Napsugaras tájház (2025)

Alsóváros emlékházának a településrészre oly jellemző napsugaras ház ad otthont, ahol a dél-alföldi népéletet mutatják be, valamint a két világháború közötti időszak használati tárgyait állították ki.

A tájházban az állandó kiállítás mellett az ünnepekhez kötődő népszokásokat bemutató programokkal várják a látogatókat.

Foka ÖkoKikötő és szabadstrand (2025)

A „Foka” Szeged egyik legnépszerűbb tiszai szabadstrandja, amely öltözővel, zuhanyzóval, büfével, játszótérrel és sportpályákkal is rendelkezik. 

A Felső Tisza-parton elhelyezkedő strandfürdő szomszédságában található a Foka ÖkoKikötő, ahol lehetőség van hajó-, csónak-, kajak és kenu kölcsönzésre is, sőt ezek közúti szállítását is vállalják az üzemeltetők.

Lapos Beach (2025)

A szegedi Lapos mindig is a helyiek kedvenc szabadstrandja volt. Napjainkban a „szegedi tengerparton” büfé, bérelhető napernyő és vízi mentőt szolgálat áll a tiszai fürdőzést kedvelők rendelkezésére.

 

Sárkányölő Szent György templom (2025)

A község központjában, egy meredek sziklán áll a katolikus templom, amelyet 1820-ban építettek barokk stílusban, és Szent György tiszteletére szenteltek fel. Az épület helyén valószínüleg egy Pálos Rendi kolostor állt, amelyet a reformáció idején romboltak le.

Dédesi református templom (2025)

A dédesi református egyház temploma 1800-1801 között épült későbarokk stílusban, egy régebbi fatemplom helyére. Az épület mennyezete eredetileg díszes és fakazettás volt, de 1930-ban ezeket lebontották. A templomot legutóbb felújítása során azonban restaurálták és visszaállították az eredeti kazettás mennyezetet.

Bántapolcsányi református templom (2025)

A Dédestapolcsány tapolcsányi településrészén található református templomát valószínüleg 1696-ban építették, legalább is úrasztalon ez az évszám olvasható. A barokk stílusú istenházat azonban 1796-ban jelentősen átépítették. A templom érdekessége, hogy berendezésein a szürke olajfesték alatt a 17. század második felében festett, tulipán és rózsa mintás díszítés található.

Templom előtti kereszt (2025)

A kazincbarcikai görögkatolikus templom kertjében áll egy gránitból készült kereszt, amely az egyik hívő adományából készült, és 2008-ban szentelték fel.

Szent János apostol görögkatolikus templom (2025)

Kazincbarcikolostorszerű ka görögkatolikus temploma 1992 és 1995 között épült neobizánci stílusban, amelyet a Szent János apostol és evangélista tiszteletére szenteltek fel.

Az épület terveit Balázs Mihály Ybl díjas egyetemi adjunktus és Török Ferenc Ybl díjas professzor készítették. A templom belsejében a szentélyt és a templomhajót elválasztó falon található a négy fő ikon, amelyek Szűz Máriát, a templom védőszentjét, Szent János apostol, Szent Miklóst ábrázolják. De minközül a leghíresebb festmény a Pantokrátor ikon, amelyet Somogyi-Soma László festett meg.

Diana (2025)

A kazincbarcikai liget legrégebbi alkotása Diana istennőt ábrázolja egy őz társaságában. A vadászat istennőjének szobra 1959-ben került felavatásra, és alkotójának, Huszár Imrének az egyik legnevesebb szobra.

Anya gyermekével (2025)

A kórházzal szemben lévő Ligetben található Somogyi József az anyaságot ábrázoló alkotása. A bronzszobor eredetileg a mai Építők Úti Tagóvoda udvarán medencéjében állt, ahova 1963-ban állították fel. A szobor azonban megsérült, de Győrfi Sándor karcagi szobrászművész restaurálta, és 2017-ben került át mai helyére.

Kálvária (2025)

A kazincbarcikai a Szent Család-templom kertjében egy 2011-ben állított kálvária található. A kerítés és az épület falához csatolt téglafalakon látható stációk képeit Kerékgyártó Emerencia rajzolta, a kereteket pedig Fülöp Tibor kovácsművész készítette el.

Szent Család templom (2025)

 A kazincbarcikai Szent Család templom leginkább a kiemelkedő geometriai szépségével hívja fel magára a figyelmet. A nem oly rég elkészült épületegyüttes tornya elkülönül a főhajótól, főegysége pedig egy ellipszis alapú egyenes henger, amelyet fél ellipszoid kupola zár le.

A templom megépítésének története a 2003-as alapkő letételével kezdődött, amely Iváncsy Balázs atya szolgálati idejében volt. Végül 4 év alatt épült fel az új neoreneszánsz stílusú templom, amely terveit Kiss Róza készítette. A templom belsejében, a főoltár mögött látható a Szent Család mozaikkép, amely Puskás László alkotása.

Az épület ékességei még a magyar szenteket és neves egyházi személyiségeket ábrázoló üvegablakok, valamint az olasz Viscountban készült digitális orgonája.

Túra: Tardona szurdokai (2024)

„Lábam alatt, az előtérben,
a bükkfák koronáiból alkotott sötétség,
s ahol ez végződik, egy mosolygó zug,
közepén a kis Tardona
füstölgő kéményű, elszórt házikóival”

(Jókai Mór)

Csondró-völgy felé

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Tardona, Jókai emlékház (P) – Dédestapolcsány, Serényi-kastély (K) – Mályinka, református templom (K+) – Csondró-völgy – Mária-forrás – Látó kövek – Szentlélek (P) – Köpüs (K) – Buzgó-kő – Vízfő (K∆) – Odvas-kő (P) – Nagy-szállás-völgy - Tardona

Táv és szintemelkedés:

22,3 km/ 700 m

---

Dombokon, réteken

Mária-forrás (2025)

A Látó-kövek alatt, a Kelemen erdészlak mellett található a mindig hűs Mária-forrás. A vízkivezetésnek környékén Nemzeti parkos ismeretterjesztő tábla és padok is találhatóak. A forráshoz legközelebb eső turistaút a kék kereszt, amely Kohászok útja is egyben.

Ámor-forrás (2025)

Az Északi-Bükk egyik különösen vadregényes zugában, a Csondró-patak szurdokában fakad az Ámor-forrás. A Kemesnye-völgy torkolatánál lévő kőfoglalásból feltörő víz foglalását kazinbarcikai természetjárók építették ki 1973-ban.

Közönséges vakond (Talpa europaea)

A közönséges vakond Magyarország egész területén, szinte minden élőhelyen megtalálható. Az állat egész testfelépítése földalatti életmódhoz alkalmazkodott, a felszínen viszonylag ritkán jelenik meg. A vakond jelenlétét vakondtúrások jelzik, amelynek a kert tulajdonosok a nem mindig örülnek, pedig hatalmas mennyiségű kártevő rovart pusztít el táplálkozása során.

Református templom (2025)

Mályinka református temploma 1785-ben épült népi barokk stílusban, legalább is a mennyezet egyik kazettáján lévő felirat szerint. A nyugati oromfalas, barokk homlokzatú épület belsejében egyszínűre festett famennyezet látható. A legutóbbi felújítás során a nyugati karzataljban és számos padelő deszkáján gazdag virágos-indás ornamentika és egy koronás, kétfejű sas került elő. A restaurátorok feltételezése szerint a templom barokk bútorzata jóval 1785 előtti időkben készülhetett.

Mályinkai harangláb (2025)

A mályinkai templom nyugati főbejárata előtt, az út másik oldalán az épülettel egyidős fa harangláb áll. A torony alatt egy pedig egy hősi emlékmű látható, a tején ülő sasszoborral.

I. és II. világháborús emlékmű (2025)

Mályinka központjában egy kis téren található település világháborús emlékműve. A hősi emlékművet 2002-ben állította fel a település, az alkotója pedig Kónya István ózdi szobrász volt.

Serényi-kastély (2025)

A dédestapolcsányi kastélyt 1898-ban a Serényiek építtették grófi nyaralónak. A család kihalását követőn az épület pedagógus üdülőként, majd szociális otthonként működött. A kastélyt napjainkban is közel 5 hektáros park veszi körül, a főépülethez vezető utat pedig gesztenyefák szegélyezik. A kastélykert érdekessége, hogy szikla is található benne lekerítve.

A kastély 2021 óta kormány közeli magántulajdonban van, a tulajdonos beépítési tervvázlata szerint egy hotel épül fel majd a területen.

Erdei sikló (Zamenis longissimus)

Az erdei sikló hazánk egyik legnagyobb testű hüllője, amely hossza elérheti akár a 2 métert is.

A kifejlett példányokkal a Dunántúl domb- és hegyvidékein, és az Északi-középhegységben találkozhatunk vele. A sikló színe az olívzöldtől a sárgásbarnán át a barnáig előfordul, a pikkelyein pedig macskakörömszerű, vonalkázott világos rajzolat található. A hüllő elsősorban a napsütötte erdőségeket és erdőszéleket kedveli. Az erdei sikló Magyarországon védett állat, mint minden hazai kétéltű és hüllő.

Túra: Kohászok nyomában (2025)

„Van egy kék tó a fák alatt,

A partjára tettem a lábamat

 Egyik reggel megláttam a kacsámat ott,

Azóta szeretem a VASÁRNAPOT!”

(Kistehén Tánczenekar)

Zöld tó a fák alatt

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Lillafüred, Garadna vá. (K+) – Pisztráng Tanösvény –Turista emlékpark – Erdei halsütöde – Újmassa, Fazola-kohó – Tóparti-sétány – Hámori-tó – Lillafüred, Palotaszálló – Függőkert – Felső-Hámor, Kohászati Múzeum – katolikus templom – Hámori-szikla – Herman Ott síremléke – Diósgyőr, Tüzép

Táv és szintemelkedés:

16,8 km/ 479 m

---

Kohászok után kutatva

Gyöngyházfényű zöldaraszoló (Campaea margaritaria)

A gyöngyházfényű araszoló országszerte elterjedt faj, amely kedveli tölgyeseket, erdőszegélyeket és cserjéseket. A lepkefaj hernyói általában tölgy-fajokon táplálkoznak. A kifejlet egyedek pedig májustól szeptemberig repülnek.

Herman Ottó síremléke (2025)

A felsőhámori temetőben található a híres magyar természetkutató, Herman Ottó síremléke, amelyet 1979-ben avattak fel. A tudós hamvait végakaratának megfelelően a hámori temetőben édesapja mellé helyezték el. A síremlék egy mészkőből kifaragott haldokló sast ábrázolj, amelyet Varga Miklós készített.

Herman Ottó-barlang (2014)

A Herman Ottóról elnevezett mészkőbarlang a felsőhámori Puskaporosban (Hámori-szoros) található, közvetlenül a Szinva-patak mellett.

A barlangnak két bejárata van, a felső a Herman Ottó-kőfülke nevet viseli. A barlang és környéke fokozott védettség alatt áll, ugyanis fontos régészeti lelőhely, ahol vaskori kerámia-, csont- és kőanyagot találtak. 

A barlanghoz a Bükk egyik legszebb szurdokában vezet az út, de ebben folyik a Szinva is. A vastagpados, ellenálló mészkőszurdok eredetileg szűkebb volt, de robbantással kitágították a műút kiépítésekor.

Hámori-szikla (2025)

A Hámori-szikla a Bükk-hegységben található, és a Vadas Jenő műút egyik érdekes szikla képződménye.

A sziklaalakzat alja egy szurdokvölgyhöz hasonlít, hiszen a falak között ott folyik a Szinva. Ezeken a természeti képződményeken, 1972-ben kezdet meg a Bükki hegy- és sziklamászó egyesületek aktív tevékenységét, amely később az ország közkedvelt mászó-parkjává vált.

Szent Flórián és Magyarok Nagyasszonya templom (2025)

A Felsőhámorban található szép, palazsindelyes templom 1810-32 között igen lassú ütemben épült fel. 

Az építmény elődje a Szent Flóriánról nevezett régi fatemplom volt, amely a Szinva partján állott. Ez a templom azonban az évek során a nedvességtől elkorhadt, ezért lebontották. Az új, nagyobb kőtemplom építésének alapkövét Fischer érsek kezdeményezésére tették le, a régi istenházból csak a szilárdabb felépítésű sekrestyét tartották meg.

Nepomuki Szent János (2025)

A hámori Nepomuki Szent János copfstílusú kőszobra 1806-ban készült, és egy kis parkban áll.

A szobor egyébként egy másolat, az eredetije a mellete álló templomban található.

Szent István (2025)

A felsőhámori Szent István szobrot a király halálának 900. évfordulóján, 1938-ban állították. A katolikus templom szomszédságában álló egész alakos, fehér kőszobor a borsodi Bindász Dezső mestermunkája.

Kohászati Múzeum (2025)

Miskolc Felsőhámor nevű városrészében található a Kohászati Múzeum, amely az egykori „Kancellária” barokk sílusú műemléképületében kapott helyet. Az egykori raktár-iroda mindkét emeletén állandó kiállítás tekinthető meg a vaskohászat fejlődéstörténetéről ókortól napjainkig. A kiállított anyag a tárgyakon, maketteken, diaporámákon kívül jelentős fotó és szakkönyv gyűjteményből áll. A miskolci Kohászati múzeum a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum kötelékébe tartozó intézmény.

Palotaszálló (2025)

Lillafüred híres emblémája az ország apraja és nagyja által jól ismert luxusszálló, a Palotaszálló.

A Hámori-tó szomszédságában álló palotát 1925 és 1929 között építették Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. Már akkoriban is kedvelt kiránduló- és üdülőhely volt a környék. A Palotaszálló megépítéséhez átfogó tereprendezésre is szükség volt szükség, amelyet Révay Ferenc erdőmérnök vezetett. Az építkezéskor felhalmozódott kőzetanyagból pedig a szálló függőkertjei készültek el, valamint a személyszállítás is ekkor indult meg a kisvasúton. A lillafüredi Palotaszálló napjainkban egyet jelent a luxusüdüléssel és wellnesses kényeztetéssel. A szálló szobáiba pedig behallatszik közelében levő Szinva patak vízesésének moraja. A középkori hangultra vágyó vendégek számára szálló étterme a közelmúltban reneszánsz étteremmé átalakult, ahol a terem ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják.

Tóparti sétány (2025)

A smaragdzöld vizű Hámori-tó mentén egy hangulatos tóparti sétány húzódik, amely 1,5 kilométer hosszan kanyarog a déli oldalon. 

A Pávai Vajna Ferenc nevét viseli sétaút mentén információs táblák is találhatóak. Az Északerdő Zrt. által kihelyezett állomások a Bükk-hegység és Hámor-tó természeti értékeit mutatják be.

Őskohó, Massa Múzeum és műszaki skanzen (2025)

A Garadna-völgyben a kisvasút sínjei mentén áll egy hatalmas kőből készült építmény, amely a terjedelmes méretei alapján lehetne egy piramis vagy egy erőd tornya is. De ez a gigászi építmény hajdanán egy vasércfinomító kültéri kohó volt, amelyet Ómassáról helyeztek át ide a festői szépségű patak partjára.

Fazola Henrik helyi híres vasrácskészítő (Fazola kapu, Eger) mester 1770-ben építette az első vasműveket a Hámori térség gazdag bányáira alapozva. Ómassán végül is csak nem fél évszázadon keresztül üzemelt az itt található kohó, amely napjainkra műemléki védettség alá került, de alkalmaként még felfűtik, és bemutató kohászatot végeznek benne. Az ipartörténeti műemléknél a lillafüredi kisvasutak megállnak, így minden egyes részlegét be lehet, sőt érdemes is barangolni.

A kohó tőszomszédságában található a Massa Múzeumm, amely a Diósgyőr-hámori Vasmű százéves történelmét tárja elénk eredeti dokumentumok valamint kiállított vasgyártásra használt szerszámok formájában. Ezen kívül vasgyártelep és technológiai berendezések modelljei, illetve makettjei szemlélhető még itt meg. A patak túloldalán a betonút mellett még található egy ipartörténeti skanzen is, ahol a vaskohászatban a használat gépek és berendezések láthatóak.