Szarvas környéki rizsföldek (2015)

Magyarországon a 18. században kezdődött el a rizstermesztés, és akkoriban a Szarvasi Állami Tangazdaság hazánk egyik legnagyobb rizstermelő gazdasága volt. Ugyanis a Körös menti árterek talajadottságai, az éghajlati viszonyok (napfényes órák, hőmérséklet, csapadékeloszlás, stb.) és különösen a folyó okozta mikroklíma ideális volt a növényfejlődéséhez. Ekkor hozták létre azt a csatornahálózatot is, amelyek a K1 Öntöző Főcsatorna és a Dögös-Kákafoki-csatornába vezetnek bele, valamint meghatározzák a terület vízrajzát is. A Szarvasi Öntözési Kutató Intézetben a rizs hazai nemesítéséből vette ki részét, a Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolán pedig a fiatal szakemberek képzése folyt.

Megyeháza Konferencia és Kulturális Központ (2015)

Szentes főterén található a város jelképe, az egykori megyeháza.

Az impozáns neoreneszánsz épületet Makay Endre tervezte, és 1883-ban a városvezetés hathatós segítségével készült el. A megyegyűléseknek is helyt adó építmény homlokzati falán többek között a mezőgazdaság, háziipar, hajózás, vadászat, kereskedelem, halászat szobra látható egy-egy női alak képében. A 2005-ös felújítás óta konferencia ,és kulturális központként üzemel a volt megyeháza, de az épületben kapott helyet még a Koszta József Múzeum és megyei levéltár is.

Szőke pincészet (2015)

Szőke Sándor és Szőke Tibor 1996-ban hozta létre a családi vállalkozását, amely a Kiskunhalas környéki szőlőből készített borok előállítását tűzte ki céljául. A környéken előforduló laza, humuszban gazdag homokos talaja és a magas napsütéses órák száma biztosítja a jó termésről, kedvez az íz, és a zamatanyagok kialakulásának. Sajnos az alföldi borászoknak az elmúlt évtizedek során eléggé megtépázódott a „cégére”, ezért a helyi borászat kiemelt figyelmet fordít a minőség megtartására és annak tovább javítására.

Mária kis Jézussal (2015)

A római katolikus templom mellett található Mária-szobrot egyes feltételezések szerint 1874-ben állították. A népies barokk stílusú kőszobrot a talapzaton található felírat szerint Halász D. Ferenc adományából készíttetek.

Szentháromság-szobor (2015)

A szintén Halász D. Ferencz által emeltetett Szentháromság-szobor az alsovárosi templom melletti parkban áll. Az 1910-ben készült barokk szoborcsoportot az évtizedek során nem restaurálták újra, csak az állag megóvásra törekedtek, ezért a napjainkba látható műemlék csak egy része az eredeti szobornak. A felállításakor még része volt egy Immaculata-szobor az oszlopnak, de sajnos napjainkra ez már eltűnt.

Nepomuki Szent János (2015)

A kiskunhalasi Templom tér legrégebbi szobra a másfél méter magas Nepomuki Szent János mészkőszobor, amelyet Kovács József állíttatott 1808-ban.

Köteles Kálvária (2015)

Az alsóvárosi római katolikus templom előtti, műemléki védettséget élvező kis parkban felállított kálváriaszobor kompozíció Jézust és a két latort keresztre feszítve ábrázolja. A sóskúti jellegű puha mészkőből készült emlékművet a mai Lomb utcai óvoda helyén, 1825-ben állították fel. A kálvária érdekessége, hogy a két latort kötéllel keresztre feszítve ábrázolta az alkotó.