Vadszeder (Rubus fruticosus)

A vadszeder a nyári erdők egyik legbiztosabb gyümölcs forrása, igényten mivolta miatt. A növény kedvenc termőhelyei az erdők, erdőszélek, cserjések, tisztások, ahol gyakran áthatolhatatlan bozóttömeget alkot.

Kedves-forrás (2026)

A Kedves-forrás a Keleti-Mecsekben, a Réka-völgyben futó piros kereszt jelzés mentén találhat. A kifolyócsővel ellátott forrást Csokonay Sándor foglalta és ő adta a nevét is, ugyanis neki ez volt a legkedvesebb forrása.

Ötös úti kunyhó (2026)

Ötös úti kunyhó Óbányától délre, a zöld sáv és zöld kereszt jelzésű turistautak találkozásánál található.

A blokkháznak kinéző erdei kis házat Óbányai vadászházként is szokták emlegetni, amely mellett pihenőpad és asztal található.

Hidegkúti-forrás (2026)

A Hidegkúti-forrás a Döngölt-árok északi oldalában, Óbánya közelében található. A mészkőből felépített csőkifolyós forrást a Pécsváradi Erdészet foglalta 2003-ban. A vízkilépés nevét az óbányai németek adták, akik Kaltes Brünnlein-nak, azaz hidegvizű kutat nevezték el.

Döngölt-árok (2026)

A Döngölt-árok a Kelet-Mecsek egyik vadregényes szurdokvölgye, amelyen az Óbányától induló zöld kereszt jelzésű turistaút és az Üvegesek útja vezet keresztül.

Veresegyházi Medveotthon (2026)

Veresegyházilegfelkapottabb látványossága a Medveotthon, amely Közép-Európa egyetlen medvemenhelye, ahol rossz körülmények között tartott vagy kiöregedett mutatványos medvék találtak otthonra.

Az 1998-ban megnyitott Medveotthon mintegy 5,5 hektáron, természetes környezetben terül el, és a medvéken kívül oroszlánokkal, farkasokkal, hiúzzal és tigrissel is találkozhat az ide látogató. Az állatkertté nyilvánított parkban természetes körülményekhez hasonló kifutóban élnek az állatok. Az állatok megtekintésén felül lehetőség van még felülni a látványliftre, amely a magasból mutatja meg az állatkertet. Sőt a területen zakatol még a Veresegyházi Múzeumvasút, amely egy erdei bányavonat, muzeális bányamozdonyokkal. 

A kisvonat az erdőben halad, de menet közben áthalad egy bányán is, ahol vérfagyasztó látványosságokban lehet része az utazónak.

Kárpáti hiúz (Lynx línx carpathicus)

Afrikai oroszlán (Panthera leo)

Szibériai tigris (Panthera tigris altaica)

Közönséges farkas vagy európai szürkefarkas (Canis lupus lupus)

Barna medve (Ursus arctos)

Fehérfejű rétisas (Haliaeetus leucocephalus)

Gödöllői Királyi Kastély (Grassalkovich-kastély) (2026)

Gödöllő legnépszerűbb turisztikai célpontja a Grassalkovich-kastély, amely az 1740-es években épült, és ma Magyarország legnagyobb barokk palotája.

A kastélyt 1735-ben kezdték építeni I. Grassalkovich Antal gróf számára, Mayerhoffer András tervei alapján tisztán barokk stílusban. Elsőként a belső udvart közrefogó U-alak, a díszterem és a főúri lakosztályok készültek el 1745-ig. 1746 és 1749 között két új szárnnyal és egy Nepomuki Szent János-kápolnával bővült az épület, valamint ekkor még istálló és szénapadlás is helyet kapott a birtokon. 

Mária Terézia királynő 1751-ben látogatta meg Grassalkovichot Gödöllőn, aki ez alkalomból egy márvány hálót építtetett a vendégének.  

A kastély bővítését a gróf leszármazottai is folytattak. II. Grassalkovich Antal nevéhez fűződik az 1782 és 1785 között elkészült színházterem. III. Grassalkovich Antal idejében pedig átalakították tájképi kertté a korábbi franciakertet. Az államosítás után az épületet ugyan műemlékké nyilvánították, de főépületben szociális otthon költözött be.

 Az időközben romossá vált épületegyüttes felújítása 1994-ben kezdődött, és rá két évre készült el a főszárny rekonstrukciója. A híres épület azóta felvette a Gödöllői Királyi Kastély nevet, és ma múzeum működik benne. Napjainkban a kastélyban a barokk időszakot megidéző királyi lakosztályok, és az Erzsébet királyné emlékkiállítás látogatható, valamint az épület legszebb terme, a Barokk Színház.

Az épület mögött egy természetvédelmi területté nyilvánított kastélypark húzódik, amelyet III. Grassalkovics Antalné, Esterházy Leopoldina alakíttatott át 1817-47 között angolkertté. A Rákos-patak völgyében fekvő, kedvező természeti adottságú régebbi barokk kert egyes elemeit ugyan megtartották, de az új park már a romantika és a szentimentalizmus jegyében készült el. Az utakkal tagolt birtokon ligetes facsoportok és gazdag virágágyások váltották egymást. A kastély főhomlokzata előtt pedig a Rákos-patak felduzzasztásával két tavat is készítettek, valamint egy narancsház is helyet kapott itt. Az 1848-49-es szabadságharc katonai hadműveleteit a park is megsínylette: a narancsfákat eltüzelték, és mivel kerítéseket is lerombolták a vadállomány szétszéledt. A kastély és az uradalom szépségének visszaállítását I. Ferenc József idejében, 1870-ben kezdték meg. Ekkor a kert tájképi jellegét igyekeztek megőrizni, a gesztenyefasortól délre alakították ki az előnevelőt, ahol pálmaház és üvegház is épült.

1875-ben már a gesztenyefasor végén egy díszes fapavilon is állt, a Narancsház előtt pedig egy tekepálya kapott helyet. A II. világháború utáni pusztulásnak indult kertet 1994-ben újították fel. A kastélypark ma is egy tájképi kert, amely karakterét a százéves, vagy annál idősebb fák adják. Az északnyugati részen pedig még ma is látható a kert legrégebbi épülete a Királydombon álló pavilon, amelyet még az 1760-as években Grassalkovich Antal emeltetett, és a magyar uralkodók portréit helyezték el.