A Szent Rókus-templom előtti téren áll Teleki Pál egész alakos szobra, amely a Lengyel-Magyar barátság emlékére köszült 2020-ban. A politikust megformázó szobor alkotója Brzózka Marek, kinek neve a talapzatra elhelyezett kis gyík hátán olvasható.
Szent Rókus római katolikus templom (2023)
 |
| forrás: sulinet.hu |
1879-es Szegedet pusztító ár az épület falait sem kímélte, ezért a lebontása mellett döntöttek. E templom mai utódja 1905-1909 között épült Aigner Sándor és Rainer Károly tervei alapján, jellemzően neogótikus stílusban. A hatalmas kéttornyú katedrális a Fogadalmi templom elkészültéig a Szegedre költöző Csanádi püspök székesegyháza is volt.
Belső termei is tetszetős kialakításúak, a két oldalsó szentélyében Szent Istvánnak és a Magyarok Nagyasszonyának szobra áll, a főoltár képe pedig Szent Rókus ábrázolja, aki éppen a pestises betegek között áll.
Figyelemre méltó még a templom bejárata fölött látható virágot formázó üvegablak is.
Gyermekeit váró anya (2023)
A Rókus I. sz. Általános Iskola előtt áll egy gyermekeit váró anya szobra, amelyet az Erdélyből menekült Oláh Sándor készített. Az iskola avatásán,1930-ban Klebelsberg Kunó kultuszminiszter és Horthy Miklós kormányzó is jelen volt.
Gyermekeinek örvendező anya (2023)
A Rókus I. sz. Általános Iskola előtti kertben látható a Gyermekeit váró anya szobrának, egyik másik aspektusa. A gyemekeinek örvendező anya szobrát az erdélyi Oláh Sándor adakozta Szeged városának, amely 1933-as avatásakor még az iskola udvarán állt.
Palermói Szent Rozália görögkatolikus kápolna (2023)
„A kedves barokk templom, nagy ajtajával szemben a terecske közepén a Szentháromság szobor, s tőle délre a Templom tér és a Gizella tér határán a Rozália kápolna.” (Móra Ferenc)
Szeged belvárosának egyik legbarátságosabb terén, a Lechner téren található a város legszebb kápolnája, amelyet a pestis járvány emlékére építettek.
 |
| foto: egykor.hu |
A 18. század közepén épült barokk kápolna a mai Hősök kapuja helyén állt, de a nagy árvíz utáni újjáépítésekor átvitték a Dóm térre, a Szent Demeter-templom elé. Az újjáépített, díszesebb épületet az első világháború éveiben betelepülő görögkatolikusok vették birtokba 1921-ben. A Fogadalmi templom körüli nagyszabású építkezés miatt azonban kápolnát megint át kellet helyezni. Ekkor az épületet darabokra vágták, és a megszámozott darabokat pedig a Lechner térre szállították. Áthelyezéskor a kápolnát kissé bővítették, átépítették a tetőszerkezetét, és egy kereszthajóval toldották meg az épületet.
Vastag-ház (2023)
A Vastag-ház a szegedi szecessziós lakóházépítés egyik jellegzetes alkotása, amelyet Raichle J. Ferenc tervezett. Az 1911-ben épült lakóház első gazdája Vastag István szegedi polgár volt, aki a kor szokásainak megfelelően egy olyan városi házat készíttetett, amelyben a saját lakása mellett bérlakások is helyet kaphattak.
A Vastag-ház a szecesszió népies változatának megfelelő díszítéssel épült, amely fődísze az épület tengelyében álló hatalmas, mázas kerámiából kirakott kék szűrminta díszítés.
Víztorony és a Szent István tér (2023)
Szegedi egyik ikonikus tornya a Szent István téren álló víztorony, amelyet a helyiek gyakran csak Öreg Hölgyként emlegetnek.
A 46 méter magas víztorony 1904-ben épült, és tervezője Zielinski Szilárd volt, aki a torony tartórendszerét, valamint a tárolómedencét is vasbeton szerkezettel oldotta meg. Zielinski ezzel a technikával megelőzte korát, hiszen Magyarországon ekkor még nem létezett működő vasbeton víztorony. A kivitelezési munkákat a Freund Henrik és fiai cég végezte, a szecessziós homlokzati megjelenítést pedig Korb Flórisnak köszönhetjük.
A víztorony május 1. és szeptember 30. között, havi egy alkalommal, minden hó első péntekén 10 órától 15 óráig van nyitva. A toronyban szódamúzeum, a tetőn kilátó található. A műemlék körül egy szoborsétányt hoztak létre, ahol neves szegedi építészek mellszobrai láthatóak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)