Szarka (Pica pica)

A Magyarország egyik legismertebb fészekrablója a szarka, amely utóbbi évtizedekben többször lehet megfigyelni lakott területek környékén. Nyílt, mezőgazdasági területeken szinte minden évszakban megjelenik, könnyen felismerhető jellegzetes cserregő hangjáról.

Az állat igazi mestere a fészeképítésnek, nagy gallyfészket épít, melyen csak szűk búvónyílásokat hagy. A madár étlapján szinte minden előfordul, rovarok, kisebb gerincesek és dögök mellett hulladékot is fogyaszt. Előszeretettel gyűjti össze fészkébe a fényes, csillogó tárgyakat, ezért a népnyelv „tolvaj szarka” ként szokta emlegetni.

Alsó-gajgonyai iskola (2019)

Balástya tanyai kapitányságokból 1950. január 1-jétől szerveződött községgé. Gajgonya, és a többi részterület neve is, Bálint Sándor szerint kun vagy török eredetű családok megszállásának emlékét őrzi.

A Külsőgajgonyai iskolát 1897-ben nyitották meg, és a 10 millenniumra épült iskola egyike volt. A patinás épület előtt egykoron kereszt is állt. Napjainkban szépen felújítottan áll a Balástyát Bodorszékkel összekötő műút mentén.

Pitricsomi-rét (2019)

A Nagy-Pitricsomi rét a Közép-csongrádi szikesek egyik kisebb gyepfoltja. A területegységen belül megtalálhatók az egykori szikes tavak, mocsarak medervonulatai, a szikes gyepek és a parti száraz gyepek, sőt egy jelentősebb erdősáv húzódik környéken. Pitricsom magasabb fekvésű, szárazabb gyepein él a fokozottan védett budai imola vagy Sadler-imola (Centaurea sadleriana) és az agárkosbor (Anacamptis morio), de emellett a terület értékes madárélőhely is a parti madarak számára.

Tan- és Sétaösvény (2019)

A sándorfalvi homoki erdők bemutatására 2001-ben a Városszépítő és Környezetvédő Egyesület, a Égáz - Dégáz Zrt. és a Dalerd Zrt. közösen hozta létre a Tan- és Sétaösvényt. A mintegy 1,1 km hosszúságú tanösvény mentén ismertető táblák segítették a tájékozódást, de sajnos az idő során a táblák megrongálódtak vagy eltűntek. Napjainkban az Alföldre jellemző növénytársulások mellett elsősorban a madárvilág figyelhető meg itt. A tanösvény mentén szépen felújított erdei pihenő és iskola várja a látogatókat.

Szent István (2019)

A sándorfalvi katolikus templom mögötti kertben látható Kelemen Kristóf szobrászművész, Szent István-szobor alkotása. A bronz, mellszobrot 2000-ben a Millenniumi ünnepség keretében állították fel.

Pallavicini-kastély (2019)

A település alapítása előtt már állott a híres Pallavicini család itteni kúriája, melyben az őrgrófnak is volt szobája, ezért terjedt el a vadászkastély kifejezés a helyiek körében. 

A város központjában található neonklasszicista épületet 1879 körül építették, és az uradalmi ügyintéző otthona és irodája kapott itt helyet. Az épület a Tanácsköztársaság idején a Vörös Őrség székhelye volt, majd a II. Világháború után államosították, óvodát és iskolát alakítottak ki benne. 

2010-ben a hangulatos park közepén álló műemléképületet felújították, termeiben állandó és időszaki kiállítások kaptak helyet. Az itt található Pallavicini Emlékszobában egy egész tárlat foglalkozik a család történetével, mely jórészt a mindennapokat felidéző emléktárgyakból, bútorokból és dokumentumokból áll. A többi terem a város történetelmét és a helyi népéletet mutatja be egy helytörténeti gyűjtemény keretében.

Szűz Mária Szent Neve római katolikus templom (2019)

Sándorfalva mai magja egykoron uradalmi majorság volt, és a település fejlődése az 1879-es tiszai árvíz után indult meg, miután az algyői árvízkárosultak települtek be ide. Kezdetekben az 1880-ban épült plébánia udvarán lévő melléképületben miséztek a helyi katolikusok. Pallavicini őrgróf támogatásával készült el a ma is álló római katolikus templomot 1882-ben. Az eklektikus stílusú épületet a váci püspök szentelte fel Szűz Mária tiszteletére.

A szentély főoltárképe Szűz Máriát ábrázolja, ezen kívül még egy Szent Anna mellékoltár is található az épületben. A templom belsőfalain látható, a Biblia jeles személyiségeit és a magyar szenteket ábrázoló szekkók, melyeket Ádám Sándor festette 1945-ben.