Ferenc József laktanya (2022)

A kecskeméti Ferenc József laktanya építését 1881-ben kezdték el, a hivatalos átadására pedig 1892. július 20-án került sor. Az első világháború során sebesültek ápolására szolgált a korházként is üzemelő laktanya, majd a második világháború végén hadifogolytábor volt az épület. Az objektum 1945-ben felvette Zrínyi Miklós nevét, majd 1950-től a laktanya szovjet kézbe került. A szovjetek kivonulása után a város vette át az épületet, és a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Zeneművészeti Szakközépiskola költözött ide.

I. világháborús emlékmű (2022)

Kecskemét város lezárt Szentháromság-temetőjét 1960-ban nyitották meg, és város több híres szülötte nyugszik benne.

A borostyánnal időközben teljesen benőtt kegyeleti park leglátványosabb része az első világháború hősihalottjainak emlékhelye. A katonai temető 363 kis kőkockából áll, amelyek egyrésze 1964-ből való, de a többit 2018-ban kicserélték kínai gránitra.

Az emlékhely központjában egy 1939-ben készült szoborkompozíció áll, amelyet Imre Gábor készített, és egy kereszt előtt térdeplő katonát ábrázol.

Sarlós Boldogasszony-kápolna és kálvária (2022)

A kecskeméti Szentháromság temető leghíresebb műemléke a Ferenczy család sírhelye, ugyanis itt helyezték nyugalomra a család leghíresebb szülöttjét, Ferenczy Idát, aki Erzsébet királyné (Sissi) társalkodónője volt.

A temetőkápolna 1904-ben épült fel szecessziós stílusban a Balatoni Farkas család által, és az épületet Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Az épülethez tartozik egy stációsor is, amely 1894 és 1897 között emelték öntött vasképekkel díszítve.

A kegyeleti park legrégebbi része a Golgota szoborcsoport, amelyet 1896-ban készített el Pataky Imre kecskeméti művész. A szobrok a térdeplő Mária Magdolnát, Szent János apostolt és a Fájdalmas Szűzanyát ábrázolják.

Szentháromság-kápolna (2022)

A kecskeméti Árpádváros panelrengetegében egy különleges barokk kápolna bújik meg.

A Szentháromság-kápolna 1722-ben épült barokk stílusban Nyéki Szabó István helyi lakos adományából. A takaros rendben tartott épület eredetileg az itt húzódó temető kápolnája volt. A kápolna a 1969-es felújítását követően egészen 1998-ig könyvtárként üzemelt, azóta azonban üresen áll.

Szűz Mária (2022)

 A kecskeméti Boldogasszony téren álló Mária-szobrot Csabay János helyi lakos állíttatta elhunyt felesége emlékére. Az 1907-ben felállított alkotás a genfi Mária-szobor másolata, amely Rothfeld Ignác készített el.

Szent István (2022)

A székesegyház mögött található Szent István bronzból készült szobra. A szikla talapzaton álló királyunk szobra Rieger Tibor 2001-ben készült alkotása.

Romkert (2022)

A Szent Miklós-templom mellett található egy „romkert”, ahol egy 17. században épült kápolna alapjai láthatóak.

A Szent Mihály-kápolna 1698-ban épült a templom körüli temető „csonttárolójára”. Az épület hajóját az 1796-os tűzvész után bontották le, de kápolna kiléte csak 1973-ban került napvilágra.