Pravoszláv kápolna (2014)



A kisteleki temetőben álló pravoszláv kápolnának története elég különös, még helyi viszonylatban is.

Egy orosz asszony 35 évnyi keresés után bukkant rá testvére földi maradványaira a kisteleki temetőben lévő Szovjet katonai tömegsírban. Az orosz ortodox egyházhoz eljutott a különös történet, ezért támogatta a Mamzurina család emlékhelyének elkészülését a településen. Végül a temető sarkában kapott helyet az építmény, amelyet 2008-ban szentelt fel egy szentpétervári atya.

Kocsó-kápolna és kálvária (2021)



A Kistelekről Ópusztaszer felé vezető út mellett áll a Kocsó József és felesége által építtetett neoromán kápolna. A szakrális épület, és a hozzá tartozó kegyeleti park múltja, sőt a felújítására létrejött összefogás is méltón hirdeti, hogy a várost vallásos, katolikus hitű emberek lakják.

A kisteleki temetőben helyet kapó kálváriakápolnát Kocsó József kereskedő és Gémes Teréz emeltette 1899-ben a község által átengedett telken. A Kálvária is ugyanekkor készült lakossági felajánlásokból, a Kocsó-család még egy keresztet is állítatott 1913-ban, így megteremtve a mai kegyeleti park alapjait. A kápolna és a kálvária a 70-es évektől fokozatosan lepusztult, ezért helyi összefogással 2000 és 2002 felfújtatták az épületet és kegyeleti parkká nyilváníttatták annak környékét. Az újjáépítéskor a kőműves munkákat Kothencz János végezte, a stációk helyreállítását helyi családok fizették, a képeket pedig Szombathelyi Árpád és Czakó János helyi festőművészek készítették el.

A kápolna mellet láthatóak még az öregtemető fejfái és síremlékei, de itt kerültek végső nyughelyükre az I. és II. világháborúban hősi halált halt katonák is.

Hősök temetője (2021)



A kisteleki temető mellett, a Kocsó-kápolna mögötti részre kerültek áthelyezésre a megszűnt öregtemetőben nyugvó I. és II. világháborúban hősi halált halt katonák sírjai. 2001 óta egy kishalmon álló fakereszt és egy emléktábla is része a parknak.

Kisteleki keresztek (2021)

Hősök keresztje
Temetői kereszt


 

Kocsó-kereszt, 1913
Ópusztaszeri úti kereszt


Templom előtti kereszt

Perceli iskola keresztje

Feketehalmi iskola keresztje, 1907

Temetői fakereszt

Kis meténg (Vinca minor)


A kis meténg vagy más néven kis télizöld a félszáraz, üde gyertyános–tölgyesekben, ligetekben gyakori. A növény virágai gyakran már március végén lilára festik az avart.

Barna rétihéja (Circus aeruginosus)




A barna rétihéja kedveli a síkvidéki mocsarakat és nádasokat, ugyanis a fészkét nádszálakból építi. A madarat lehet látni a mezőgazdasági területeken és száraz gyepeken is, ahol pásztázva vadászik.


A héja tápláléka kisemlősökből, kisebb madarakból, fiókákból, tojásokból, békákból, és halakból áll.

Vöröshasú unka (Bombina bombina)

 A vöröshasú unka növényzettel sűrűn benőtt, gyorsan felmelegedő vízfoltok lakója.
Az unka háta barnásszürke, amelyen zöld foltok láthatóak, hasa pedig fekete fehér pontozással és rozsdavörös vagy narancssárga szabálytalan foltos.