Tessedik Sámuel Múzeum (2017)

Az ország első mezőgazdasági iskoláját Tessedik Sámuel evangélikus lelkész építtette 1791-ben barokk stílusban. A szarvasi iskola megszűnése után 1973-ban költözött ide a helyi történelmi és kulturális örökség múzeum. A tárlat alapját a helyi iskolákból átvett régészeti leletek, valamint a megkezdett helytörténeti és néprajzi gyűjtések képezték.

Az épület felújítása után jött létre 1979-ben a "Tessedik városa hajdan és ma" c. állandó kiállítás, mely Szarvas környékén élt emberek történetét mutatja be a kőkortól napjainkig. Az állandó kiállításokon kívül évente több ideiglenes kiállítás is nyílik múzeumunkban.

Tanösvény túrák: Erzsébet-liget (2017)

Az Erzsébet-liget Szarvas városának sokadik fásligete, amely egykoron igazi Népkertként funkcionált. Hisz található itt ifjúsági tábor, sportpályák, de Ruzicskay György festőművész alkotóházának és képtárának is a liget ad otthont. Az ártéri erdőmaradvány parkosítását 1894-ben kezdték meg, és Erzsébet királyné tragikus halála után kapta nevét. A helyi szervezetek által kiépítésre került itt egy tanösvény is, amelyen 7 tájékoztató tábla található, és a Halászcsárda mellől indul.

Különleges látnivalókban gazdag sétány ad otthont az úgynevezett Őrködő ciprusoknak is, amelyek a Bolza család jóvoltából kerültek ide. A parkon áthalad az Alföldi Kéktúra is.

Bikazug (2017)

A Bikazugi-holtág végleges formája az 1888-as kanyarulatátvágással alakult ki. Mai hossza a Dögös-kákafoki szivattyúteleptől az Anna-ligeti hídig tart, mintegy ovális alakba körül ölelve azitteni erdőfoltokat és kiskerteket.

A Bolza család a kastélyai mellett a századfordulóig néhány mezőgazdasági jellegű építmény is felhúzattatott a holtág parti sávjában. Az 1930-as években indult meg a nyaraló építési láz helyi a módosabb polgári családok körében. Szarvas idegenforgalom népszerűsítési hóbortja Bikazugot sem kímélte. Ugyanis az 1960-as évek elejéig a holtág teljes területét felparcellázták, de ide épült a mezőgazdasági technikum bikazugi majorja is

A bikazugi keskeny vízcsík mára erősen feliszapolódott, ugyanis nem csak a kákafoki-szentesi öntözőrendszert működtetik a holtágból, hanem a parton található „hobbi-kertek” illegális vízelvezetését is biztosítja.

Őszapó (Aegithalos)

Az őszapó hazánkban mindenütt elterjedt, társas madár, amely a fiókák kirepülését követően mindig csapatban mozog. Tavasztól rovarokkal, pókokkal táplálkozik, ősztől pedig fokozatosan áttér a növényi táplálékra. Magyarországon áttelelő madár, ezért télen néha az etetők közelében is előfordul.

Kákai-Szarvasi repülőtér (2017)

A Kákahalmi repülőtér Szarvas külterületén, a Kákai főmajor területén található.

A Szarvas-Szentesi összekötő útról megközelíthető repülőtér mai formája az 1960-as években alakult ki. 2005 óta a helyiek szervezésében minden évben megrendezik a Repülőbarátok találkozóját. 

Amuri kagyló (Sinanodonta woodiana)

 Az amuri kagylóval álló és folyóvizeink partján gyakran találkozhatunk.

A hatalmasra megnövő kagylófaj egy távol-keleti eredetű inváziós faj, amely az őshonos kagylófajoknál ellenállóbb és szélesebb ökológiai tűrőképességű. Az állat megítélése kétoldalú, mert ha bár elvonja az őshonos versenytársaik elől a táplálékot, viszont komoly szerepe is van a természetes vizek öntisztulásában.

Királyság-puszta (2017)

Eperjes határában elterülő Királyságpuszta egy igazi magyar vidék, amely ősi, évszázados természeti kincseket rejt és emellett a madárvilága is páratlan. Az önkormányzat által birtokolt területre a Körös–Maros Nemzeti Park is felfigyelt és munkálkodik a védetté nyilvánításán.

 A puszta kiterjedése hatalmas, a végeláthatatlan tűnő sík vidék pedig egyedi madárvilágot rejt. A környékre oly jellemező elszikesedett táj, mocsarakban és ősgyepekben gazdag övezetekre oszlik, ahol gyakran előfordul a rétisas, a parlagi sas, az ugartyúk vagy a tájék híres madara: a túzok is.