervezésekor.

József Attila Múzeum és skanzen (2026)

A makói József Attila Múzeum1950-ben nyitotta meg kapuit, amely azóta is gyűjti és mutatja be a várost és annak környékét. A múzeumban ma a város történetét bemutató kiállítás tekinthető meg, emellett Galamb József Ford T-modellével is megismerkedhet itt a látógató. A múzeum udvarán pedig egy skanzen található, amelyben az egykori paraszti gazdálkodás épületei és tárgyai láthatóak.

Espersit-ház (2026)

A makói Espersit ház a Dél-Alföld egyik legjelentősebb szellemi központjának számított a századfordulón.

Dr. Espersit János hajdani lakásában a magyar irodalom három kiemelkedő személyének - Juhász Gyula, József Attila és Móra Ferenc - makói életében nyerhetünk bepillantást, korabeli kéziratok, könyvek, fényképek, festmények és berendezési tárgyak formájában.

Városháza (2026)

Makón, a Széchenyi téren ál a város legszebb műemléképületet, a klasszicista stílusú egykori megyeháza, amely ma városházaként funkcionál.

A mai épület elődje 1780-ban készült el Vertics József földmérő tervei alapján. 1839-ben ezt az épületet átalakították Giba Antal, városi mérnök vezetésével. A felújítás során az alapfalak megerősítették és tovább bővíttették oldal irányban. 1929-ben pedig az épületet háromszintes szárnyépülettel toldották meg. A megyeháza Csanád vármegye székhelyeként kezdete meg működését, amely 1950-ig tartott. Ezután a városi tanács használta az épületet, majd az önkormányzat költözött be.

Návay Lajos (2026)

Az egykori megyeháza előtt már 1935-ben állítottak egy szobrot a földeáki Návay Lajosnak, de ezt 1945-ben lerombolták. A ma is látható kompozíciót a Návay-emlékév záró napján, 2016 avatták fel. Az eredetileg Szentgyörgyi István által készített szoborcsoport újra alkotói Kiss Jenő Ferenc makói és Győrfi Lajos püspökladányi szobrászművészek voltak. A szoborokhoz egy hármas lépcsősor vezet, közepén Návay Lajos egész alakos szobra áll, mellette pedig egy Anya és lánya, valamint Apa és fia helyezkedik el.

Kossuth Lajos (2026)

A Városháza előtti téren áll Kossuth Lajos szobra, amely nagyon hasonlít a hódmezővásárhelyire, ugyanis mindkettő Kallós Ede alkotása. A szobor 1905-ben állították fel a Csanád vezér téri főgimnázium elé, de 1949-ben átrakták mai helyére.

Ortodox zsinagóga (2026)

Makó zsidó városrészében áll a város zsinagógája, amely küllemében jól illeszkedik a környék házai közé.

Az egyhajós zsinagóga 1895-ben épült fel romantikus stílusban a helyi ortodox közösség segítségével. 2002-ben felújítot és újraszentelt zsinagóga azóta már az elszármazott makói ortodox zsidók fontos zarándokhelyévé vált, ahol évente egyszer, a csodarabbi, Vorhand Mózes halálának évfordulóján istentiszteletet is tartanak.

Fájdalmas Szűzanya-kápolna (2026)

A makói Csanád vezér tér legjelentősebb empire stílusú műemléke a volt püspöki nyaraló épülte.

A püspöki rezidenciát és a hozzá tartozó kápolnát Kőszeghy László püspök építette 1826-ban nyári laknak. A dór oszlopos épületnek a kápolna a hangsúlyos része. Az épületben 1935-től fiúinternátus költözött be, a hívek gondozását pedig szerviták vették át. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során megfordult itt Horváth Mihály püspök, és Kossuth Lajos, Magyarország kormányzója is.

Országzászló (2026)

Az első makói országszászlót 1942-ben állították, hogy eképp emlékezzenek a trianoni békediktátum fájdalmára. Az emlékműről nem sokkal később a kettős keresztet és a turulmadarat is leszedték, majd 1947 márciusában le is rombolták. A Csanád vezér tér végében, a buszállomás szomszédságában található, mai emlékművet Makó Városa Önkormányzata állíttatta  2017-ben Loós Károly tevei alapján.

II. világháborús emlékmű (2026)

A Csanád vezér tér elején áll a város II. világháborús emlékműve, amely nem csak a makói hősi halottakra, hanem a városért vívott harcokban elesett honvédokról és polgári áldozatokról is megemlékezik.

A mészkőtalapzaton álló, lehajtott fővel tisztelgő katona szobrát Papp Zoltán tervezte, és Kiss Jenő Ferenc faragta. Az emlékművet 1993-ban Tőkés László református püspök és Végh Ferenc vezérőrnagy jelenlétében avatták fel.

József Attila (2026)

A róla elnevezett gimnázium előtt áll József Attila egészalakos bronzszobra, amelyet Tar István készített el 1957-ben. A költő 14 éves korában került a Makóra, ahol pályája is elkezdődött, és többek közöti itt írta a „Megfáradt ember” című költeményét.