Málenkij robot emlékmű (2023)

Az Apor Vilmos téren áll egy fekete gránit emlékmű, amelyet a „málenkij robot” 70. évfordulójára állított a város vezetése. A bányászlámpa fényét őrző alkotást Szőke Sándor szobrászművész és Csőke Péter kőfaragó készítette 2015-ben.

Erkel Ferenc Emlékház (2023)

Az Apor Vilmos tér 7. szám alatt található a Himnusz megzenésítőjének, Erkel Ferencnek a szülőháza, amelybe ma a zeneszerzőhöz és a családjához kapcsolódó relikviák láthatóak.

A németgyulai tanítói lakást 1795-ben építették fel, és tanterem is található volt benne. 1829-1830 telén az épület megrongálódott, majd részben össze is dőlt. A klasszicista stílusú házat végül Nuszbek Mihály építette fel 1830 végére, mai formáját is ekkor kapta Az Erkel család 1806-ban érkezett Gyulára, és ebben a házban született 1810. november 7-én Erkel Ferenc. A nemzeti opera megteremtőjének szülőházában napjainkban az egykori oktatást és a család történetét bemutató kiállítás látható.

Ferences romkert (2023)

Az Epreskert utcában álló egykori templomot és a hozzátartozó kolostort vélhetően Maróti János vagy Maróti László építtette, akik a pápától engedélyt kapott rá, hogy kolostort emeljen Gyulán. 

A Boldogságos Szűz tiszteletére emelet templom 1420 körül készülhetett el és 1566-ig működött, ekkor a barátok a török támadástól tartva elmenekültek.

1931-ben Implom József gyulai múzeumigazgató végzet ásatást a területen, amely nyomán kerültek felszínre az egykori templom és kolostor romjai. Néhány éve pedig egy archeológiai kutatás során megerősítés nyert, hogy ferences templom alatt a magyar történelem két olyan neves személye nyugszik, mint Corvin János lánya Erzsébet és felesége Beatrix.

Törökzugi templomrom (2023)

Valószínűleg már az Árpád-kor végén állott Gyulamonostora a Körös mentén. Az uradalmat birtokló Maróthy János idejében érkeztek Gyulára a Ferences rendi szerzetesek, és ők építhették törökzugi plébániatemplomot a 13-14. század környékén román stílusban. Később ezt az épületet lebontották, és egy nagyobb gótikus stílusú templomot emeltek a helyére. Ebben az építési periódusában az ország legjelentősebb egyházi épületei közé tartozott a gyulai templom.

A törökzugi templom alapfalait 1979-ben tárták fel, és jelenleg csak az alap egyrészének nyomvonala látható a gyulai lakó telepen.

Szent Paraszkéva román ortodox kistemplom (2023)

A kisrománvárosi Szent Paraszkéva Román Ortodox kistemplom késő copf stílusban épült 1864-ben. A templom megépítéséhez helyi román családok is hozzájárultak adományiakkal. A Miklósvárosi ortodox katedrális kicsinyített másaként számon tartott templom Szent Paraszkévát kapta védőszentjéül, aki a Római Birodalomban, Nero császár keresztényüldözése alatt vált vértanúvá.

A templom belsejében lévő ikonosztázán a magyarországi görögkeleti ikonfalak kivételesen ritka ábrázolásával láthatjuk, ugyanis két indaágat tartó pelikánfej is megjelenik a falban. A „kisromán" templom képfala egyébként az 1880-as években készült eklektikus stílusban, az aradi Janic mester műhelyében.

Nicolae Bălcescu Román Gimnázium Általános Iskola és Kollégium (2023)

Gyulán a Líceum tér 2. szám alatt található hazánk egyetlen román nemzetiségi gimnáziumának kollégiuma. Az épületegyüttes bizánci stílusú kupolája és székely harangtoronyra emlékeztető épületegyüttese impozáns külső megjelenése miatt kedvelt turisztikai célpont is.

Erkel Ferenc Múzeum és Könyvtár (2023)

Az Erkel Ferenc Múzeum az ország egyik legrégebbi múzeuma, ugyanis a gyulai gyűjtemény a vidéki múzeumok közül harmadikként jött létre 1868-ban. A múzeum létrehozása Mogyoróssy János nevéhez fűződik, aki könyv-, térkép-, érem-, régiség- és fegyvergyűjteményét városnak ajándékozta kiállítás céljából. A gyulai múzeum 20 évig megyei múzeumként működött, és ez idő alatt a Vármegyeháza (ma gyulai Városháza) udvarán kialakított fonóházban kapott helyet. A tárlat 1895-ben új épületbe költözött a Népkertben felépítettet, kimondottan múzeumi célokra szánt épületbe. Sajnos a múzeum 1945 előtti gyűjteménye nagyrészt szétszóródott a II. világháború idején. Az elhanyagolt, rendezetlen és hiányos gyűjteményt az akkori Park Szállóba helyezték át, és 1951-ban az Erkel Ferenc Múzeum nevet vette fel.

A napjainkban a múzeum leggazdagabb része a régészeti gyűjtemény, amely a 19. században végzett ásatások során előkerült leleteket foglalja magába. Az itteni néprajzi gyűjtemény is igen gazdag, sőt értékes még az Erkel Ferenc gyűjtemény, amely a Himnusz zeneszerzőjével kapcsolatos tárgyi anyagot és történeti dokumentációt tartalmazza. Fontos megemlíteni még Erdős Kamill cigánykutató hagyatékából létrejött gyűjteményt és archívumot is.