A nyugati ostorfa vagy népi nevén zsidómeggy, amely nevét ostornyél készítésére alkalmas ágai miatt kapta. A terebélyes, boltozatos koronájú fa termése ehető, a datolyára és a sütőtök ízére emlékezett.
Bakszakáll (Tragopogon pratensis)
A bakszakáll vagy régi nevén zabgyökér és kecskedísz a fészkesvirágzatúak egyik nemzetségéhez tartozik, és egykoron a fiatal gyökerét és levelét fogyasztották is. A növény sárga, fészek pikkelyes virágával június júliusban találkozhatunk üde és száraz réteken, utak szélén, és kaszálókon.
Lepényfa (Gleditsia triacanthos L.)
A lepényfa vagy népies nevén krisztustövis, a nevét a törzsén lévő méretes tövisei után kapta. A terebélyes lombhullató fa kiváló tűzifa, régen a faszenes vasalókba használták. A fafajta lapos, sötétbarna, sokmagvú hüvelytermésében lévő édes ízű endokarpium pedig fogyasztható is.
Késői laskagomba (pleurotus ostreatus)
A késői laskagomba élőfán és faanyagon egyaránt termő, emeletesen csoportos, féloldalas kalapú gomba.
A kagylószerű gomba színe többnyire szürke, de a lemezei és tönkje fehér. A faj elsősorban őszi-téli gomba, és szeptembertől kezd teremni, viszont enyhe téli és kora tavaszi hónapokban is előfordulhat.
1956-os emlékmű (2013)
A Dóm tér „hátsó bejáratánál” húzódó Rerrich Béla téren található Szeged 1956-os forradalom emlékműve.
A mű azt ábrázolja, amint az ’56-os fiatalok a szabadság lepkéjét vállukon hordozzák. Melocco Miklós szobrokat az alkotó valóságos emberekről mintázták, akik a szegedi forradalom mártírjaik voltak. Az 1997-ben felállított emlékművön Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról c. költeményének sorait olvashatjuk még.
Sárkányölő Szent György (2013)
A kissé eldugott Rerreich Béla téren található Szent György, a sárkányölő gótikus szobra.
Szent György lovával és kezében dárdával való ábrázolása a bronz szobrászat egyik leghíresebb alkotása, ezért is található több másolat belőle Európa nagyvárosaiban. Kolozsvári Márton és György alkotás Klebelsberg Kunó ajándékaként került Szegedre 1939-ben.
Zenélőóra (2013)
A Dóm főkapujával szemközt álló épület felső szintjén látható zenélő óra, amely a középkori egyetemek szimbóluma is. A tér diszének számító órát Csúry Ferenc, szegedi órásmester, 1935-ben készített, amelyet a szabadtéri játékok alkalmával mutattak be a nagyérdeműnek. Az órában helyet kapó faszobrokat pedig Kulai József szegedi szobrász készítette, aki a figurákat valóságos alakokról mintázta.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)










