Rózsafüzér Királynője-kápolna (2019)


A Békés megyei apró település, Murony ad otthont a Jantyik Mátyás festőművész által építtetett kápolnának. A Rózsafüzér Királynője tiszteletére felszentelt vallási műemlék 1861-ben épült és a falu Murvahely nevű külterületén található. A klasszicista stílusú kápolna érdekessége a bejárat fölötti timpanon, amely középpontjában "Isten Szeme" látható.
A míves kovácsoltvas ajtó mögött fehér, márvány Mária-szobor rejtőzik, karján a gyermek Jézussal. A római katolikus műemlék jelenleg felújítás alatt áll.

Túra: Alpári rejtélyek (2019)

„Tegnap harangoztak,
Holnap harangoznak,
Holnapután az angyalok
Gyémánthavat hoznak.

Szeretném az Istent
Nagyosan dícsérni,
De én még kisfiú vagyok,
Csak most kezdek élni.”

(Ady Endre)

Reggel a templomnál







Árpád Útján 3.

A pótló túránkon nem volt más dolgunk, mint hogy hátra dőljünk és élvezzük a kitaposott utat. A Hol-Tisza partján fekvő falvak megadták a túra savát-borsát, és az már csak hab volt a tortán, hogy az első meghirdetett túránkon megdupláztuk a szokásos Homoktaposós létszámot.

Ha ajánlanom kellene egy darab látnivalót az utókornak, amolyan „ezt látnod kell, mielőtt meghalsz”-t, az a Tőserdei Kultúrművek és Pálinkaház lenne. Ugyanis az étterem udvarán látható az egykori felsőalpári templom romja, de a feltárásának mozzanatait is megtekinthetjük itt a magyar középkor régészetét bemutató kiállítás keretében. Emellett még megelevenedik egy 30-as évekbeli város főutcája (Pálinka Patika Város) is a birtokon, amelyhez szakszerű és humoros idegenvezetés nyújt a hétmérföldön is híres Lúdas Mátyás.


forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

  Szentkirály - Lakitelek - Pálinkaház - TősfürdőMajális-rét (SO) - Vadászkastély - Szikrai Holt-Tisza (Z) - Alpári-rét - Tiszaalpár


Táv és szintemelkedés:

20 km/ 32 m



Évszázados erdő

Szikra és az Alpári-rét (2019)



A Kiskunsági Nemzeti Park legbecsesebb és egyben a legkisebb területegysége a Szikra és az Alpári-rét elnevezésű tájegység.

A Tősedő és Tiszaalpár között húzódó egykori Tisza hullámtér, a folyó meandereiből alakult ki és több természetes és mesterséges holtág található benne. Az itteni morotvák, ártéri erdők, és hullámtéri kaszálók még ma is őrzik az évszázados, természetes tájképet.



A természetvédelmi terület alpári része egy mélyebb fekvésű Tisza-völgy, magasabb löszpartok szegélyeznek. Ezeken a vidéken már a bronzkorban is megjelent az ember, telepeket és falvakat alakítottak ki itt.

Lakiteleki (Szikrai) Holt-Tisza (2019)


Lakitelki vagy más néven Szikari Holt-Tisza festői szépségű partja a kirándulók és túrázók igazi paradicsoma.
 
A Tisza 19. században végrehajtott vízrendezése során alakult ki a mai Tőserdei holtág 9 kilométer hosszú medre, amelyet ártéri erdők öveznek. Napjainkra a folyó megmaradt meanderei igazán változatos, sokszínű növény- és állatvilágnak adnak otthont, amely közül kiemelkedik az itteni madár populáció.
A csendes, növényekkel és állatokkal gazdagon tarkított környezetre a Kiskunsági Nemzeti Park is felfigyelt ugyanis a területet 1990-ben védetté nyilvánították.

Tősfürdő (2019)

A tőserdei fürdő a 80-es évek óta nagy népszerűségnek örved, ugyan is egy szép 4 hektáros, ligetes park ad otthont a strandnak.
Egy 1970-es fúrás következtében jó minőségű termálvizet találták ivóvíz helyett. A 42 °C víz alkáli hidrogénkarbonát tartalmaz, amely vegetatív idegrendszeri panaszokra és mozgásszervi megbetegedések kezelésére, baleseti rehabilitációra ajánlott. A Tősfürdő május 1 - tol augusztus 31 - ig üzemel, a területén pedig három darab meleg vizes medence, egy hideg vizes úszómedence, és egy gyermek csúszdás élménymedence található. A településen több kemping, tábor és hétvégi ház van kiadó, ahová a pihenni vágyókat várják.

Tőserdei Pálinkaváros (2019)


Aki veszi a bátorságot és ellátogat a lakiteleki Tőserdei Pálinkaházba, annak egy évszázados időutazásban lesz része. Az itt található 30-as éveket megidéző kiállítás nem csupán egy múzeum, hanem több annál, ugyanis megelevenedik benne egy kitalált, mégis valós település, a Pálinka Patika Város. Ez "álmúzeum" egyfajta játék a képzelőerővel és a lélekkel, de mégis a járókelő elhiszi, hogy itt tényleg megállt az idő és a század elején jár.  Az élményhez pedig nagyban hozzájárul a szakszerű és humoros idegenvezetés, amelyet a hét mérföldön is híres Lúdas Mátyástól kapunk.

Árpád-kori templomrom (2019)


Felsőalpáron a középkorban egy nagyon fontos királyi útvonal haladt keresztül, amely Szolnokot és Szegedet kötötte össze. Nem csoda, hogy a sót szállító út mellett apátsági és királyi birtok is feküdt. Sokáig csak legenda volt az ebből az időkből való Árpád-kori templom kiléte, ugyanis csak a helyiek hittek benne, hogy a régi TSZ központjában lévő domb egy templomromot rejt. 2015-ben viszont magánkézbe került a terület és a felszínre hozták a 11. századi templom alapját ott, ahol a helyiek gondolták.

Az ásatások során kiderült, hogy a templomot a 14. századi bővítés során alakították át szögletesre, és az is bizonyosságot nyert, hogy a tatárjárás vetett végett az itteni virágázó település életének, mert a templom mellet több száz lefejezett test maradványát találták meg. A közel ezer éves romok megmenekülése egy lelkes magánszemélynek köszönhető, aki az 1920-as években homokkal temettette be az álló falakat, hogy ne hordják el helyiek a köveit.

Aki szemügyre szeretné venni a romkertet, annak a Tőserdei Pálinkaházat kell megkeresnie a településen. A Kultúrművek által üzemeltet látogatóhelyen, nyitvatartási időben szabadon megtekinthető a feltárás és annak történetét bemutató kiállítás is. Emellett még megelevenedik egy 30-as évekbeli város főutcája (Pálinka Patika Város) is a birtokon.