Városháza (2018)

A vésztői városháza 1897-1903 között épült és a település központjában található. Az impozáns neoreneszánsz stílusú épület a környék legszebb intézménye.

Református templom (2018)

A település református temploma a türelmi rendelet után, 1782 és 83 között épült, a végleges formáját pedig 1825-re érte el.

Az egyhajós, copfstílusú templom érdekessége a gyülekezeti magtárat is magába foglaló tornony, amelyet 1797-ben toldottak a hajóhoz.

Kiállítóhely és Képtár (2018)

A vésztői Kiállítóhely és Képtárad otthont az I. Országos Földmunkás Kongresszus emlékeinek, emellett Sinka István író tárgyi emlékei és Metykó Gyula festőművész állandó kiállítása is megtekinthető a központi épületben.

Gém (2018)

Vésztő központjában található a „Gém” kútszobor, mely életnagyságban, a csőrében hallal ábrázolja a madarat. Az új, innovatív technikákat is használva, de a figuralitás, a részletgazdagság, a mintázás magas fokú, klasszikus minőségének megőrzésével alkotó Borbás Márton a Mezőtúri Művésztelepen kezdte pályafutását.

Túra: Bocskai nyomában (2018)

„Én vagyok a hős, ki nagyszerű erényekkel születtem, a te Pannóniádnak híres koronája. Miután hűséges harcokat vívtam a te nevedért és fegyvert ragadtam a Haza igaz üdvéért, a Te vezetéseddel már mint győző és a hazát védő fegyverekkel megállítottam az ellenséges kéz gyászos háborúit...”

(Bocskai István sírfelirata)

Dereng a Bihari határ

---

AK-09/2.

Több szempontból történelemmel átitatott szakasz várt reánk az Érmelléken. Cserekertben ma már csak a csend mesél, omladozó épületek között sétálva mély mélabú uralkodott el rajtunk. Az útvonal ezután Románia löszpartjai mellett haladt, és a Kopasz-domb után kanyarodott csak fel a Berettyó töltésére. Kismarja után pedig már minden a Bocskaiakról szólt, az emlékpark, a templom és a szomszédos településen található várkastély is a fejedelemnek állít emléket.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Létavértes (K) - Cserekert - Pocsaj, Vízügyi Igazgatóság - Kismarja - Bocskai-kastély - Nagykereki – Nagy-rét - Bojt

Táv és szintemelkedés:

38 km/ 50 m

---

Templom a kukoricásban

Református templom (2018)

A Nagykereki központjában álló templom 15. századi gótikus alapokra épült. A műemlék templom mai alakját 1790-ben kapta, a késő barokkstílusú szentélyhez pedig 1837-ben tornyot emeltek.

Bocskai Várkastély (2018)

Nagykereki már az Árpád-korban is lakott település volt, az Ártándyak korábban épült ide a mai várkastély elődje. Az 1440-es években épült erődöt Bocskai István felesége, Hagymássy Katalin kapta meg, férje több száz katona elhelyezésére alkalmas, korszerű, komoly erősségé tette a várat.

Szejdi pasa ostroma során, az akkor már Bethlen Gábor birtokolta várat nagy pusztulás érte.

Következő tulajdonosa, Joseph Kriczig császári főbiztos 1751-1785-ben barokk stílusban átépítette a várat, sőt később klasszicista és romantikus jegyekkel is gazdagodott az épület. Még a Csanády család nevéhez fűződnek jelentős változások, a kastély délkeleti részén toronyszoba épült a bejárat pedig oszlopos klasszicizáló előtérrel bővült.

Az egykori kastély, ma Vármúzeumként és könyvtárként működik

Tornácos Vendégház (2018)

Nyugodt, csendes falusi környezetben helyezkedik el  a Tornácos Vendégház Kismarján. Az 1900-as években épült szállás egész évben várja vendégeit. 2 épületben összesen  6 személynek biztosítanak itt fekhelyet, emellett egy korszerűen felszerelt konyha és 15 személyt befogadó társalgó áll a vendég rendelkezésére.

Református templom (2018)

A Kismarja főterén található egy középkori alapokon nyugvó, de barokk stílusban újjáépített református templom. Az 1805-ben felszentelt templom arról híres, hogy itt került feltárásra a Bocskai család kriptája és temetkezési helye. Az épület az elmúlt kétszáz év alatt többször is szenvedett károkat, földrengés és vihar rongálta meg toronysisakját, amelyet a legutóbbi alkalom után már nem állítottak helyre. A bástyaszerű toronyban ma is használatban áll a történelmi jelentőségű Bocskai-harang, melyet 1616-ban öntöttek és a Bocskai által adományozott mezővárosi pecsét díszíti.

Bocskai István (2018)

Kismarja a 16. században a Bocskai család tulajdonába került, akik itt létük alatt mezővárossá tették. 

E tisztelet jeléül áll ma a település központjában egy Bocskai-szobor. A másfélszeres életnagyságú bronz mellszobor egy kb. három méter magas talapzaton látható.

Várdomb (2018)

Az Érmelléken még napjainkban is őrzik a Bocskai hagyományokat.

Kismarja északkeleti részén van a Bocskai Várdomb, melyen állt a Kismarja földesurainak lakóhelye. A titokzatos halmon állott egykoron a Bocskai család várkastélya is.

Ma szépen gondozott emlékkert található helyén.

Őszi kikerics (Colchicum autumnale)

Az őszi kikerics nedves és nyirkos réteken ősszel nvnyíló, karcsú virága.

A hegyi kaszálóréteken általában tömegesen virágzik, szinte lilára festve a gyepet. Az őszi kikerics az Alföldön meglehetősen ritka növény, de Kis-Sárréten és Bihari-sík egyes részein is megtalálható.

Vörös vércse (Falco tinnunculus)

A vörös vércse az egyik legismertebb ragadozó madarunk, amely hazánkban szinte mindenhol elfordul, még Budapest belvárosában is költ. 

Mivel a madár fészket nem épít, így elhagyott dolmányos varjú vagy szarkafészekben, gyakran laza kolóniákat alkotva költ. A madarat vörösesbarnás színezetéről és egy helyben lebegő mozgásáról könnyen fellehet ismerni.

Szent Mihály és Gábor arkangyalok görögkatolikus templom (2018)

A pocsaji görögkatolikus templom keletkezésének időpontja homályba vész, a helyiek elbeszélése szerint a községben a mai templom már a harmadik. Ami biztos, hogy az 1743-ban felszentelt barokk stílusú templomot Szent Mihály és Gábor főangyalok oltalma alá helyezték. A szentély négy sarokdíszes tornya az erdélyi építészeti stílust idézi.

A templom belső mennyezetét 4 szekkó díszíti: az Angyali Üdvözlet, Krisztus születése, Feltámadás és Pünkösd ábrázolásai. A hajó oldalfalain szintén két secco látható: Szentháromság és Pieta. A szekkókat Kolacsek Ernő festette az 1950-es években

Zsófia-forrás (2018)

A Zsófia-forrás a Berettyó-patak árterében, a Kopasz-domb közelében tör a felszínre.
Az iható rétegvíz foglalását az utóbbi időben felújították, és ismét szép a környezete.

Kopasz-domb (2018)

A létavértesi Kopasz-domb nem csak páratlan kilátásáról híres, hanem a növény populációja is értékes. A löszletörés 2015 óta lakóhelye a Magyarországon fokozottan védett erdélyi földikutyának.

fotó: Szász Anzelm

Laponya-halmi geodéziai mérőtorony (2018)

A Létavérteshez tartozó Laponya-halom, a 136 méter magasságával és a tetején található toronnyal kiemelkedik a környéken látható kunhalmok közül. Sajnos kilátóként már nem lehet használni, ugyan is létráit levágták, pedig biztos, hogy gyönyörű kilátás lehetne részünk a tetejéről az Érmellékre.

Cserekert (2018)

Létavértestől mintegy 8 kilométerre található Cserekert, amely egy zsákfalu közvetlenül a magyar-román határ mellet. A háromutcás faluban egykoron bolt, kocsma és iskola is volt, ma már csak az omladozó vakolaton kint maradt tábla hirdeti, hogy valamikor a vályogház falai között oktatás folyt. 

A ’70-es években még 3-400 fő lakott Cserekerten, főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak, jórészt a Csákó szarvasmarhatelep adott munkát az ittenieknek, azonban ennek megszűnése után megkezdődött az elvándorlás. Napjainkban már csak a turisták jönnek pecsételni, ugyan is az Alföldi Kéktúra útvonala Cserekertet is érinti. Pedig fekvése kiváló, hiszen tiszta időben nem csak a szomszédos Romániai löszpartjai, hanem a Bihar-hegység is kirajzolódik.

Rastoke (2018)

Az érintetlen természet közepén, ahol a Slunjcica folyó a Koranába ömlik ott található a környék gyöngyszeme, a Rastoke városrész. Az egykori vízimolnár települést a vízesései miatt Kis Plitvicének is hívják, ugyan is a hömpölygő víz magas kalciumtartalmának köszönhetően helyenként vízesések, örvények és kisebb tavak fogadják az itt megállókat.

Rastokeban a 17. századtól kezdve épültek házak és vízimalmok, amelyek többnyire gabona őrlésére, valamint ruhakészítésre használták. A malmos mesterség apáról fiúra szállt a hagyomány szerint, a nők pedig a híres rastokei kenyér titkos receptjét őrizgették, adták tovább családjaikban.

Kozjak-tó (2018)

A Plitvicei Tavak legnagyobb kiterjedésű tava a Kozjak, amely gyakorlatilag összeköti a Felső és Alsó tavakat. Itt egyszerre megváltozik a táj, egy kanyon rész kezdődik, több vízesés, morajlás és a víz színe is sötétebb kékre változik. A tavon elektromos hajóval keltünk át (Persze csak ha van jegyünk!).

Gradinsko-tó (2018)

A Gradinsko-tó a Plitvicei-tavak Nemzeti Park egyik főlátványossága, ugyan is itt látható mintegy 71 méteres magasságból lezúduló Nagy-vízesés.
Egy pallós sétaúton teljes egészben körül lehet járni a tórendszer, minden egyes apró csodáját.

Galovac-tó (2018)

A Plitvicei tóvidék Horvátország legnépszerűbb nemzeti parkja, mely egyedi szépségénél fogva az UNESCO a Világörökségként tartja számon. A 16, egymáshoz festői vízesésekkel kapcsolódó tó a Horvát Karsztvidéken, a Kapela-hegységben található.

A egyik itteni legvarázslatosabb természeti látványosság a Galovac-tó, melybe számos zúgón keresztül, majd a végénél több helyen is 20 méter magasról zúdul alá a víz. A sétaút itt keresztül-kasul vezet, úgy hogy először felülről is és alulról is, egészen közelről láthassuk a lenyűgöző vízeséseket. Az itteni felső tavak részletgazdag elhelyezkedése, zúgókban, vízesésekben, kanyargós sétautakban és tájképi sokszínűségben gazdag panorámája Plitvicének az egyik legszebb része.

A honi háború múzeuma (2018)

MÍG-21

T-55

Karlovac (Károlyváros) Turanj városrésze az elmúlt évszázadokban egyfajta előretolt helyőrségként fontos szerepet töltött be. A Korana folyó mellett felállított helyőrség itt állította meg a szerb előrenyomulást a honi háborúban. Erre a győzelemre és persze a háború borzalmainak szemléltetésére különleges kiállatás alakítottak ki itt. A gyűjtemény gerincét a negyvenes-ötvenes években gyártott harcjárművek és tüzérségi eszközök valamint a háború idején katonai célokra átalakított, páncélvédelemmel és fegyverzettel ellátott civil járművek alkotják.