Túra: Gemenci Kék (2017)

„Vándor, ki szomjadat oltod forrásom vizével

vigyázz reám! 

Én hűsítem arcodat forró nyári napsütésben,

én frissítem fáradt testedet vándorútjaid után.

Csobogásom nyugtatja zaklatott lelkedet,

habjaim tánca bűvöli tekintetedet.”

(Lehoczky János)

Gemenc Árnyai

---

AK-01/2.

Bár hirtelen ötlet volt nyáron neki vágni a gemenci rengetegnek, de mégis ebben az évszakban is vonzó volt a táj. Keselyűstől Lassi-ig a folyó töltésén vezet az út, de így sem unalmas, mert a gáttövében is akad látnivaló bőven. Viszont a túra második fele az maga a mese, hiszen az ország legnagyobb, zömében erdővel borított árterében gyalogolni és közben szemügyre venni a Duna itt található holtágait, nem mindennapi élmény.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Keselyűs(K) - Szomfovai eh. - Lankóczi gátőrház - Lassi erdészlak - Kisrezéti eh. - Pörböly, ÖTK - Dunafürdő vm. - Baja, Duna-híd

Táv és szintemelkedés:

28 km/ 68 m

---

Gemenci Kék

Vén-Duna (2017)

A Vén-Duna nyugodt vize a nagy kiterjedésű ártéri erdőségének, Gemencnek az egyik kedvelt holtága. 

A Duna mellékága a Koppány-sziget három oldalát öleli körül, amely az egykori meder átvágásával jött létre. A holtágat rekesztő kőzárást a vízügyiek megbontották, s ez által ismét élővé "varázsolták" vízfolyást. Az így kialakult zúgó környéke kivalló horgászhely.

Az itt található Dunafürdő ülőtelep miatt, rengeteg horgász hely és fedett pihenőhely várja a nem csak strandolni vágyókat.

Cserta Holt-Duna (2017)

A Csertai holtág az 1830-as években természetes úton fűződött le az anyafolyótól holtág és a Tolna megyei, Pörböly község határához tartozik. A közel 6 km hosszú holtág kezelője a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt., de a Duna-Dráva Nemzeti Park őrködik az országos jelentőségű szakaszon. Mivel a medre évről-évre feliszapolódik, sőt ki is szárad néha ezért természetvédelmi és tájformáló szerepe jelentős. Hasznosítása főleg horgászatra, de a "szentély" típusú holtág egyre több kirándulót vonz ide.

Rezéti-Duna (2017)

A 14 kilométer hosszú Rezéti-Duna folyam leghosszabb mellékága és az általa körül ölelt Veránka-sziget, pedig a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik szigorúan védett területe. A Gemenci-erdőben kanyargó, gyakran félig kiszáradó holtágat levágása óta a Duna tölti fel vízzel.

A folyóág mentén számos, különösen értékes élőhely is található. Az árterek gyakori növényzete a fűz- és nyárligetek, az enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők természetvédelmi és ökológiai értéke szinte felbecsülhetetlen. A területen többek között olyan, fokozottan védett madárfajok fészkelnek, mint a rétisas, a barna kánya és a fekete gólya.

Lódarázs (Vespa crabro)

A vaddarázs valamivel nagyobb rokona szintén társas életű rovar, amely közös munkával darázsfészkeket épít. Fullánkja igen erős és sérülés nélkül vissza tudja rántani, de csak a kolónia tizede rendelkezik ilyen típusú fegyverrel.

Az emberhez viszonylag jól alkalmazkodott az idők folyamán, ezért fennmaradása biztosított nem számít veszélyeztetett fajnak.

A dolgozók a tél beálltával elpusztulnak, csak a megtermékenyített királynők telelnek át, hogy a következő évben új családot alapíthassanak.

Gyöngyösoldali erdészház (2017)

Az 1860 körül épült erdészlak az egyik legrégebbi épület és a kor legjobban felszerelt erdészháza volt Gemencen. Sokáig dupla lakásként szolgált és alkalmanként két kerületvezető erdész is lakott benne.

Lankóczi Vízügyi Kiállítóhely és Szivattyútelep (2017)

A kiállítóhely Gemenci-erdőn kívül, a töltés mellett áll, egyébként Alföldi Kéktúra egyik bélyegzőhelye és térítésmentesen, minden évszakban látogatható

A gátőrházban látható kiállítás bemutatja a vízimérnökök, a vízügyben dolgozók és a vízi élet használati tárgyait, valamint a régi térképeket és az árvizek emlékeit. A kiállítás szabadtéri részén gépbemutató is található, ahol tábori kovácsműhely, szivattyúk, és zsilipberendezés tekinthető meg.

A vízügyimúezum tárlatához szorosan kapcsolódik a szomszédos szivattyútelep, amely 1915 és 1922 között építették és ma is az eredeti Ganz-Danubius gyártmányú szivattyúk működnek a gépházban.