Zöld küllő (Picus viridis)

A zöld küllő az egyik gyakori harkályfélénk, amely sík és hegyvidéken egyaránt megtalálható. A madár kedveli a ligetes erdőket, fasorokat, városi parkokat, temetőket és ártéri erdőket is. A harkályfélénk a fák kérge alatt megbújó hangyákat és más rovarokat, lárvákat, bábokat fogyasztja. A zöldküllő védett madárfaj, idős fák meghagyásával segíthetjük, hogy állománya ne csökkenjen.

Hattyúház (2026)

Kiskunfélegyháza város központjában áll a jellegzetes, klasszicista stílusú Hattyúház, amely a város építészetileg és irodalomtörténetileg értékes műemléke.

Az árkádos, klasszicizáló műemléképület 1819-tól 1820-ig épült, amelyben a Fehér hattyú vendégfogadó kapott helyet. Petőfi apja a fogadó 1/3 részének bérlője volt, ugyanis az épületben elhelyezett két mészárszéket ő üzemeltette. Az álamosítást követően az épületben a Népkönyvtár költözött be, de annak állaga így folyamatosan romlott, az 1960-as években pedig le is akarták rombolni. Az 1960-as évek elején sikerült még időben restaurálni a Hattyúházat, majd az épületet a Petőfi Sándor Városi Könyvtár kapta meg.

Petőfi Sándor (2026)

A Szegedi út melletti Béke tér legemblematikus alkotása az 1897-ben emelt Petőfi Sándor-szobor, amely Köllő Miklós alkotása. A szobrot eredetileg Segesváron, a költő utolsó csatájának helyszínén állították fel, de a műalkotás I. világháború alatt Magyarországra került. A világháborúkat lezáró békeszerződés után azonban Románia visszakövetelte a segesvári Petőfi-szobrot. A szobor talapzatát látható domborművet Radnai Béla szobrászművész tervezte, amelyet az 1922-es újra állításkor helyeztek el.

Az alkotás miatt kialakult feszültség oldása képpen a kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság Máté István csongrádi szobrászművész egészalakos Petőfi-szobrát Fehéregyházának ajándékozta.

Sarlós Boldogasszony-templom szobrai (2026)

A kiskunfélegyházi Sarlós Boldogasszony-templom a díszítő szobrait 1904 és 1905 közötti felújításkor kapta. A „Megváltó és két angyal” című alkotás, valamint a homlokzat két fülkéjében látható Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent István szobrai Maróti Géza művei.

Szent István

Árpádházi Szent Erzsébet

Sarlós Boldogasszony római katolikus templom (2026)

Kiskunfélegyháza legrégebbi temploma vagy, ahogy a helyiek nevezik Öregtemplom a hangulatos Béke téren található. Az egytornyú barokk csodát 1749 építették, és a Szent János téren egykor álló fatemplomot váltotta a misézésben. A templom tornya egy ízben nem bírta a terhelést és ezért összeszakadt, de süveget helyreállították, és még rézborítást is kapott.

A templom főoltára 1790-ben készült klasszicista stílusban, a rajta látható „Mária találkozása Szent Erzsébettel” című oltárfestményt pedig Fazekas Antal készítette 1816-ban.

Figyelemre méltó még az ajtó fölött található hófehér szoborkompozíció, amely Maróti Géza munkája és a Megváltó és két angyal nevet viseli.

Petőfi Sándor Emlékház (2026)

Kiskunfélegyházán a Petőfi Sándor utca 7. szám alatt található a Petőfi Sándor Emlékház, amely a költő családtörténetét, életútját, a helyi Petőfi kultuszt mutatja be a nagyérdeműnek.

Az emlékház helyén állt az a nádtetős, vályogfalú épület, amelyben a Petrovits család élt egykoron, és a kis Sándor ott töltötte korai gyermekéveit. Ezt a házat azonban 1840-ben elbontották, és helyré egy múzeumi célokat szolgáló épületet húztak fel. Napjainkban az épületben költő és korának helyi vonatkozású emlékeit bemutató kiállítások láthatóak. Ezenkívül Fekete János helytörténeti kutató emlékszobája és a MŰVÉSZ TÉR tekinthető meg az emlékházban, az utóbbi egy félegyházi kötődésű alkotók munkáit bemutató tárlat.

Petőfi-fordítók és Petőfi-kutatók sétánya (2026)

Petőfi Sándorhoz köthető fordítók és kutatók sétánya a költő emlékházával szemben, az "öregtemplom" kertjében található. A 2020-ban felállított emlékoszlopokon olyan híres műfordítók domborművei láthatóak, mint Sir John Bowring, Giuseppe Cassone vagy Bay Mang. A Petőfi-kutatók között pedig olyan emberek oszlopai láthatóak, akik sokak tettek, hogy a városban elinduljon és a mai naping fent is maradjon a költő kultusza. A domborművek alkotói Lantos Györgyi, Máté István és Kis Virág voltak.