Szent József római katolikus templom (2024)

Sepsiszentgyörgy első római katolikus istenháza a város északi részén található, de a dombra épített s kőfallal körülvett régi templom jelenlegi birtokosai a reformátusok.

A település központjában álló barokk templomot 1832–1834 között építették püspöki és a hívők adományaiból. A növekedésben lévő egyházközség miatt 1901-1902 között az épületet megnagyobbították Molnár István építészvállalkozó vezetésével. 

A templomépítést szorgalmazó, a császári és királyi székely határőrezred akkori lelkes ezredesének, Hegedüsnek hamvai az épület alatti kriptában találhatóak.

Szent István (2024)

Sepsiszentgyörgyön a katolikus templom udvarán áll államalapító István királyunk mellszobra.

Vargha Mihály a magyar királyt a szent koronával ábrázoló alkotását 2004-ben helyezték el a parkban

II. Rákóczi Ferenc (2024)

A katolikus és unitárius templom közötti parkban áll II. Rákóczi Ferenc fejedelem mellszobra. A szobrot a háromszéki Rákóczi Szövetség állíttatta 2004, amely Vargha Mihály alkotása.

Unitárius templom (2024)

A sepsiszentgyörgyi az unitárius templom a Kós Károly úton található, amely 1990 és 91 között épült modern stílusban. 

Szemerjai Szűz Mária (2024)

Sepsiszentgyörgyön, a római katolikus plébánia előtt áll a Szűz Mária szobor, amely a valamikor itt húzódó Szemerja falunak állít emléket. Az egész alakos alkotást Koszti István Miklós készítette, és 2016 szentelték fel.

Székely Nemzeti Múzeum (2024)

A Székely Nemzeti Múzeum az egyik legrégebbi magyar múzeum, amely átfogó képet mutat a székelységről, így Székelyföld nagyon fontos látványossága.

A múzeum főépülete 1913-ban készült el, amely tervezője Kós Károly, aki az Arts and Crafts művészeti mozgalom tagja. A múzeum legkiemelkedőbb értéke a könyvtárában található Apor-kódex, amelybe 1500 körül többek között az első magyar bibliafordítás zsoltárait is bemásolták. Az egyik kiállítás kiemeleten foglalkozik Háromszék történelmi ereklyéivel, a székely szabadság szimbólumaival azaz Gábor Áron ágyújával és Bem apó tábori nyomdájával. 

A múzeum néprajzi gyűjteményei pedig egyedi úrihímzései, változatos kerámia- és bútoranyaga nyűgözi le a látogatókat.

Az udvarban egy 1773-ban készült Dálnokon, és feltehetően a legrégebbi erdélyi székelykapu látható. Ugyanitt egy csíki tornácos ház és faragott fejfák láthatók.

Torockószentgyörgyi vár (2024)

A Torockószentgyörgyi vár története a Thoroczkay családdal köthető össze, akik az Ákos nemzetségéhez tartoztak egykor. Valószínüleg Torockai Ehellős lehetett az erőd első birtokosa, aki az 1300-as években erdélyi alvajda volt. A várból elsőként az 5-6 emeletes lakótorony épült meg feltehetően 1253 és 1272 között, majd később ehhez csatlakozhatott a vár déli része az erkélyeivel és lovagtermével. A tornyot viszont valamikor később építhették a vár bővítése során. 

A további évtizedekben a Toroczkaiak a politika és a történelmi események aktív részesei voltak. 1467-ben Mátyás ellen lázadnak az erdélyi nemesekkel, így el is vesztették a várat. A Dózsa György vezette parasztfelkelés után viszont jogi úton visszaszerezzék azt, sőt 10 települést is kaptak mellé. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1704-ben pedig Tiege báró osztrák csapatai elfoglalták várat, majd kivonuláskor fel is robbantották.

A romos vár napjainkban is pazar látvány, ahogy a Torockó-hegyek előterében trónól. A rom mellől Torockószentgyörgy apró házai és a Székelykő sziklás barázdái tárul elénk.