Szent István (2025)

A templom körüli Szent Antal téren áll Serban Bonaventura Szent Istvánt ábrázoló fehér márvány szobra, amelyet 2022-ben avattak fel a parkban.

Turisztikai Központ Szabadstrand (2025)

A „Tiszasziget Turisztikai Központ Szabadstrand” nem más mint a Puszta horgásztó és környezete, ahol pihenőházzal, vizes blokkal, asztalokkal és padokkal, bográcsozó hellyel, kis szigettel, halászmúzeummal és „hal pantheon”-nal várják a látogatókat.

A bójával, mentőcsónakkal és csúszdával is rendelkező szabadstrandot 2015-ben egy Leader pályázati forrásból alakíttat ki a helyi önkormányzat. Napjainkban a park kiválóan alkalmas egyéni és csoportos kirándulások, horgászat, családi kirándulások és piknikek számára.

Délvidéki Határőr Múzeum (határőrizeti emlékhely) (2025)

A tiszaszigeti szabadtéri Délvidéki Határőr Múzeum a „hidegkorszak” határőrizeti tevékenység mindennapjait eleveníti fel, a lövészárkokon, őrtornyokon, és védősáncokon át. A határőrizeti emlékpark a Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében jött létre, amelyhez a Kiskunhalasi Határőr-igazgatóságtól, a Szegedi Határrendészeti Kirendeltségtől és a budapesti HM Hadtörténeti Intézet Múzeumtától is kaptak szakmai segítséget.

A park területén lehetőség van a csoportos táborozásra és az air-soft kipróbálására is.

Mélypont Emlékhely (2025)

A település legkedveltebb kirándulóhelye a Mélypont Emlékhely, amelyet Magyarország legmélyebben fekvő pontjaként tartanak számon. Bár a későbbi mérések azt támasztották alá, hogy a tiszaszigeti pontnál van mélyebb fekvésű terület is a környéken, pl. a 75,8 méter „magas” gyálaréti Lúdvár. 

1984-ben bronz emblémával díszített, fából készült oszlopot helyeztek el Tiszasziget külterületén. A Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség kezdeményezésére 1992-ban a megyében tartott Kelet-Magyarországi Megyék Természetbarát Vezetőinek tanácskozása alkalmával a kopjafa mellett minden megye elültetett egy nyírfát, ezek azonban már az első télen nyomtalanul eltűntek.

Ezt követően a terület "Csipkerózsika álmot" aludt, míg nem 2004-ben Tiszasziget önkormányzata rendbehozatta, és szalonnasütőhelyet, esőbeállót is létesített a földrajzi nevezetesség mellé.

Öregmalom (2025)

Tiszasziget legmagasabb pontján a Szélmalom-dombon a nevéhez méltóan áll egy szélmalom. Az Öregmalom néven elhíresült épület feltehetően valamikor az 1880-as években épült, és először Selmeczi István birtokolta, majd tőle Juhász István vásárolta meg. A domb érdekessége, hogy Móra Ferenc Múzeum számos bronzkori edényt és cseréptárgyat talált ezen a területen. Napjainkban a malom sajnos nem látogatható, az épület és környéke magánterület!

Újszentiváni kersztek (2025)

Katolikus templom előttti kereszt, 2015 

Kövecs-Kollár-kereszt, 1929

Szerb templom előtti kereszt

Temetői kereszt (Szerb)

Temetői kereszt (Magyar)

 

Temetői kereszt (képes)

Székely Meseház (2025)

Dr. Vass László újszentiváni otthonában, egy kellemes és szép környezetben építette fel a Székely „Meseházat”. A Szeged közeli szabadtéri kiállítás a tulajdonos néprajzi-katonai-történelmi-régészeti-művészeti leleteit foglalja magába.

Isten Anyja elhunyta szerb ortodox templom (2025)

A helyi szerbek kőből épült temploma 1853-ban készült neoklasszicista stílusban. Az újszentiváni görögkeleti templom a hagyományos bizánci alaprajzi rendszert követi, a keleti végében sokszögű oltárapszis található, nyugati oldalt pedig egy timpanon zárja le. A templom érdekessége, hogy az építés időszakában a görögkeleti vallásúak temploma nem lehetett közvetlenül utcára nyíló, ezt azonban a szerbek úgy oldották meg, hogy templomukat térpódiumra emelték, amelyen az épület ma is áll.

II. világháborús emlékmű (2025)

A községháza előtti emlékművek közül a jobb oldalit 2011-ben állították fel és a II. világháborúban elesett újszentiváni hősökre nevei olvashatók rajta gránittáblába vésve. Az emléktábla felső részén egy gravírozott angyalos, virágkoszorús címer látható.

I. világháborús emlékmű (2025)

Az újszentiváni községháza épülete előtt látható a település I. világháborús emlékműve, amelyet 1923-ban állítottak fel. Az emlékmű központi alakja egy nő, aki kezeiben kardot és pajzsot tart, az oszlop két oldalán pedig gránittáblába vésve olvashatók az elesett helyi hősök nevei.

Keresztelő Szent János templom (2025)

Az 1860-asévekben került kialakításra Újszentiván első katolikus imaháza a helyi iskola egyik termében. Bő egy évszázad múlva a kápolna átköltözött az akkori paplak épületében, de ezt egy idő útán kinőtte a helyi katolikus közösség.

2009-ben Kiss-Rigó László püspök úr állt az újszentiváni katolikus érdekek élér,e és 2012-es év közepére felépült a minden igényeket kielégítő modernista templom.

1956-os emlékmű (Pesti srác) (2025)

A Keresztelő Szent János-templom előtt áll Újszentiván 1956-os emlékműve, amelyet a forradalom és szabadságharc hatvanegyedik évfordulója alkalmából, 2017-ben avattak fel. A Kligl Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész emlékművének központjában a puskás gyerekhős áll, mögötte pedig egy a fából készült haragláb látható. A „pesti srác” egyébként több szobrászművészt is megihletett már.

Szeged–Karlova-vasútvonal (2025)

A 178-as számú keskeny nyomközű vasútvonalat a Szeged-Karlovai HÉV társaság építtette, és 1897-ben kezdtek el a vonatok járni a vonalon. A 65 km hosszú vasútpályán így Szegedtől egészen a szerbiai Nagybecskerek állomásig lehetett utazni. A trianoni döntés után a pálya túlnyomó része másik országba került, így csökkeni kezdet a forgalom. A II. világháborúban pedig felrobbantották a Tisza-hidat, ezzel Szegedet elvágták a tiszántúli szakaszoktól. A lerövidült vonal megmaradt magyarországi szakaszát Szőreg és Vedresháza között az 50-es évek elején végleg megszüntetették.