Szent László (2017)

A vésztő-mágori történelmi emlékhely őrzi Szent László lovasszobrát, amelyet 1996-ban avatták fel a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából. A Mihály Gábor által készített alkotás a szent királyt harci öltözetben ábrázolja, aki kezében egy bárdot tart. A szobrot tartó kettős oszlop az itt feltárt Csolt-monostort jelképezi.

Tanösvénytúrák: Mágor-pusztai tanösvény (2017)

A Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhelyhez tartozik egy apró, de annál érdekesebb tanösvény is. A Holt-Sebes-körös mellett kanyargó útvonal bejárásával megismerhetők a védett terület természeti és kultúrtörténeti értékei. A tanösvény egyik érdekessége a Pákásztanya, amely az újkőkori halászat és gyűjtögetés ősi foglalkozásának állít méltó emléket. 

A tanösvény adatai

Táv: 0,5 km

Állomások: 5

Üzemeltető: KMNPI

Füzet: van

Csolt-Monostor régészeti bemutatóhely (2017)

grafika: granitcorvus-classica.hu

A kanyargós Sebes-Körös árterében állt a 10-12. század nagy hatalmú családjának, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostora. Az első feljegyzés a monostorról 1222-ból való, ugyanis az akkori apátja tanúként szerepelt a váradi ítélőszék előtt. 1357-ben már állt a monostor temploma is, amely Mindenszentek tiszteletére volt felszentelve. A század végén azonban már csak Mágoriak használták a hajdani monostor templomát. A török hódoltság alatt az épület állaga folyamatosan romlott. A 18. században a már romos templom anyagát felhasználta gróf Wenckheim Ferenc az uradalma építésekor.

fotó: Soós Eszter 

A nagyobb kunhalom belsejében található pincében jelenleg a monostor történetét bemutató Csolt-monostor Múzeumnak ad otthon, a tetején pedig a Vata-Csolt nemzetség monostorának romjai láthatóak.

A Mágor-puszta másik kunhalmának vágott szelvényben: újkőkori, rézkori és bronzkori házak, hulladékgödrök, vermek, szabadtéri tűzhelyek, valamint temetőrészletek leletein keresztül nyerünk bepillantást az egymást követően megtelepedett népek, illetve népcsoportok mindennapi életébe és hiedelemvilágába.

Mesterségek Háza (2017)

A település főutcáján található a tájház, amely egy 19. század második felében épült gazdaházban rendezték be, és a Mesterségek Háza nevet kapta. A tájház a település néprajzi gyűjteményét hívatott bemutatni, az épület további helyiségei pedig a kézműves mesterségek számára vannak berendezve. A Mesterségek Háza továbbá több civilek egyesületek rendezvényeinek helyszíne is.

Vadalma (Malus sylvestris)

A vadalmafa hazánkban a síkvidékektől a középhegységekig egyaránt megtalálható, azonban a faj mindenütt ritka, kis számú, sokszor csak egyetlen egyedet számláló populációi vannak jelen., emiatt veszélyeztetett fajnak számít. Termése a vadgazdálkodónak kitűnő takarmányt szolgáltat, különösen a szarvasok és a vaddisznók kedvelik. Törzséből egykoron ,a legjobb vonalzók és rajztáblák készültek.

Baksi-puszta (2017)

Ópusztaszerről a falu felé vezető út mentén húzódik a baksi puszta, amelynek területe meghaladja a 400 hektárt. A tájat szikeserdő, a padkásodó pusztát akácfoltok s egy két nagyobb tölgyerdő tarkítja, melyeken ritka madarak fészkelnek. A napjainkban legelőként is használt hagyásfás kaszáló a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet szigorúan védett területe.

Kettős-halom (2017)

Baks település nyugati végében egy kisebb, de annál változatos fafajtákból álló erdőfoltban leljük meg a Kettős-halmot. A kurgán nevéből már következik, hogy ebben az esetben két halamról van szó. Egyik az erdőszélén egy magasles mellet látható, a másik pedig az erdőt átszelő út közepén bújik meg.

Érdemes az erdő végéig elsétálni, ugyanis a Kiskunsági Nemzeti Park egyik hagyásfás legelője húzódik a Kis-Zer sor irányában. Valami hasonló lehetett az alföldi szikes puszták képe jó néhány évtizeddel ezelőtt.