Havasi kövirózsa (Sempervivum montanum)

A havasi kövirózsa Európában gyakori fajnak számit; amely többnyire a hegyvidékek sziklás, napos lejtőket kedveli. A karsztsziklagyep egyik jellegzetes növényét könnyen fel lehet ismerni a jellegzetes levélrózsáiról.

Rozsdaszínű gyöngyházlepke (Brenthis hecate)

A rozsdaszínű gyöngyházlepke Magyarország hegy- és dombvidékein száraz réteken, sziklalejtőkön él.

A kifejlett lepkékkel júniusban találkozhatunk élőhelyén.

Kőlyuk (2024)

A Székelykő oldalában 850 méter magasságban található a Kőlyuk, amely egy olyan üreg, amelynek nyílását egy sziklaív választja ketté. A szép természeti képződményen áthaladva egy hatalmas sziklaterembe lehet jutni, ahonnan szép kilátás nyílik a völgyre. Ez az ív miatt nevezik a helybeliek a sziklát hidasi Gesztegnek.

Székelykő (2024)

A Torockóra érkező turista figyelmét elsőként a Székelykő látványa ragadja meg, amely 1128 méteres csúcsa rögtön meghódításra ingereli az ide érkező vándort.

A torockói szikla nevének eredete a tatárjárás idejére tehető, ugyanis az ostrom alól a falut a székelyek ide mentették fel, akik ennek fejében megkapták a hegytetőn akkoriban álló várat és annak környékét. A hegynek csak a Torockó felőli oldala áll meredek és vadregényes, a Csegez község felé eső oldal viszont lankásan emelkedik. Mégis a Székelykő legnépszerűbb túraútvonala a 2000-es évek elején, egy hatalmas esőzést követően megnyílt meredek és vadregényes, törmelékes hasadék.

A Székelykő három főcsúccsal rendelkezik: ezek a Várkő vagy Várszikla (ez a tulajdonképpeni Székelykő), a csegezi Geszteg és a hidasi Geszteg. Az itteni csúcsokra jellemző a nagyon változatos domborzat, és a különböző összetételű kőzettani elemek, mint például a mészkő, homokkő, konglomerátum és vulkanikus kőzet. A Székelykő páratlan növényvilággal is rendelkezik, ezek egyrésze csak az Ural hegyein és Szibériában fordul elő még.

A 1128 méteres szikla tetején gyeptakaróval borított, vulkanikus kőzetből felépülő hegyhát húzódik. A tetőről a torockói völgy, a torockószentgyörgyi várrom és maga a település rajzolódik ki.

Unitárius templom (2024)

A Fehér megyei Torockón található unitárius templom egyik legrégebbi egyházi épület a környéken, amely alapja valószínüleg a 15. század környékén épült.

A ma látható templomtorony az épület legrégebbi része, amely a felirata szerint 1623-ban készült. A templomhajó 1802-ben épült Türk Antal vezetésével, aki a kolozsvári unitárius templomot is megépítette. A templom az akkori kornak megfelelően tetszetős barokk küllemet kapott, hogy ezzel is hangsúlyozva méltóságteljes alakját. A központi csehsüvegboltozathoz keleti és nyugati irányból ehhez kisebb boltozatok csatlakoznak, amelyeket pilaszterek, a hozzá tartozó oszlopfők, és egyéb stukkódíszek tesznek még látványosabbá. A templom legutóbbi korszerűsítése során előkerült egy 1488-as évszámmal feliratozott kő, amelynek méretéből arra következtetnek, hogy a korábban egy gótikus épület állt a mai istenház helyén.

A templom belsejében minden fehérre van festve, kivételt képez a szószék és az orgona, amelyek aranyozottak.

Tordai-hasadék (2024)

„A tordai hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talapjáig kettérepedve.”

 (Jókai Mór)

A Tordai-hasadék Erdély egyik legismertebb, legnépszerűbb természeti látnivalója, amely egy kettéhasadt hegy között haladó túraútvonal.

A hegyek között található mészkő-hasadékban futó közkedvelt, függőhidakkal felszerelt túraút végig járása felejthetetlen élmény, hiszen az utat a Hesdát-patak eróziós munkája alakította ki. A patak völgyében futó ösvényen haladva először a Sárga-tornyot érintjük, majd a 200 m magas sima laposfalú Falkolosszus mellett haladunk el. Útba esik még a Csorgó, a Danila-tó, továbbá a Kis és Nagy-Balika barlangok.

A Torockói-hegység hasadéka 1938 óta védett terület, ahol jégkorszaki, fekete-tengeri, pannóniai, sztyeppei, valamint alpesi növényfajok is gyakoriak. De állatvilága is nagyon változó, ugyanis több mint 320 lepkefajt azonosítottak eddig itt. A sziklafalakban továbbá 32 feltárt barlang van, s ezek közül a nagyságával kiemelkedik a Porlik-barlang.

Tordai Sóbánya (2024)

Torda fő látnivalója az évszázadok óta működő sóbánya, amely Erdély egyik legérdekesebb látványossága. A közelmúltban a világ 25 leghihetetlenebb látványossága közé választott helyszín a föld alatt napjainkban is páratlan só-csodákkal rendelkezik.

Az erdélyi sókészlet a tengerek fenekén rakódott le mintegy 13 millió évvel ezelőtt, amely a későbbi tektonikus mozgások hatására tömbösült a Torda környéki hegyekben. Az itteni sóréteget már rómaiak is bányászták, de jobbára a helyi lakosság termelte ki évszázadok során. A Habsburg fennhatóság alá került területen már nagyüzemben bányászták a „fehér aranyat”. A termelés végül 1932-ben állt le, később a világháború alatt légvédelmi búvóhelyként használták.

Napjainkban a sóbányában biliárd- és pingpongasztalok, teke és golfpálya, valamint egy óriáskerék is helyet kapott. Sőt a bánya egy 5-8 méter mély csónakázótóval is rendelkezik, amelyet a kirándulók csónakkal hódíthatnak meg.