A tizenhárom aradi vértanú (2014)

A határ magyar felén, a vár alatti domboldalban áll a Tizenhárom aradi vértanú somoskői emlékműve.

Salgótarján városvezetése ifj Szabó István kétszeres Munkácsi-díjas szobrászművész kérte fel egy kegyhely megtervezésére, amely az Aradi Vértanúknak állítana majd emléket. Az önkormányzata október 6-án, az Aradi Vértanúk Emléknapján avatta fel az emlékművet.

Petőfi-forrás (2014)

Az Eresztvény és Somoskő közötti haladó egykori vasúti pálya nyomvonalát nagy költőnk is bejárta, ezért őróla Petőfi-sétánynak nevezték el a turistautat.

Ezen az úton található egy szinté a költő nevét viselő forrás, amely kedvelt pihenő- és kirándulóhely. Itt látható még egy derékban eltört és így is tovább élő hatalmas fűzfa, és a költőről megemlékező tájékoztató tábla.

Eresztvény (2014)

Az 1800-as évektől kezdve kőbányászat központja a Somoskőújfalu és Salgóbánya között található Eresztvény lett, egészen az acélgyár hazai hanyatlásáig.

2000-es évektől a városüzemeltetés ide álmodta meg a Medves-fennsík turizmusát fellendítő kiránduló központot, amely a régi tornapálya felújításából és egy új interaktív tanösvény hálózatból kialakításából állt. Sőt az újonnan létesült ismeretterjesztő tanösvény a környék természeti és történelmi értékeit mutatja be. Ezenkívül esőbeálló, játszótér, kerékpártároló, tűzrakóhely és esztétikai szempontból értékes állat szobrok kerültek a terület leglátogatottabb részeire.

Bodzfás-kút és a Dornay turistaház (2014)

A Medves-fennsík peremén több bővizű forrás található, ezek közül az egyik a Dornay turistaház mellet felszínre törő Bodzfás forrás. 

A jó vizű kút mellett szalonnasütő helyek és padok, asztalok találhatóak. Viszont egykor szebb napokat látott  turistaszállás romos állapotban van, talán a közeljövőben felújításra kerülhet.

Túra: Várak és vulkánok a Medves vidékén (2014)

„Itt állt Salgóvár, mint egy óriás,

Ki az egekre nyujtja vakmerő

Kezét, hogy onnan csillagot raboljon;

Itt állt Salgó... az éghez oly közel,

És benne mégis a pokol tanyázott.

A századoknak döntő lábai

Elgázolák rég e vár tornyait.

Belőlök egy-két csonka fal maradt,

mely Szomorkodással tölti idejét,

Mint aki lármás ifjuság után

Éltét megunva remetéskedik.”

(Petőfi Sándor)

Petőfi nyomában

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Medves panzió (P+) – Salgóbánya (PL) – Salgó-vár – Boszorkánykő – Művész-telep (P∆) – Pécs-kő (S∆) – Szilvás – Salgótarján (Z) – Baglyas-kő várrom – Salgótarján

Táv és szintemelkedés:

13,7 km/ 377 m

---

Mind itt vagyunk

Baglyaskő-vár és Látogatóközpont (2014)

grafika:baglyasalja.hu

A Baglyaskői vár és Látogatóközpont Salgótarján belterületén a városközponttól nyugatra, mintegy 10 percnyi sétára található.

A völgykatlanban látható kettős vulkáni kúp érdekes látványt nyújt a kertvárosi idill között. Ezért is döntöttek 1975-ben védetté nyilvánításáról. Nem oly rég pedig a Nemzeti Park Igazgatósága geológiai bemutatóhelyet hozott létre a területet lezárása miatt. A látványos bazalt formáció a harmadkor végén keletkezett a kimosódott a lazább kőzet felhalmozódásával.

Az itteni vár történeleméről csak annyi maradt fent, hogy valószínűsíthetően a Kacsics nemzetség emeltette a 13. század közepén. Az erődítmény fontos útellenőrző pont volt, míg nem a rozgonyi csata után Baglyaskő várát I. Károly leromboltatta. 1800-as évek végéig még látszott boltíves kapuja, de ezt elbontották és a környező épületek építésénél használták fel.

A fogadó épület belsőtérben a Novohrad-Nógrád Geopark természeti és kultúrtörténeti értékeit bemutató kiállítása tekinthető meg.

Kálvária (2014)

A városképi szempontból is fontos salgótarjáni kálvária a Szent Imre hegyen található.

Ez a műemlé együttest a Trianon emlékére építették 1930-ban a város módosabb polgárai. A kálváriához nem kevesebb, mint 176 fokból álló lépcsősor vezet fel, és ebben is rejlik a vallási hely különlegessége.