Havas Boldogasszony római katolikus templom (2024)

A Havihegyen álló Havas Boldogasszony-templom Pécs egyik legismertebb látnivalója, amely egy pestisjárvány után épült fel fogadalomból.

Az 1690–91-es Pécs városát tizedelő járványt követően a polgárok megtartva ígéretüket az itteni fehér sziklákra parasztbarokk stílusú, fatoronnyal ellátott templom építettek, amely 1697-re készült el. Az épület az 1780. évi tűzvész során megrongálódott, ezt követően átépítették és ekkor kapta ma is látható formájára. Az egykori fatorony helyére pedig zömök piros kupolás kőtorony építettek. A búcsúkiváltságot XVI. Gergely pápa 1844-ben adományozott a templomnak, amelyet Szűz Mária ünnepén tartanak meg azóta minden éveben

Belépve a templom belsejében egy barokk főoltár látható a szentélyben, amely olajfestménye a Havas Boldogasszonyt ábrázolja a karján ülő gyermek Jézussal. Az oltárkép egyébként a római Santa Maria Maggiore bazilika oltárképének hiteles másolata. Ezenkívül még két mellékoltár található az épületben, amelyek Szent Rókusnak, a pestis ellen védő szentnek és compostellai Szent Jakabnak, a zarándokok védőszentjének vannak felszentelve.

Szűz Mária (2024)

A havihegyi templom szomszédságában áll egy barokk, homokkő Szűz Mária szobor, amely 1878-ban készült. Az ismeretlen alkotó Máriát egy földgömbön állva ábrázolta.

Pécsi keresztek (2024)

Havihegyi kereszt

Mehn-kereszt, 1932

Hegyalja úti kereszt, 1930

Kernyák-Bayer-kereszt. 1878

Ótemetői kereszt

Szent Miklós-templomrom (2024)

A mai Pécs Ágoston téri részében feltehetően 1130 körül már állt egy gótikus templom. A Szent Miklós tiszteletére felszentelt templomot a 13. században az Ágoston-rendi szerzetesek birtokolták, akik ide építették kolostorukat. A török időkben a templomot mecsetté alakították, majd később 1620 körül a középkori épületet teljesen lebontották és köveiből egy új mecsetet emeltek.

A Szent Ágoston templom körüli tér rendezésekor a területen ásatásokat végeztek, s ekkor tárták fel a középkori Szent Miklós-templomot.

Szent Ágoston római katolikus templom (2024)

A középkori Szent Miklós-templom maradványainak szomszédságában épület fel 1710-ben a Szent Ágoston-templom. A Pécset letelepedett ágostonrendi szerzetesek az akkoriban itt álló dzsámi maradványaiból építették fel rendházukat és istenházukat. Ezt a barokk templom 1912-ben alakították át eklektikus stílusúvá, s ekkor kapta mai formáját.

A templom belsejében látható oltár a 18. századból származik, a festmények pedig az 1930-as években készültek, alkotóik Gebauer Ernő, Gádor Emil, és Szelle Stefán Henrik voltak.

Miniarborétum (2024)

Az óbányai különleges nevezeteségekből kiemelkedik egyediségével az a csodakert, amelyet Heim Márta és Szibelle Jenő helyi lakosok hoztak létre 2000-ben. 

A 700 négyzetméteres kert ma többnyire árnyékkedvelő növényekkel van tele, de egy kerti tó is helyet kapott benne. A miniarborétum minden hónapban más arcát mutatja, ahol tavirózsákat, japán juharokat, fenyőféléket, azáleákat, hortenziákat, magnóliákat, és különböző páfrányokat csodálhatunk meg.

Óbányai keresztek (2024)

Rékavölgyi út kereszt, 1862

Közösségi kereszt