A Felgyő határában álló szélmalom 1886-ban épült, és akkoriban a Felsőmajorban állt. 1993-ban a malom falakat kibővítésével készült el az itteni húsüzem, amely ma is működik.
Felgyői alsómajor (2024)
A mai Felgyő elődjét a török uralom után a gróf Károlyiak vették birtokba, akik majorokat építettek ide. Az uradalom központja ekkoriban a Felsőmajor volt, amelyet a felgyői Gazdasági Vasút kötött össze az Alsómajorral. Az utóbbiban az uradalmi szeszgyár, sertéstelep és istállók voltak kialakítva. A lóvasút innen további pályán csongrádi állomásig haladt, így lehetőség nyílt az uradalmi termények tovább szállítására.
Szarka-holtág (2024)
Felgyő egyik kiemelkedő természeti jelentőségű „szentélye" a Szarka-holtág, amely a gáton kívüli Szarka-rét után kapta a nevét. A holtág a Tisza-szabályozás során az 1863-1886 között végrehajtott átmetszéskor keletkezett. Az ezt követő időszakban a gáton belül egy varázslatos vízivilág telepedett meg vízimadarakkal és ősfákkal. A terület napjainkban a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része, sőt az állóvizet Ramsari nemzetközi vízivadvédelmi egyezmény hatálya alá is besorolták.
Szent Vendel (2024)
A Csongrádot és Felgyőt összekötő út mellet áll egy Baldachin-tető alatt a juhászok, pásztorok, jószágtartó gazdák védőszentjének, Szent Vendelnek a szobra. A festett barokk szobor a talapzaton látható írás szerint 1820 körül készült.
Szoborkert (2024)
Csongrád külterületén, a Szegedi út mellett egy tanyában található Simmer Sándor fafaragó szobor kiállítása.
A szobrász művészetét nem csak e helyeik, hanem az ország minden táján kedvelik, Visegrádon, Pécsen, Magyarbánhegyesen és Dunaszentbenedeken látható több szobra is.
Dr. Nemere Zoltán síremléke (2024)
Dr. Nemere Zoltán a kétszeres olimpiai bajnok 2001. máj. 6-án Csongrád és Felgyő között autóbaleset áldozata lett.
A Szegedi út mentén, a tragédia helyszínén egymással szemben egy síremlék és egy emlékmű látható.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)










