Jézus feltámadása-temetőkápolna és kálvária (2024)

A katymári Ady Endre utcában található sírkert neoromán temetőkápolnáját a helyi nagybirtokos Till Imre és neje, Rucketukel Borbála építette 1924-ben. 

Az első kálvária is valószínüleg ebben az időszakban készült, de később a keresztút stációit lecserélték, a régi, domborműveket pedig egy külön fülkében őrizték meg. A kálvária érdekességé, hogy a fülkéket módosabb katymári családok állíttatták sirhelyük mellé. 

A keresztutat három kereszt és két szobor is színesíti, amelyek a térdeplő Mária Magdolnát, Szent János apostolt és a Fájdalmas Szűzanyát ábrázolják. 

Az alkotások formavilága és építészeti stílusa teljesen megegyezik a római katolikus templom előtt állókéval.

Szűz Mária (2024)

A római katolikus temető kálvária szobrai között található egy Mária ábrázolás, amelyet valószínüleg az 1900-as évek elején állíttattak helyiek. A Szent Szüzet Fájdalmas Szűzanyaként, kezét imára kulcsolva ábrázolta az ismeretlen alkotó.

Jézus és az angyal (2024)

A katymári kálvária első szobra a Bácskában több helyütt előforduló „Jézus az angyal a getszemáni kertben” ábrázolás, amelyet Grocsh Ferenc kőfaragó készítette 1878-ban. A barokk stílusú szoborcsoport megrendelője pedig Schadt Márton volt.

Déli Védelmi Rendszer (2024)

1951-55 között létessítették a Déli Védelmi Rendszert, amely egy jugoszláv támadás esetén védte volna az országot. A hét magyarországi megye területén húzódó majd 630 kilométeres erődrendszer akkoriban Rákosi-vonalként csúfolták. Bácskában egyik legjobb állapotban megmaradt megerősített tüzelő- és megfigyelőállásokkal találkozhatunk, amelyek műemléki védelem alatt állnak.

Bácsborsódi víztározó (2024)

A település határában, az 5505. sz. út mellett egy mesterségesen kialakított víztározó található, amely sok madarat vonz egész évben. 

Mivel hasonló jellegű élőhely a közelben nem található, így „oázis” a helyi madárfaunának, és az északi madárvendégeknek is. A vizes élőhelyen megtalálhatóak a sekélyesebb és a mélyebb vizű területrészek, valamint part menti növénysávok is, így többfelé igényű madárfajoknak szolgál élőhelyéül.

Latinovits József-kastély (2024)

Az első bácsborsódi kastélyt Latinovits József királyi tanácsos, Bács-Bodrog vármegye alispánja építette késő barokk stílusban 1767-ben. 1853-ban azonban ez az épület leégett, amelyet Latinovits Frigyes állíttatott helyre, aki a birtok akkori tulajdonosa volt. A új szárnnyal bővitetett kastélyban ekkor tájt országosan egyedülálló 2.000 kötetes könyvtár és Mária Terézia idejéből származó térképek is voltak. Az utolsó birtokosa Latinovits Endre volt, aki 1934-ben eladta az épületet a római katolikus egyháznak. 1986-ban a kastély a Bácsborsódi Rákóczi MGTSZ kezelésébe került, felújították és irodaként használták a rendszerváltásig.

A késő barokk stílusú kastély napjainkban jó állapotban van, a homlokzatán látható timpanonban még a Latinovits-címere is. A kastély a Katymár felé vezető út mentén áll, amely jelenleg lakatlan, és nem látogatható.

Nepomuki Szent János (2024)

Az Ady Endre utca elején, egy magánház udvarában áll már a bácsborsódi Nepomuki Szent János-szobor.

A bácsbokodi szobor „testvére” a kilencvenes évikig állt a Kígyós-csatorna hídfőjét, míg nem a híd felújításakor a szemétre vették a megsérült szobort.