Szarkádi-erdő (2012)

A Tihanyi-félsziget egyik legszebb erdeje a délnyugati oldalon fekvő Szarkádi-erdő. 

A kirándulóerdő jellemző faállománya a tölgy, de megtaláltató itt még a kőris, a juhar és szil is. A gazdag cserjeszint alatt sok értékes növény és állat él, köztük a védett bíboros kosbor és nagy hőscincér. 

A Szarkádi-erdő déli részén található az egykori Újlaki templom romja.

Ősközség (2012)

A tihanyi Ófalu nagy része az eredeti állapotában maradt meg, és büszkén hirdeti a helyi népi építészet remekműveit. Az itteni házak jellegzetes anyaga a félszigeten bányászott szürke balzattufa, valamint a nád, amellyel a tetőket fedték. Több szép parasztház szabadtéri néprajzi múzeumként üzemel, korabeli berendezéssel.

Református templom (2012)

A Tihanyi Református Egyházközség református temploma 1793-ban épült barokk stílusban. A torony nélküli, egyszerű téglalap alaprajzú építmény mellett egy négy fehér pilléren álló zsindellyel fedett harangláb áll.

Szent Mihály főangyal római katolikus templom (2012)

Balatontördemic első római katolikus temploma a török dúlás után, 1758-1783 között épült fel, amely 1821-ben leégett. De az istenházat a hívek és a plébánia pénzéből újjáépítették 1860-ban. A 1904-ben a templomot a rossz állapota és a hívők számának megnövekedése miatt felújították és kibővítették.

A klasszicista stílusú templom belsejében a védőszentjének, Szent Mihály arkangyalnak képe látható, amelyet Rezes Molnár Lajos festőművész festett 1955-ben.

Szigligeti vár (2012)

Szigliget fölé magasodó vulkánkúpján álló várat a Bencések emelték birtokuk védelme érdekében a tatárjárás után. A vár többszöri átépítések, és tulajdonosok váltások után is fontos szerepet játszott a török elleni háborúban. A Balaton környéki várak feladata ekkor az ellenséges flotta figyelése volt. Végül az erőd végzete egy villámcsapás lett, amely felrobbantotta az tt tárolt puskaport. Ezek után az erődött már nem újították fel, jelentőségét elvesztette.

A romok napjainkban az év minden időszakába látogathatóak, és egy állandó kiállítás rendeztek be az egyik megmaradtt épületben.

Szűz Mária Szent Neve római katolikus templom (2012)

A Szigligeti vár alatti templom építésének idejét már a 12. században említik a források. Valószínűleg ekkor még az istenház a várhoz tartozott. Az ezt követő viharos évszádokban a templom nagymértékben lepusztult, csak az 1870-es években építetek újjá. Ekkor a középkori eredetű déli és északi falakat meghagyták, de a templomot a főtengelye mentén meghosszabbították, és a szentély boltívét és kupoláját nagyban átépítették.

A jelenlegi neogótikus, barokkos formáját az épület 1877-ben nyerte el.

A templom belsejében található Jézus szíve és Szűz Mária szobrokat Runggaldier József grödeni szobrászmester készítette el. 

Eszterházy-pince (2012)

Szigliget egyik legnagyobb birtokosa, az Eszterházy család korán felismerte a borászat itteni jelentőségét. Ezért a helyi kiváló borok tárálolására a vár alatt pincét átalakítottak ki, és szerteágazó pincerendszert hoztak létre benne. 

A grófok egykori borpincéjében napjainkban a helyi borkultúra teljes körű bemutatásával várják a látogatókat.

Kamon-kő és tanösvény (2012)

A szigligeti templomtól induló Kamon-kő tanösvény a helység főbb nevezetességeit fűzi fel egy kellemes sétára. A sétaút nevét a vulkanizmus emlékeit őrző, telpülés feletti sziklavonulatról kapta. 

A tanösvény 9 ismertető táblái segítségével egy 6 kilométeres út során ismerkedhetünk meg a helyi népi építészet, a hagyományos szőlő- és nádgazdálkodás történetével, a terület növény- és állatvilágával, valamint az egykori tűzhányók világával.

Fekete-kereszt (2012)

A szigligeti Rókarántói utca 1 szám alatt található a község egyik legrégebbi feszülete, a Fekete-kereszt. Az 1805-ben készült homokkőalkotást a sötét szín emiatt a helyiek "Fekete-keresztnek" nevezik. 

A kereszt két oldalán a Szűz Anyja és Mária Magdolna szobrai láthatóak.

Szőlőhegyi Szentháromság kápolna (2012)

Szigliget leggyönyörűbb helyén, a Rókarántó-hegy nyeregén található egy közel 170 éves zarándokhely, a Szőlőhegyi Szentháromság kápolna. A fehér falú klasszicista stílusú templomocska a 19. század közepén a szőlősgazdák adományaiból épült.

A dombon, a Szentlélek-kápolna mellett egy 1942-ben állított feszület és egy emlékmű is látható. Az utóbbit az 1944-ben itt lezuhant bombázógép személyzetének emlékére állították 2000-ben.

Balaton (2012)

A „Magyar tenger” Közép-Európa legnagyobb egybe függő vízterülete, típusát tekintveszikes tó. A Balaton homokos sekély partja kiválóan alkalmas strandolása, északi oldalán található a felvidék  vulkanikus tanúhegyei pedig a túrázásra ingerlelnek. Az egyik ékessége a mind történelmi és mind geológiai szempontból is a Tihanyi-félsziget. 

A vízben és közvetlen közelében, mint egy 1200 állatfaj él. A terület védelmén a Balaton-felvidéki nemzeti park fáradozik, ugyanis madártani szempontból kiemeltem védett területrész a Kis-Balaton.

Verőköltő bodobács (Pyrrhocoris apterus)

A verőköltő bodobácsot a nép igen sokféleképpen nevezi, például hívhatják katonabogárnak, tűzoltóbogárnak, szabóbogárnak, tűzi poloskának, napféregnek, vagy esetleg papbogárnak is.

A poloskafajjal általában kőfalakon vagy fatörzseken találkozhatunk, ahol előszeretettel sütkéreznek, akár százas csoportokban. Nevüket onnan kapták, hogy a legelső tavaszi rovarok közé tartoznak, már a tavaszi nap elsősugaraira előbújnak, azaz a verőfény hírnökei.