Unitárius templom (2024)

A Fehér megyei Torockón található unitárius templom egyik legrégebbi egyházi épület a környéken, amely alapja valószínüleg a 15. század környékén épült.

A ma látható templomtorony az épület legrégebbi része, amely a felirata szerint 1623-ban készült. A templomhajó 1802-ben épült Türk Antal vezetésével, aki a kolozsvári unitárius templomot is megépítette. A templom az akkori kornak megfelelően tetszetős barokk küllemet kapott, hogy ezzel is hangsúlyozva méltóságteljes alakját. A központi csehsüvegboltozathoz keleti és nyugati irányból ehhez kisebb boltozatok csatlakoznak, amelyeket pilaszterek, a hozzá tartozó oszlopfők, és egyéb stukkódíszek tesznek még látványosabbá. A templom legutóbbi korszerűsítése során előkerült egy 1488-as évszámmal feliratozott kő, amelynek méretéből arra következtetnek, hogy a korábban egy gótikus épület állt a mai istenház helyén.

A templom belsejében minden fehérre van festve, kivételt képez a szószék és az orgona, amelyek aranyozottak.

Tordai-hasadék (2024)

„A tordai hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talapjáig kettérepedve.”

 (Jókai Mór)

A Tordai-hasadék Erdély egyik legismertebb, legnépszerűbb természeti látnivalója, amely egy kettéhasadt hegy között haladó túraútvonal.

A hegyek között található mészkő-hasadékban futó közkedvelt, függőhidakkal felszerelt túraút végig járása felejthetetlen élmény, hiszen az utat a Hesdát-patak eróziós munkája alakította ki. A patak völgyében futó ösvényen haladva először a Sárga-tornyot érintjük, majd a 200 m magas sima laposfalú Falkolosszus mellett haladunk el. Útba esik még a Csorgó, a Danila-tó, továbbá a Kis és Nagy-Balika barlangok.

A Torockói-hegység hasadéka 1938 óta védett terület, ahol jégkorszaki, fekete-tengeri, pannóniai, sztyeppei, valamint alpesi növényfajok is gyakoriak. De állatvilága is nagyon változó, ugyanis több mint 320 lepkefajt azonosítottak eddig itt. A sziklafalakban továbbá 32 feltárt barlang van, s ezek közül a nagyságával kiemelkedik a Porlik-barlang.

Tordai Sóbánya (2024)

Torda fő látnivalója az évszázadok óta működő sóbánya, amely Erdély egyik legérdekesebb látványossága. A közelmúltban a világ 25 leghihetetlenebb látványossága közé választott helyszín a föld alatt napjainkban is páratlan só-csodákkal rendelkezik.

Az erdélyi sókészlet a tengerek fenekén rakódott le mintegy 13 millió évvel ezelőtt, amely a későbbi tektonikus mozgások hatására tömbösült a Torda környéki hegyekben. Az itteni sóréteget már rómaiak is bányászták, de jobbára a helyi lakosság termelte ki évszázadok során. A Habsburg fennhatóság alá került területen már nagyüzemben bányászták a „fehér aranyat”. A termelés végül 1932-ben állt le, később a világháború alatt légvédelmi búvóhelyként használták.

Napjainkban a sóbányában biliárd- és pingpongasztalok, teke és golfpálya, valamint egy óriáskerék is helyet kapott. Sőt a bánya egy 5-8 méter mély csónakázótóval is rendelkezik, amelyet a kirándulók csónakkal hódíthatnak meg.

Túra: Pécs, s ami felette van (2024)

„Fenn az idő tűhegyén

kirakó-játék a Tettye,

lenn behorpad a Puturluk.

Zegzugok körül a város

félig-nyitott kőgallérja

itt forgószél közepén

trónol Haviboldogasszony

– hanyatt fordult szamara

négy patát az égre vet –

köröttük a szikla-gallér

a kormos eklézsiára

őszintén, csatorna nélkül

bőven gyűjt esővizet.”

(Weöres Sándor)

Pécs felett mindig kék az ég

---

forrás: openstreetmaps.org

Útvonal:

Pécs, 48-as tér (M) – Szent Ágoston-templom – Szent Miklós-templomrom – Havas Boldogasszony-templom – Havihegy – Tettye (S) – Irma út – Meseerdő (PN) – Lámpás-völgy (P+) – Kantavári-forrás – Rábay-fa – Fehérkúti kulcsosház (K) – Büdöskúti kulcsoház – Remete-rét (P) – Kismély-völgy – Mecsekszentkút – Rózsa-forrás – Kancsal-forrás – buszforduló

Táv és szintemelkedés:

18,6 km/ 666 m

---

Újra a kéken

Kancsal-forrás (2024)

A szentkúti autóbuszfordulótól pár méterre találjuk a Kancsal-forrást, amely nevét egyesek szerint a forrás első foglalójáról kapta. A forrás jelenlegi építményét az 1970-es években a MÉV Bánki Donát Szocialista Brigád tagjai építették. A forrás vize az alsó triász werfeni emeletébe tartozó mészkőből lép ki. A vízkilépés szomszédságában asztal, pad és szalonnasütő várja a kirándulókat.

Rózsa-forrás (2024)

A Rózsa-forrás Mecsekszentkúttól délnyugatra, a piros sávjelzésű turistaúton található. 

A völgy felett átívelő fahíd alatt fakadó forrás alsó triász karbonátos képződményekből tör elő. A vízkilépését foglalását az erdészet építette 1972-ben, a tábláját pedig Csokonay Sándor készítette.

Mecsekszentkút (2024)

A Mecsekszentkúti forrás és a fölötte álló harangláb-kápolna valamikor fontos búcsújáróhely volt, de mára ez a szokás eltűnt. Viszont azóta is a helyiek a Bikom kft. dolgozóval együtt rendben tartják a forrást és környékét.

Szentkút vagy más néven Mecsekszentkút keletkezése a 17. század végére esik, amikor is Radonay püspök ide vonult vissza, aki később a területet a pálosoknak adta. Később a szerzetesek az itteni gyógyító víz hírében álló forrás mellett templomot és lakóházat építettek. A Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt templom késő barokk oltára akkoriban a pálos ikonográfia jegyében készült el. A zarándokhely 1930-as évekig élte virágkorát, a harangtornyot is ekkor emelték a kápolna fölé.

A kis település északi végződésében álló harangláb alatt fakad a Szent-kút forrás, amelyről már az 1733 és 1785 közötti feljegyzésekben is beszámoltak. Ezért a csodás gyógyulások nyomán a szentkúti kegyhely 1721-től búcsúengedélyt is kapott.