Xantus János-kilátó (2023)

Balatonboglár város legismertebb jelképe a 165 méteres Várdomb tetején álló Xantus János-kilátó, vagy más néven Gömbkilátó.

A kilátó eredetileg a magyar alumíniumipar jelképekének készült az 1958-as brüsszeli világkiállításra, megtervezője pedig Kádár István mérnök volt. A gömb alakú, 15 méter átmérőjű szerkezet a hetvenes évek végén Balatonboglárra, és a Xantus János Gömbkilátó nevet kapta. Eredetileg üvegburkolatot is terveztek az építményhez, és presszót kívántak benne elhelyezni, de ez végül nem valósult meg. 

A 2012-ben felújításon átesett kilátó ma is kedvelt kirándulási célpont, a mellette lévő erdős, dombos terület pedig kiválóan alkalmas kirándulásra és a piknikezésre is.

Szent Cirill és Szent Metód (2023)

A zalavári Történelmi Emlékparkban áll egy különleges emlékű, amely azt hivatott szimbolizálni, hogy bolgárok, szlovének, szlovákok és oroszok is megfordulnak az itteni Várszigeten. 

A Janzer Frigyes által készített Cirill és Metód keresztény hittérítők emlékművét még 1985-ben állították fel az emlékparban. A hittérítők szobrait pedig 2013. június 22. avatták fel, amelyeket a szlovák nemzetiségű Ľudmila Cvengrošová alkotott meg.

Millenniumi Emléképület (2023)

Millenniumi Emléképület a Zalavári Történelmi Emlékparban található, amelyet Makovecz Imre Ybl és Kossuth díjas építész tervezett.

Zala megye 1000 éves évfordulója alkalmából 2010-ben avatták fel a parkban található Makovecz-féle „templomot”. Az épületben áll szintén az építész által megálmodott életfa, amely levelei a megye 258 települését jelképezi. Az épületben jelenleg a Zala megyei lakosság által megszavazott „Zala megye 7 csodája” kiállítás látható.

Szent Adorján-bazilika romjai (2023)

A zalavári Szent Adorján-bazilika a 9. századi fénykorában a megye a legnagyobb, és legbefolyásosabb bencés apátsága volt. Ezenkívül az itteni Karoling kori szentélykörüljárós, gyűrűs-kriptás bazilikarom egész Nyugat-Európában csak a zalvári emlékparban látható.

Zalavárnak már 870-ben fölszentelt temploma volt, amely építése 852-53 körül kezdődött, építtetője pedig Liutpram salzburgi érsek volt. A templom védőszentjül Szent Adorjánt (Hadrianus) kapta, akinek az itteni kriptában helyezték el a földi maradványait. Az akkoriban itt álló templom ötven méter hosszú, és huszonöt méter széles volt, ebből az időből való, ekkora méretű istenház létezése Kelet-Európában nem ismert. 

Akkoriban szentély körül félkörívben föld alá süllyesztett folyosó futott végig, amelyet az oldalhajókból lehetett megközelíteni, ahonnan három kápolna nyílt. Az ilyen építészeti megoldást szokták szentélykörüljárós őstípus néven emlegetni.

A romok feltárása 1999-2001 között történt, ezt követően a bazilika romjait konzerválták és újra felszentelték.

Szent István király kápolna szobrai (2023)

Szent Adorján

Szent István

A Zalavár-Vársziget történelmi emlékpark Szent István emlékkápolnájának szentélybe lépve szentek és királyok bronz szobrai láthatók, amelyek neves zalai szobrászművészek alkotásai.

A Madonna Fischer György 2000-es alkotása, a Szent Adorján-szobrot pedig Béres János készíttet el 1999-ben. A Szent Istvánt ábrázoló bronz szobrot Farkas Ferenc 1997-nem alkotta meg, még az 1998-as Szent László készítője pedig Szabolcs Péter.

Szent István király-kápolna (2023)

1947-1948 között Zalavár várának keresése közben bukkantak rá a récéskúti bazilika maradványaira és ekkor találták meg a várszigeti kápolna köveit is. Az ásatások során kibontották Árpád-kori kápolna alapfalait és temetőjének egy részét. 

1996-ban a Zala Megyei Közgyűlés határozatát követően építették fel Pelényi Gyula tervei alapján a Benedekrendi Kolostor temető-kápolnájának korabeli mását, és Szent István tiszteletére szentelték fel.

Kis-Balaton Bemutatóház (2023)

A zalavári bemutatóház a Kis-Balaton természeti értékeit, a térség történeti és néprajzi vonatkozásait mutatja be.

A bemutatóház a Zalavár-Zalaszabar összekötő út mellett található, amely 2000. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit. A többfunkciós létesítményben a szomszédságában elterülő természetvédelmi terület, a Kis-Balaton bemutatása kapott itt helyet. De a Kis-Balatontól elválaszthatatlan író, Fekete István és a Tüskevár is helyet kapott a bemutatóházban.

A modern épület szomszédságában található a Szent István-kápolna, a Szent Adorján-bazilika romjai, a Cirill-Metód emlékmű, és helyi kulturális értékeket bemutató Makovecz-templom.