Túra: Alföldi hegyek útján (2025)

   „Őrzők, vigyázzatok a strázsán,

Az Élet él és élni akar,

Nem azért adott annyi szépet,

Hogy átvádoljanak most rajta”

(Ady Endre)

Első strázsa

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Szabadszállás (S) - Református templom – Dörmögő ház – Geréby-kastély – Strázsa-hegy – Lófogó-domb – Buckatető – Látó-hegy – Kurjantó – Kis Izsák, kápolna

Táv és szintemelkedés:

20,8 km/ 125 m

---

Hármashatár

Református templom (2025)

Az első írásos emlékeink szerint Szabadszállásnak már 1628-ban állt egy kisebb, festett kazettás temploma, amelynek akkori szószékfeljárója ma is látható kiállítva az épületben. 

A régi templom nagyobb ünnepeken a kicsinek bizonyult, az anyaga elöregedett és az összedőlés is fenyegette. A ma is látható istenház 1756-1757 között épült át Mária Terézia engedélyével. A templomot ekkor teljesen felújították és kibővítették, valamint 1770-ben új tornyot építetek. A torony akkoriban a templomtól kissé távolabbra építették, de később csak összetoldották az építményket. 1772-ben fejeződött be ez az építkezés, a templom pedig ekkor nyerte el a mai barokk stilusú formáját.

1857-ben készült el a templom barokkos jellegű orgonája, amely elkészítését Mooser Lajos salzburgi orgonakészítő mestervégezte.

A református templomban egy Petőfi Sándorhoz köthető relikviákból álló kiállítás is látható.

Jézus Szíve szobor (2025)

A római templom homlokzatán látható egy Jézus-szíve ábrázolás, amelyet Krizmanics Ferenc erdőmérnök egyháztanácsos ajándékozott a gyülekezetnek 1930-ban.

Lisieuxi Szent Teréz templom (2025)

A templom 1929-ben épült fel Fridrich Lajos építészmérnök tervei alapján. Az építmény éke a kiskunsági városházákhoz hasonlító szecessziós hatást keltő torony. A telek formájához igazodó épületben kántor(tanítói) lakás, kápolna és tantermek kerültek kialakításra. Az adakozó hívők ajándéka a templom egyik harangja, a keresztelő kút és a homlokzaton látható Jézus-szíve szobor.

Szent Fülöp templom (2025)

A községháza szomszédságában álló katolikus templomot 1933-ban építették, és Szent Fülöp tiszteletére szentelték fel. Az épületet 2005-ben teljeskörű felújították Vass-Eysen Ervin tervei alapján. A kívül és belül is teljesen új arculatot kapó kis templom ekkor kapta a tornyát.

Református templom (2025)

A falu középpontjában lévő templom elődjét 1717-ben fából építették, majd 1750-ben vályogból emeltek egy hasonló nagyságú épületet. A kő alapra épített templomhoz 1761-ben, Mária Terézia királynő engedélyével egy tornyot toldottak. 1797-ben a megrongálódott vályogtemplom helyére, a kőtoronyhoz kapcsolva újabb templomot emeltek copf stílusban. 1812-ben a tornyot megmagasították, amely ekkor kapta vörösrézborítását.

A templom belsejében kör alakú, virágdíszítéssel gazdagon ellátott szószék látható, valamint egy 1745-ből való keresztelőkút az eredeti bútorzat.

I. Világháborús emlékmű (2025)

A Kiskunság téren áll Fülöpszállás I. Világháborús emlékműve, amelyet Kallós Ede készített 1925-ben. Az emlékmű 1998-ban átalakult, a szobrokat valószínüleg ekkor festették át.

Szent Kereszt feltalálása-kápolna (2025)

Kisizsákon az istentiszteleteknek évtizedeken át a helyi iskola adott otthont. 1999-ben kezdődött meg a mai istenház története, azzal hogy letették a kápolna alapkövét. A Farkas Gábor Ybl-díjas építész által készített tervek alapján épült kápolna végül 2004 őszén készült el.

A kisizsáki kápolna ökumenikus, de Szent Kereszt tiszteletére szentelték fel. Az épület fából faragott oltára a Megfeszítettet ábrázolja, amely a református istentiszteletekkor becsukják, és ilyenkor a református címer látható rajta.

Birkás Pincészet (2025)

A Duna Borrégió Magyarország legnagyobb borrégiója, amelybe szabadszállási szőlőterületek is beletartoznak. A szabadszállási bor évszázados múlttal rendelkezik, ugyanis egy 1380-as irat arról tanúskodik, hogy szabadszállási bort szállítottak I.(Nagy) Lajos király udvarába. Az itteni félig kötött, ártéri alapzatú homoktérszinteken folytat szőlőtermesztést Birkás Menyhért is, akik 1994-ben hozta létre vállalkozását. Az itt termelt szőlőfajtákból gyümölcsös reduktív borokat állítanak elő, valamint szép tanninos vörösborokat.

Strázsa körtúra (2025)

A Strázsa körtúra útvonala a Felső Kiskunság Ős-Duna által épített homokbuckáit veszi sorra, amelyet lejtők és szurdokvölgyek tesznek igazán érdekessé. 

A sárga körtúra jelzéssel ellátott útvonalat 2017-ben a Honvéd Nyugdíjas Klub Strázsa Túraegyesülete létesítette a helyi erdőgazdaság segítségével. A Strázsa-hegyet, a Barátok-hegyet, a Lófogó-hegyet, a Látó-hegyet és a Lófogó-dombot bejáró 9,4 kilométer hosszú turistaút a Tóth János tanya melletti erdei pihenőből indul. A túra során turbolyás akácosok, fekete fenyvesek és nyárfás-borókások között sétálhatunk, a buckák tetejéről pedig a szép kilátásban gyönyörködhetünk.

Strázsa-hegy (2025)

Szabadszállás központjától keletre száraz futóhomok dombok emelkednek, amelyet varázslatos fenyves és nyárfás erdők vesznek körül. Ezek a magaslatok közül emelkedik ki a Duna-Tisza közének  legmagasabb földrajzi pontja, a Strázsa "hegy". A kiemlekedés felszíne rendkívül érdekes, helyenként 45 fokos lejtők és szurdokvölgyek tarkítják.

A 125 méter magas „csúcsot” legkönnyebben a Kurta kocsma mellől induló földútion közelíthetjük meg a sárga jelzésen.

Martonovits–Geréby-kúria (2025)

A Geréby család 1920-ban költözött Szabadszállásra, akiknek több kastélyuk volt a környéken. A Strázsa-hegy környékén lévő erdőben található kúriájuk is valószínüleg a 19. század első felében épülhetett eklektikus stílusban. A fából készült oromzattal rendelkező omladozó épületet napjainkban nem lakják, tulajdonosának kilétét homály fedi.

Csintovai csárda (2025)

Az egykori Csintovai csárda Szabadszállástól két és fél kilométerre, a Kecskemétre menő kerekegyházi út mellett áll, amely Petrovits István bérleménye is volt. A pusztai kocsmában akkoriban az ifjú Petőfi is gyakran megfordult. A 15 éves aszódi gimnazista diák a nyári szünidőben az emberi lábnyomtól nem érintett pusztaságot kémlelte itt, amelyről aztán több versében is megemlékezett.