Pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum)

A pecsétviaszgomba egy kemény termőtestű gombafaj, amely alakja félkör, vese vagy legyező formájú, a színé pedig vöröses és barnás. A gomba fajjal júniustól októberig, lomberdőkben, főleg tölgyesekben, és fák tövében, tuskókon találkozhatunk. A gomba ugyan nem ehető, de gyógyászati jelentősége miatt a távol-keleti országokban termesztik, ahol gyógytea készítésére használják.

Fekete nadálytő (Symphytum officinale)

A fekete nadálytő nedves talajú, tocsogós réteken, és patakok partján virágzik május és június között.

Az akár méteres magasságot is elérő növény virágai harang alakúak, színük pedig fehér, bíbor vagy rózsaszín, ibolya vagy lilásvörös is lehet. A nadálytő sebgyógyító hatása miatt az orvostudomány körében elterjedt növénynek számít.

Kőrisbogár (Lytta vesicatoria L.)

A hólyaghúzók családjába tartozókőrisbogár kb. 12-15 cm. hosszú és fénylő smaragdzöld színű. A kőrisfán, fagyal- és orgonabokrokon előforduló bogár előszeretettel okoz károkat, de inkább a rovarban felhalmozódó méreganyaga a kantaridin miatt veszélyes.

Réti füzény (Lythrum salicaria)

A réti füzény folyók, patakok mentén, mocsarakban, lápréteken, és egyéb nedves élőhelyeken virágzik június-szeptember között. A növény a nevét a füzekéhez hasonló, keskeny levelei miatt kapta. A növény virágai tömött füzérben nyílnak a szár csúcsán, és sötét bíbor rózsaszínek. A füzény ismert gyógynövény, régen gyomor-és bélbetegséget kezelésére használták.

Virágkáka (Butomus umbellatus)

A virágkáka mocsarakban, csatornák partján gyakori, virágával június és augusztus között találkozhatunk.

A növény jellegzetes virágai fehér színűek, halványrózsaszín erezettel, a közepük pedig vörösesbarna vagy rózsaszín. A növény vaskos gyöktörzse keményítő tartalmaz, amelyet régen a krumplihoz hasonlóan fogyasztottak.

Nyíllevelű nyílfű (Sagittaria sagittifolia)

A nyíllevelű nyílfű mocsarak hínártársulásait kedveli, és június augusztus között virágzik.

A növény fehér virágai örvös fürtökben állnak, a lepellevelei pedig a tövükön bíborszínűek.

Túra: A leghosszabb nap (2013)

„Kopott, tépett szürkés ruhában

Félénken megy a hidon át,

Bizonytalan ingó lépése,

Koldus leánynak mondanád.

Azt mondják szárnya van,

Mégis oly nyugtalan.”

(Czóbel Minka)

Lápi banya

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Szeged, Vér-tó – 5-ös út – Tiszavölgyi Bemutatóház – Postakocsi csárda (K) – "Vad"Fehér-tó – Sándorfalva – Homok-erdő – Vöröscsárdai-erdő – Pallavicini tölgyes allé – Sándorfalvai gátőrház (S) – Sasér – Sándorfalvi halastavak – Szeged, Vér-tó

Táv és szintemelkedés:

62 km/ 53 m

---

Nyugalom

Kanalasgém (Platalea leucorodia)

A kanalasgém nevét hosszú, kanálszerűen kiszélesedő csőréről kapta. A madár lenevezése igen csak megtévesztő, hiszen ellentétben a gémekkel inkább a gólyákhoz hasonlóan nyújtott nyakkal repül. Az állomány nagy része az Alföld vizes élőhelyeire koncentrálódik, kedveli a sík vidéki mocsarakat, ártereket és tavakat. Táplálkozási területe a halastavak környékén van, itt halakat és békákat fogyaszt, de más kétéltűeket, piócákat és rákokat sem vet meg.

Sándorfalvi-halastavak (2013)

A Sándorfalvi-halastavakat, vagy más nevén Fertői-halastavakat a Fehér-tó mellet elhaladó műút átellenes oldalán alakították ki 1990-es években, hogy a haltermelést bővítésék. A több tóból álló halastórendszert gátak határolják, amely mentén lévő nádszegélyek a vöcsök- és récefélék fészkelő helyül szolgál. Napjainkban a tó legnagyobb kiterjedésű nádszigetében pedig hazánk valamennyi gémféléje költ is.  

Az állóvíz látogatásához a Kiskunsági Nemzeti Park és a halgazdaság engedélye szükséges.

Szürke gém (Ardea cinerea)

A szürke gém az egyik legelterjedtebb gémfélénk, amely jól alkalmazkodott az emberi környezethez is. A madarat sokszor látni nagy folyók mentén, de költési idő után szinte minden vizes élőhelyre kimerészkedik. Néha még szántókon és gyepeken is megfigyelhető, mert itt mezei pockokra és más rágcsálókra vadászik. A jelentősebb vizes élőhelyek rekonstrukcióinak és védelmének köszönhetően állománya stabilizálódott és folyamatosan növekszik.

Terjőkekígyószisz (Echium vulgare)

A terjőkekígyószisz útszélek és gyomtársulások feltűnő szépségű virága, amely június és szeptember között bontogatja szírmait. A növény a nevét virágának egyedi formájáról kapta, amely közelebbről megnézve olyan, mintha egy-egy kígyó öltené ránk nyelvét.

Közönséges farkasalma (Aristolochia clematitis)

A közönséges farkasalma a nedves talajú ligeterdők, a patakparti magaskórósok, és árterek gyakori növénye.

A növény nevét dió méretű, gömbölyded termése miatt kapta. A farkasalma virág igen érdekes formájú, ugyanis a sárga, olykor fehérnek tűnő virága alsó része kiöblösödik. A rendhagyó virágszerkezet célja a rovarok megfogása, azonban a foglyuktat nem emésztik meg, csak a megporzáshoz van szükségük rájuk.

Közönséges kakukkfű (Thymus vulgaris)

A kakukkfű egy régi, népi gyógy- és fűszernövény, amely nevét a virágzás kezdetének ideje miatt kapta, hiszen az első virágszirmok megjelenésekor szólal meg a kakukk. Az apró, lila, ritkán fehér ajakos virágú növény a meleg, napsütötte gyepeken, sziklalejtőkön, réteken, és erdőszéleken él. Mivel a növény alacsony termetű, ezért inkább jellegzetes illata miatt ismerhető fel már messziről.

Csilláros ökörfarkkóró (Verbascum lychnitis)

A feltűnően nagytermetű ökörfarkkóró május végétől virágzik, és egész nyáron találkozhatunk vele száraz gyepekben, réteken. A növény virágai többnyire sárga, de egyes fajok lehetnek lila vagy fehér színűek is.

Tisza-völgyi bemutatóház (2013)

A Szatymazi Temetődomb szomszédságában álló, egykori gazdasági épületben található az Alsó-Tisza menti tájat bemutató kiállítás.
A két szomszédos tájvédelmi körzet (Pusztaszeri és Mártélyi) kialakulását, élővilágát preparátumok és információs táblák formájában tárja elénk a Kiskunsági Nemzeti Park. A háztól indul a Sirály tanösvény, mely a közeli Fehér-tó történetét ismerteti.

A Tisza-völgyi bemutatóház a kiindulópontja a Nemzeti park saját túráinak is, amelyekhez akár biciklit is kölcsönözhetünk itt.  

Zenélő szökőkút (2013)

A szegedi Dugonics tér egyik legfőbb látványossága a úgynevezett Zenélő szökőkút, melyet egyik legromantikusabb helyként tartanak számon a városba érkezők és az itt élők egyaránt. 

A nagy árvíznek áldozatául esett búzapiac helyén, 1979-ben a százéves évfordulóra készült el a páratlan művészeti alkotás.

Tisza Lajos (2013)

A Tisza Szálló előtti parkszakaszban áll Tisza Lajos, amely Fadrusz János alkotása. A fiatalon elhunyt szobrász szegedi művét felesége, Fadruszné Deréky Anna fejezte be 1904-ben.

Klebelsberg Kunó (2013)

A szegedi Széchenyi tér egyik legkülönlegesebb alkotása Melocco Miklós 2000-ben készült Klebelsberg-szobra. A süttői mészkő szobor monumentális hatású, de anytalanul nagy fejjel jeleníti meg Kunót.

Áldást hozó és a Romboló Tisza (Szökőkút) (2013)

A Széchenyi téren, a szegedi városházával szemben található, 1934-ben készült szoborcsoportnak több neve is létezik: Áldásthozó és a Romboló Tisza vagy Najádok kútja.

 A Pásztor János készítette mitológiai elemeket is felvonultató szobrokon megjelenik Triton és a nadájok is, utóbbiak a forrásokat és vizeket őrző istennők voltak.