Pósteleki Szabadidőpark (2015)

A posteleki parkerdő egykoron a Wenckheim-Széchenyi-kastélyhoz tartozó angol kert volt, ahová 1906-ban telepítettek különféle fákat és örökzöldek. Sajnos a háború után sok eredeti fát kivágtak, de főleg a kastély környékén még felfedezhető néhány a korabeli állományból.

Nem régiben a régi sétányt és a kastély tavát is felújították, emellett tűzrakó helyeket és padokat is kihelyeztek a parkerdő különböző pontjain.

Pósteleki Széchenyi-Wenckheim-kastély (2015)

A Pósteleki-erdőben található a megye legfiatalabb és egyben talán legromosabb kúriája, a Széchenyi-Wenckheim kastély. 

A Siedek Viktor által tervezett neobarokk stílusú, 72 szobás épület megrendelője a környék többi díszes építményeihez hasonlóan gróf Wenckheim Krisztina volt. A családi kastélyt egy szép és nagy kiterjedésű park vette körül, az 1930-as évek elején még rózsakertet is létesítettek ide, mert az volt Krisztina grófnő kedvenc virága.

A II. világháborút követően az épületet államosították, a berendezéseit a környékbeliek felhasználták, tégláit széthordták. De az épület homlokzatának egy része megmaradt, és még így, romos állapotában is tiszteletet parancsolóan áll az évről-évre egyre szépülő szabadidőpark közepén..

Európai dámszarvas (Dama dama dama)

Az Európai dámszarvas hazánkban igen elterjedt faj, amely elsősorban a kiterjedt erdőségeket kedveli, de gyakran előfordul kopár hegyvidékeken vagy mocsaras területeken is.

Az állatot vörösesbarna színezetéről lehet legkönnyebben felismerni, csak a hím visel agancsot, a borjaik pedig sűrűn pettyesek.

Gerlai Wenckheim-kastély (2015)

A Békéscsabához tartozó Gerla különleges értéket rejt, ugyanis az erdőkkel körülölelt apró település egykoron a híres Wenckheim család birtoka volt. 

forrás. wenckheim.hu

A település közpántjában áll a magára hagyott, lepusztult kastély, amely már csak romjaiban emlékeztet a pompás összejövetelek helyszínére. A 37 szobás kastélyt maga Wenckheim Károly terveztette a kor kitűnő építészével, Ybl Miklóssal, és az épület 1860-ra készült el. A világháborúk után persze az állam tulajdonába került az építmény, és szakmunkás iskola működött itt egészen 1990-ig. 

Az épülethez tartozik egy látványos angolpark és egyházi kápolna is. Az utóbbi a közel múltban felújításra került, és tartanak benne néha esküvőket.

Élővíz-csatorna (2015)

A helyiek által „Körösnek” titulált vízfolyás egy belvíz levezetésére szolgáló mesterséges csatorna, amely Békés megye három legszebb városán (Gyula, Békéscsaba, Békés) folyik keresztül.

A holtág természetes része egykor a Fehér-körös szakasza volt, míg középső békéscsabai meder egy emberkéz által létrehozott, mesterséges csatorna. A vízfolyást eredetileg faúsztatásra használták, hiszen a környék nagy fahiányát az Erdélyi Sziget-hegységből kitermelve és ide úsztatva oldották meg. Másodsorban a környékbeliek több vízimalmot is üzemeltettek rajta.

A vízfolyás békéscsabai partszakaszának mentén több sétányt is kialakítottak az évek során. Ezek mindegyikét védett területté nyilvánította Körös-Maros Nemzeti Park. Ezenkívül Szoborsétány és hangulatos bicikliút is tartozik még a parkosított zöldövezethez.

Szélmalom Csárda (2015)

Kecskemét egyik jelképe a híres Szélmalom csárda, amely a város déli kapujában, az E-5-ös út mellett található és még napjainkban is működik

Az épület eredetileg Tiszasasról hozták át ide, ugyanis ott „fölöslegessé” vált, de a kecskeméti határban soha sem működött igazi szélmalomként. Tót István a privatizáció előtt is már vezette az éttermet, akkoriban csak egytálételesként funkcionált a forgalmas autóút mentén. A belső berendezés ugyanaz most is, mint akkor, ezért igazi múlt idéző helyként tartják számon.

Móczár-kúria (2015)

Kerekegyháza külterületén, a Hetényegyháza felé vezető műút mellett található az egykori Dózsa Termelőszövetkezet főépülete, amely anno a Móczár-kúria nevet viselte.
A műemléki védettség alá nem helyezett, de mégis századfordulós építészeti jegyei miatta fontos látnivalója a környéknek a "kastély". Építtetője pedig Móczár Antal földbirtokos volt, aki nagy szerepet vállalt a helyi szőlő- és gyümölcsgazdálkodás meghonosításában.
A ma is álló kastélyt 1902 és 1905 között építtette a Móczár család és a birtokától nem messze található, családfő enyészeté lett nyughelye.