Természet Háza (2018)

 A Természet Háza, az a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának látogatóközpontja Kecskemét egyik külvárosában található. Az épületben megtekinthetjük a hazai természetvédelem történetét, a magyar nemzeti parkokat, a Duna-Tisza köze jellemző élőhelyeit és a múltbeli mesterségeket bemutató állandó kiállítások keretében. Ezen kívül még természetismereti szakkörök, csoportfoglalkozások, előadások és időszaki kiállítások is alkalmanként helyet kapnak a nemzeti park programfüzetében.

Ferences kolostor (Kodály Zoltán Intézet) (2018)

A ferences szerzeteseket 1644-ben általános paphiány miatt hívta Kecskemétre a katolikus egyházközség. A „Barátok templomához” kapcsolódó rendházat 1700–1736 között építették több szakaszban.

A kolostor 1949-ig működött, utána irodaházként használták. Az épületben 1975 óta Kodály Zoltán zenepedagógiai módszereit továbbfejlesztő és oktató intézet működik, melynek folyosóján a névadó zeneszerző életútját bemutató kiállítás tekinthető meg.

Városháza (2018)

A kecskeméti városházát hazánk „szecesszió gyöngyszeme”-ként is szokták emlegetni.

A műemléképülete a 19. század végén épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. Az épület méltóságteljesen illeszkedik város főterébe, harangjátéka 1983 óta csendül fel minden órában. Az épület majolikával díszített, csipkés homlokzata felvidéki reneszánsz kastélyokra emlékeztet. 

Tudomány és Technika Háza (zsinagóga) (2018)

forrás. kecskemet.hu

A város zsinagógája Zitterbarth János tervei alapján,1864 és 1868 között épült, mór-romantikus stílusban. A nagyméretű templom a kecskeméti városkép egyik jellegzetessége.

Az 1911-es nagy földrengés megrongálta az épületet, a hagymakupolája megdőlt, melyet Baumhorn Lipót irányításával állították helyre.

Jelenleg az épület konferenciaközpontként és kiállító teremként is funkcionál. A Tudomány és Technika Házaként működő épület különleges látnivalója a lépcsőházban elhelyezett tizenöt másolat Michelangelo szobrairól.

Cifrapalota (2018)

Kecskemét egyik jelképe, a Cifrapalota 1902-1903-ban épült Márkus Géza tervei alapján. épült- A magyaros szecesszió jól harmonizál a felvidéki pártázatos reneszánsszal bérpalota homlokzatán.

Az épület II. világháborút követően szakszervezeti székházként működött, napjainkban pedig a Kecskeméti Katona József Múzeum kiállítóhelye.

Magyar Naív Művészek Múzeuma (2018)

Kecskemét városközpontban található Magyar Naiv Művészek Múzeuma, mely 1976-ban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A múzeum alapjait a helyi naiv művész Moldován Domonkos fektette le az 1969-es népzenei találkozón. A gyűjtemény egy műemléki védelem alatt álló, 18. századi alföldi nemesi lakóházba került berendezésre

A ’naiv’ művész fogalom azokat az alkotókra jellemző, akik rendszeres művészeti oktatásban nem részesültek, és az alkalmazott művészeti stílusuk a kor jellemző irányzataitól független.

Szentháromság-szobor (2018)

A színház épülete előtt látható a város Szentháromság-szobra, amelyet 1739-40-ben, a pusztító pestisjárvány emlékére emeltek, barokk stílusban. A kompozíció 1786-ban megrongálódott, de Ficher Boldizsár irányítása alatt több részletét újrafaragták. A közel három méteres obeliszk különlegessége, hogy összesen 13 szent (Szűz Mária, Szent István, Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Ferenc, Szent Rozália. Imre herceg, Szent Pál, Szent Péter, Xaveri Szent Ferenc, Szent Flórián, Keresztelő Szent János, Padovai Szent Antal és Nepomuki Szent János) szobrát foglalja magában.