Keresztelő Szent János római katolikus templom (2017)

Mátrafüred központjában, egy ki s parkban, az egykori pálos templom helyén áll a mai barokk stílusú kistemplom, amelyet 1766-67 között Quadri Kristóf épített.

Mátrafüreden 1713-tól tartják a Bene-búcsút, ugyan is Gyöngyös város szenátusa arról döntött, hogy a nagy pestisjárványtól való megmenekülés emlékére minden év június 26-án hálaadó búcsút tartsanak a Szent János kápolnánál.

Szent Miklós római katolikus templom (2017)

A község legfőbb nevezetessége a Szent Miklós-templom a település központjában áll, amely nagy része a 14. században épült. A gótikus stílusú templom azonban a török időben elpusztult, csak a torony maradt meg, amelyet a hagyomány szerint őrhelynek használtak. A templomot 1702-11 között újjáépítettek barokk stílusban, majd egri püspökök 1759-1772-ben, Pyrker János érsek pedig és 1807-1813 között építtette át. A toronyaljban kegyúri címeres sírkőtöredék látható az Aba nembeli Solymosi család címerével, 1411-es évszámmal.

A templom külső formavilága sok hasonlóságot mutat a mátraljai középkori épületekkel. (Kisnána, Gyöngyöspata) A szentély zárófalán a nagyméretű oltárképen Szent Miklós püspök, a templom védőszentje látható papi kísérettel, gyermekek körében.

Cserkőbánya (2017)

A Gyöngyössolymoshoz tartozó egykori bányaterület a faluból a zöld keresztjelzésen, Mátrafüredről pedig a zöld sávon érhető el. 

Az 1990-es évekig itt bányászott "cserkő" széleskörű felhasználásának nyomai szinte mindegyik mátrai településen fellelhető. A sötétszürke-feketés, tömött szövetű andezitet a fagy- és kopásállósága miatt alkalmazta előszeretettel az építőipar. 

A bánya melletti pihenő egyébként a Szénégetők útja elnevezésű tematikus útvonal indulóállomása is, egy kiépített pihenő és ismertető tábla található itt.

Amerikai jelzőrák (Pacifastacus leniusculus)

Az amerikai folyamirákot vagy más néven jelzőrákot Európába az 1960-as években telepítették be a rákpestis által csökkenőben levő folyami rákok pótlására. Az állattal folyókban, tavakban él, de a növényekkel benőtt iszapos öblöket, és a szennyezett vizeket is jól tűri.

Nagy-patak (2017)

Gyöngyös legjelentősebb folyóvize a Nagy-patak (Gyöngyös-patak), amely vízhozamát kihasználva sok őrlő, és posztóverő malom működött. Szabályozását követően, napjainkban már csak az átfolyó városok és falvak arculatát határozza meg. Sok csapadék esetén igencsak meg tud duzzadni és gondokat is képes okozni.

Csepegő-forrás (2017)

Gyöngyössolymos bányaterületén, a Fűtőháznál a patak túloldalán található a vízfolyás. A forrást a Lilabányában dolgozók foglalták 1907-ben. Folyton hideg vize oly mélyről táplálkozhat, hogy a víz tisztaságához semmi kétség nem férhet.

Szent Vendel (2017)

A Jászságban az 18. század elején kezdtek Szent Vendel tiszteletére szobrokat állítani Általánosan elterjedt volt a Szentet pásztorként, jellegzetes jász viseletben,és színesre festve ábrázolni.

A jászberényi Szent Vendel szobrot 1866-ban állíttatta az I. Kerületi Vendel Társulat a Zagyva melletti Akasztófa-dombra. A II. világháborúban a stratégiai fontosságú Gyöngyösi úti hidat felrobbantották, és ez által a szoborból csak a talapzat maradt meg. 1946-ban a társulat Csák József kőfaragó mestert bízta meg, hogy az eredetivel azonos méretű új szobrot faragjon. Ez a faragás ma is látható a Zagyva partján, amely legutóbbi felújítást követően már színesben pompázik eredeti helyén.