Nagykőrös központjában tornyosul Pest megye legmagasabb épülete, a középkori alapokra épült református templom.
Nagykőrös első temploma valószínüleg a 12. században épült román stílusban, de ezt az építményt elbontották 14-15. században, hogy felépüljön helyén a mai templom alapjait adó egyhajós, gótikus templom. Az 1500-as évek elején ezt a templomhajót meghosszabbították, és ekkor egy támpilléres tornyot is kapott. Akkoriban a reformátusok is használták a katolikus templomot. 1560-ra a hívők száma annyira megnőtt, hogy kibővítették az épületet egy oldalhajóval, amelynek külön bejárata volt és csak a reformátusok használták.
1696-ban a két hajót boltívekkel kapcsolták össze, majd 1758-ban új toronysisakot kapott az épület. A 18. századra már a reformátusok egyedül használták a templomot, és ebben az időszakban, 1748 és 1788 között épült fel a harmadik, déli hajó. 1855-ben magasítani kellett a templomon, ugyanis csak így fért be az az orgona, amelyet aztán az I. világháborúban szétszedtek, és fém alkatrészeit a hadiiparban használták fel. 1933-ban pótólták a hangszert, amelyet a híres pécsi Angster orgonagyár készített el. A ma is látható körerkélyes templomtorony 1907-ben készült, a régi romos eredeti hagymakupola helyére.
A templom belseje a más református istenházakhoz hasonlóan puritán, berendezése 1877-ből származik, barokk szószék viszont még a 18. századból való.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése