Református templom (2019)

A múlt században rohamosan gyarapodó református lakosság miatt szükségessé vált egy templom felépítése Sándorfalván. A falu akkori elöljárósága egy telket bocsátott a helyi reformátusok rendelkezésére templom építése céljából, amelyen 1940-ben szentelték fell az elkészült istenházat.

A templomot nagylelkű adományikból sikerült berendezni, ugyan is Vince József újszegedi asztalosmester a mózesszéket adományozta a közösségnek, Teleki Sándor és neje pedig a szószéket készíttette el.

Magyar parlagi kecske (Capra aegagrus hircus)

A Magyar parlagi kecske a honfoglaló őseink által behozott faj és a korábban itt élő egyedek keveredéséből az évszázadok folyamán kialakult fajta.

Az ősi fajta jellemzője a 10 cm meghaladó tincses, gatyás szőrhosszúság, a szakáll és a bakoknál a horizontálisan szétterülő szarv, de gyakorta előfordul a szarvatlanság is.

Öreg tölgyfa és a "hadipark" (2019)

Az 5-ös főút mellet, a Postakocsi kertsoron áll egy szép öreg tölgyfa. 

Az óriás fa melletti tanyába pedig különböző harcjárművek láthatóak, amelyek az Első Magyar Veterán Hadi- és Gépjárműtechnikai Egyesület tulajdona.

Körösszegi vár (2019)

forrás: korosvidek.blog.hu

A Körös-vidék, azon is belül a Kis-Sárrét legrégebbi épített öröksége a Körösszegi vár ma is álló csonkatornya. A rom az országhatár mentén, a Sebes-Körös bal partján található, sajnos Trianon miatt a román oldalon rekedt. A döntés miatt a várrom és környéke nehezen megközelíthető, de napjainkban, szombatonként a határt már megnyitják Körösnagyharsánynál és bárki szabadon átgyalogolhat a múltjáról is híres történelmi emlékhez.

Az egykori erősséget a pusztító tatárjárás (1241-42) után emelték, a IV. Béla király udvari körébe tartozó Borsa nemzetség tagjai. Első okleveles említés 1289-ból való, ugyanis ekkor a Borsa nemzetségből származó Beke nagyúr birtokolta. Az egykori vár többek között arról híres, hogy falai alatt gyilkolták meg IV. (Kun) Lászlót a kedvelt kunjai: Árboc, Törtel és Kemence. A borsák a 14. század végéig uralták a terület, Anjou Károly királynak sikerült véget vetni uralmuknak, de neki is csak nagy harcok árán. Luxemburgi Zsigmond Losonczi Istvánnak adományozta az erődöt, aki örökös nélkül halt meg, így a várat a Csáky családra szállt. A török 1568-ban a sikertelenül ostromlota az épületet, de Bocskai István idejében a hajdúk feldúlták és leégették.

Napjainkban a várból csak a "csonkatorony" látható, a melléképületek maradványai a román oldalon találhatóak.

Román ortodox templom (2019)

Körösszeg első görögkeleti temploma 1796-ban épült és az 1800-as tűzvészben a faluval együtt leégett. 

A ma is látható templom valószínűleg 1905-ben épült. 

Református templom (2019)

A Bihar legrégibb, de még használatban lévő temploma Berekböszörményen található.  A falu első temploma a 11. században épült, amely ekkor még egy gótikus rotunda volt. A körtemplomot a következő évszádban „megnyújtották” és fa harangtornyot emeltettek mellé.
A helyi református gyülekezet a török uralom után kapta meg a lepusztult templomot. 1783-84 között az épületet felújították és a ma látható torony is ekkor készült. 1824-re a  barokk istenház szűkössé vált, ezért apszisát elbontva megnagyobbították az épületet és összekötötték az addig különálló toronnyal.

A templombelsőben, a régészeti feltárásoknak köszönhetően napjainkban már láthatóak az Árpád-kori körtemplom maradványai, a kőkeretezésű bejárati ajtó és a román stílusú ablakok.

Szent Miklós román ortodox templom (2019)

A román-magyar határon fekvő Körösszegapáti Ortodox temploma bihari térség egyik legszebb vallási épülete. Körösszegapáti első görögkeleti templomát 1748-ban építették fából. Ennek az épületnek átépítésével készült el 1779-ben egy nagyobb istenház. Az épületet 1932-ben egy vihar lerombolta, de később 1956-ra ezt is helyreállították. A barokk stílusú templomot Szent Miklós egyházfő tiszteletére szentelték fel.

Az épület belseje egy építészeti gyöngyszem az újbizánci festményeivel, freskóival és ikonosztázával.