Schossberger-kastély (2014)



A turai Schossberger-kastély egy az országban is egyedülálló építészeti látványosság még romos állapotában is. Ugyanakkor a Pest megyei épület impozáns külsőjével jelentős építészeti emléke a historizmus korának.

A Tura települ központjában található kastély megtervezéses többen Ybl Miklós alkotásaként tartják számon, ugyanis sok hasonlóságot mutat a vele egy időszakban emelt budapesti Operaházéval. De ez hamis állítás, mert építtetője az Esterházy családtól bárói rangot kapó Schossberger Zsigmond volt, aki Bukovics Gyulát kérte fel a csodálatos építmény megtervezésére. A palota 10 éven át épült, és végül 1883-ra készült el a megrendelő kívánságára franciás neoreneszánsz stílusban. Schossberger a kastély megrendelésekor feltehetőleg mintának a hasonlóan polgári sorból származó Rotchild család angliai birtokát ajánlotta. Az építész a kastélyban alkalmazta a kor minden technikai vívmányát (vízvezetékrendszer, angol wc, központifűtés, villanyáram, étellift). Főépületének hosszúkás alaprajza és a hozzá kapcsolódó pálmaház egyedi a magyar kastélyépítészetben. A belsőterek groteszk díszítőfestését az Operaház belsőn is dolgozó Scholz Róbert készített, ezért „kis operaháznak” is szokták nevezni egyes termei miatt. A birtokhoz tartozó tájképi parkját korának egyik legnagyobb mestere, Jámbor Vilmos alkotta meg.
A kastély örököse a II. világháború idején disszidálni kényszerült, így az épületben előbb orosz katonai szállást és kórházat rendeztek be, majd ezután a helyi iskolának adott otthont. Napjainkban a műemlék egy része és a parkja nyitva áll a látogató közönség előtt, termeibe időszakos kiállítások tekinthetőek meg.

 Az ódon hangulatú villa igazi filmbe illő díszlet, forgatott már itt kiváló honi rendezőnk Csupó Gábor vagy a hollywoodi híresség, Angelina Jolie.

Túra: Várak és vulkánok a Karancs vidékén (2014)

Mint a villám tépte magányos fenyő
Mint a vízét vesztett patak, mint az odébb rúgott kő
Mint a fáradt vándor, ki némán enni kér
Otthont, házat, Hazát, nyugalmat már többé nem remél

(Ismerős Arcok)

Két Torony
























forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Medves panzió (S) – Salgóbánya – Dornyai turistaház (P) Petőfi-forrás Somoskő, vár (Z) – Krudy-forrásMacskakői bánya (P) – Bukovinka – Mizsere-árok – Kis-Karancs (S) – Somoskőújfalu, áll.




Táv és szintemelkedés:

22 km/ 600 m



Határontúli folyó

Lila tölcsérpereszke (Lepista nuda)

A lila tölcsérpereszke az erdők napfényes részein, de kertekben és útszéleken is fordul elő. A kalapja fiatalon még kékeslila és domború, de ha idősebb lesz egy kissé ellapul és a színe barnás-lila lesz. A lila pereszke ehető, illata erős, és fűszeres, vidéki városok piacán ősszel gyakorta megtalálható.

Kis-Karancs (2014)



A Karancs-hegy fővonulata a szlovák-magyar határon található, amely egmagasabb pontja a Karancs.

A sok völggyel szabdalt hegység legszebb részei még a Kis-Karancs és a Karancs-nyereg. De több érdekes apró látványosság rejtőzik még ezen a területen, ilyen például a Margit-kápolna, amely jeles búcsújáró hely. A Kis-Karancs 660 méteres csúcsától 100 méterre pedig egy felhagyott kőbánya található.

Császárgalóca (Amanita caesarea)


A császárgomba savanyú talajú lomberdőkben él, de hazánkban csak ritkán fordul elő.
A jellegzetes narancsszínű kalapos gomba a galócafélék családjába tartozó egyik ehető fajta.

Macskalyuk-bánya (2014)

 A Somoskőhöz tartozó, de már Szlovák területen lévő macskakő bányát Sátorosbányátról a piros jelzésen lehet megközelíteni.

A Macskalyuki kőfejtő 1880-ban kezdte meg működését, és fénykorában 1500 embert is foglalkoztatott. Az itt bányászott híres macskaköveket kisvasúton szállították Magyarországra, innen pedig tovább több európai államba. A világháborúkat követően enyhe hanyatlása állt be a termelésben, de Trianon után is megmaradt a magyarok bányászati joga a terület felett.



A kőfejtő körül járja egy tanösvény is, amely 2,5 km hosszú, és az egyes államások a környék természeti értékeit mutatja be, de feleleveníti a bazalt kitermelésének és hasznosításának történetét is. 

Krúdy-forrás (2014)



A Somoskőt Sátorosbányával összekötő zöld jelzésű turistaút mentén található a jó vizű Krudy-forrás, két mesterséges tavacska szomszédságában. A vízkilépést a vár felújítását irányító dr. Krúdy Gábor régészről nevezték el.