Nepomuki Szent János (2018)

A Dombóvárt Sásddal összekötő 611-es út és a szőlőhegyi bekötő út kereszteződésénél található egy szépen felújított Nepomuki Szent János szobor. A szobor homokkőből készült és papi ruhában, vállán hermelinpalásttal, fején birétummal, karján feszülettel ábrázolják a szentet.

Alkotója ismeretlen, a talapzaton található írásból következtethetően 1906-ban készült.

Szőlőhegyi Szent Anna-kápolna és Forrás (2018)

 A Kaposszekcső-szöllőhegyen található Szent Anna-kápolna egy régi búcsújáró hely.

A hagyomány szerint ennél a forrásnál egy helybéli csősz Szent Annát pillantotta meg itt, aki a kislányát, Szűz Máriát mosdatta a vízben. A hír hamar elterjedt a környéken, ezért kedvelt búcsújáró hely lett.

A mai kápolnát 1870-ben építettek, majd 1912-ben bővítették és tornyot is építettek hozzá.

A műemlék környezetét egy Szent Anna szobor, egy kereszt és egy boltíves barlangforrás is színesíti.

Szigeterdő park (2018)

 A Szigeterdő Dombóvár legszebb parkja és egyben természetvédelmi terület is. A parkban található faállomány életkora 70-100 év között van, de madártani szempontból is védelmet érdemel az élőhely. 

A park talán legérdekesebb része az országos jelentőségű Kossuth-szoborcsoport, mely egykor Budapesten az Országház épülete mellett állt. A Horvay János szoborcsoportja a Batthyány vezette Első Felelős Magyar Kormány tagjait ábrázolja. 

A Szigetredőben áll egy újjáépített középkori lakótorony is, amelyben a Majoros keramikus művészházaspár kiállítása várja az idelátogatót.

Bátaszéki molyhos tölgyek és a Szent Orrbán-kápolna (2018)

A híres bátaszéki öreg tölgyek az Orbán-hegyen, egy takaros kápolna szomszédságában állnak. A két molyhos tölgy 2015-ben elnyerte az „év fája” címet, sőt „Az év európai fája 2016-ben” titulus büszke tulajdonosai is.

A kápolna mellett álló mindkét tölgyfa a domboldalt egykor borító tölgyerdő utolsó hírmondói, melyeket Rákóczi-szabadságharcot követően szerb-horvát telepesek ültettek ide.

A tölgyek melletti kápolnát német betelepülők építtették 1754-ben, hogy hálát adjanak az 1738-as pestisjárvány túléléséért. A kápolna a barokk építészet egyik legszebb emléke. A dongaboltozatos, huszártornyos épület főoltárán Szent Orbán barokk képe látható pápai öltözetben, kezében pedig kék szőlőfürtöt tart.

Olimpiai Tölgy (2018)

A Berlini Nyári Olimpiai Játékokon, kötöttfogású birkózásban Lőrincz Márton aranyérmet nyert. Akkoriban szokás volt, hogy a győzelem emlékére egy tölgyfacsemetével ajándékozták meg a bajnokokat, akik azt a szülőhelyükön elültették. Erdélyi származású Márton a kocsányos tölgyet Szentesnek ajánlotta fel; a város pedig 1937-ben az akkori Polgári Leányiskola, a mai Petőfi Sándor Általános Iskola elé ültette el.

Szent Anna római katolikus templom (2018)

A város Szent András apostol tiszteletére szentelt templomát már 1332-ben említik. A református hitre áttérő helyiek az 1834-es földrengésig használták eme épületet. A rossz állapotú templomot 1844-ben lebontották, viszont a megmaradt toronyhoz klasszicizáló hajót építettek 1847-ben. Az újjáépített római katolikus templomot még ugyan ebben az évben szentelték fel Szent Anna tiszteletére.

A szentély oltárképe Szent Annát ábrázolja, amint a kis Máriát tanítja a tízparancsolatra.

Péter Pál ház (Helytörténeti gyűjtemény) (2018)

A Péter Pál ház Szentes első téglaépülete, amely 1830 körül épült. A házban eredetileg a Károlyi grófok tiszttartói laktak, és a szájhagyomány úgy tartja, hogy Petőfi apósa, Szendrey Ignác is lakott itt. 1920-tól a ház dolgozószobájában pedig Péter Pál Ottokár orvosirendelője működött .

Jelenleg a Koszta József Múzeum Helytörténeti gyűjteményének és vendégházának ad otthont a műemléképület. Napjainkban az idelátogatók megtekinthetik a doktor eredeti műszereit, a korabeli bútorait, és a többi szoba jellegzetes századvégi berendezését. A család történetét bemutató tablók mellett itt látható az egykori vármegyei kórház orvostörténeti gyűjteménye is. A régi gazdasági udvarban ma egy kutatóház és a kőtár áll.