Szent István (2019)


Sarkad városa 2000. augusztus 20-án, a Loyolai Szent Ignác templom mellett avatta fel Szent István király mellszobrát.
A kétszeres életnagyságú bronz szobor Búza Barna szobrászművész alkotását.

Loyolai Szent Ignác római katolikus templom (2019)

Sarkadi első római katolikus templomát 1836. június 16-án áldotta meg Fejes József gyulai plébános esperes. Ez az épület 1895-re életveszélyessé vált ezért Schlauch Lőrinc bíboros, püspök bezáratta. A ma is álló neogótikus stílusú, kereszthajós templomot 1901. augusztus 11-én pünkösd után a 11. vasárnapon avatták fel Loyolai Szt. Ignác hitvalló tiszteletére.
A templom főoltár képe Loyolai Szent Ignácot ábrázolj, amely Pilncz Jósef Gelc 1836-as alkotása és az előző templomból került át. A szentély színes üvegablakai Szűz Máriát, Szent Györgyöt, Szent Józsefet és Szent Lajost ábrázolják külön-külön.

Árpád fejedelem (2019)


A sarkadi Árpád fejedelem téren látható a Millecentenárium évében készült szobor. A honfoglaló Árpádot lóval ábrázoló kompozíció Adorjáni Endre alkotása.

Vargahossza-főcsatorna (2019)

A Varga-hosszai-főcsatorna a békési duzzasztó és doboz alatti Kettős-
Körös torkolat között kanyarog a Fekete-Körös egykori medrében. A holtág jellegű csatorna keresztülszeli Doboz települést és közvetlen a kastélypark mellet halad el. A városképi jelentőségű vízfolyás értékét ideje korán felismerték, ugyanis partján egy szoborsétányt alakítottak ki.

Wenckheim-magtár (2019)

A Szent Kereszt templom szomszédságában, műemlék jellegű magtár áll. Az 1863-ban épült romantikus stílusú háromszintes, silótornyos magtár épület, melyet Ybl Miklós tervezett. A gótikus ablakokkal rendelkező épületet a mellette álló szárító toronnyal egy boltív köti össze, amely egykoron aláhajtó a terményt szállító kocsik számára készült. Az épületet már néhány helyen átalakították, de napjainkban is az erősen romlott állapot ellenére is agrártörténeti emléknek számít.

Szent Kereszt felmagasztalása római katolikus templom és kripta (2019)


A dobozi Szent Kereszt templom és kripta a környék „ékszerdoboza”, amely eredetileg a Wenckheim család kápolnájának épült.
A park legmagasabb pontján álló istenházat Nicolaus Schiedek bécsi mester építette Wenckheim Dénes kívánságára. A neoromán stílusú templom és kripta is 1902-ben készült el és homlokzatot díszítő elemeket helyben faragták ki, míg a felhasznált téglákat pedig az itteni halastónál égették ki.
Az egyhajós félköríves szentélyzáródású templom belsejében látható márványmozaik előképek Szent Dénest és Szent Frigyest ábrázolják. A főoltár fehér carrarai márványból készült, melyet hatalmas, csiszolt féldrágakövek díszítenek.
Az 1978-as békési földrengésben a templom is megrongálódott, felújításában a település lakó is részt vettek.


Zenepavilon és kastélypark (2019)

Békés megye egyik eldugott gyöngyszeme Tarhos település, ugyanis találhatóak itt kastélyok, parkerdő és egy híres Zenepavilon is.


A napjainkban zeneiskola gondozásában és használatában álló épületek közül a legrégebbi, a bejáratánál álló Kiskastély. A Wenckheim család 1864 és 1884 között építette kúriáját, amely vendégkastélyként funkcionált az államosításig. 1946-ban költözött ide az állami ének-zenei iskola és tantermeket alakítottak ki benne. 



A terület másik jellegzetes épület az 1900-as évek elején épült, és a háborúig igazi főúri kastély volt. Az épületet az 50-es években iskolává alakították, így eredeti küllemét szinte teljesen elvesztette. Az egykori Nagykastélyba a líceumi leánytanulók internátusa költözött, konyha és ebédlő lett az épülethez toldva, amolyan tessék-lássék módon. 






A Körös mellett elterülő őshonos tölgyes-gyertyános-szürkenyaras erdő felhasználásával kezdték meg a 60 holdas kastélypark kialakítását 1920-ban. A park területén szétszórtan elhelyezkedő épületek sétányai és méretes, ősöreg fái védett természeti értékek, több védett növény- és állatfajnak is otthon adója a terület. A zenepavilonhoz vezető út két oldalán országosan is nyilvántartott vörös tölgyfasor alatt lehet sétálni. 


A tarhosi Kastélypark „legújabb", de még is legmarkánsabb épülete a Kaufmann Oszkár által tervezett zenepavilon. A többi kastélyhoz hasonló csarnokház 1952-től 1953-ig épült, és építésében a tanárok és diákok is részt vettek. 1953-ban Kodály Zoltán avatta fel az akkoriban a Magyar zenekultúra bölcsőjének számító pavilont.
1976 és 2009 között Békés városa minden évben itt rendezte meg a Békés-tarhosi Zenei Napokat. 

Sajnos az utóbbi időkben az itteni kúria épületek állapota erősen leromlott, szinte mindegyike használaton kívül áll. A Gemma Bt. 2013-ban vásárolta meg a tarhosi zeneiskola teljes területét, jelenleg az építmények és környezetük rendbetételén fáradozik. A társaság terveik közözött szerepel egy gasztronómiai és szabadidő központ berendezése az egykori, nagy múltú parkban.