Bokody Károly Vízügyi múzeum (2016)

Mezőberény Vízügyi Múzeuma a Kettős-Körös jobb oldalán található a Fehérháti-halastó szomszédságában. 

Az 1890-as években jött az ötlet, hogy a környék belvizes területéről a pangó csapadékot a Körösbe vissza lehetne emelni. Eme kezdeményezés okán épült meg a Hosszúfoki-csatorna I. számú, gőzüzemű szivattyútelepe. 

Napjainkban már üzemen kívül áll az átemelő szivattyútelep, ezért adta magát az ötlet, hogy a régi gépekből kiállítást rendezzenek be a telep épületeiben. A Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vízügyi múzeumot hozott létre az egykori csarnokban, ahol egy befalazott gőzkazán és az eredetileg felszerelt gépészeti egységek is láthatóak. 

Kettős-Körös (2016)

A Kettős-Körös a Fehér- és Fekete-Körös találkozása nyomán Doboz határában születik, és halad tovább a 150 évvel ezelőtti szabályozás után kijelölt útján Köröstarcsa felé. A folyót növényi szigetek, nádfalak, sulyom és hínármezők tarkítják, amelyek otthont nyújtanak megannyi védett vízi élőlénynek. A Harcsási-holtágnál lévő Sebes-Körös torkolat a horgászok egyik kedvenc helye, ugyanis az összefolyás környéke legendás harcsazsákmányairól híres.

A Kettős-Körös legnagyobb üdülőtelepe a békési Dán-fok, ahol többek között ifjúsági tábor is található. Több féle szállás, kemping, homokos strand és vendéglátóhelyek várja az ide érkező túrázókat.

A hosszúfoki szivattyútelepen lett kialakítva a Bodoki Károly Vízügyi Múzeum, amely a folyó és Mezőberény egyik különleges látnivalója.

Petőfi emlékmű (2016)

A Kettős-Körös mezőberényi hídja mellett különleges emlékműbe botolhat az erre járó. A Petőfi Sándor emlékét őrző domborművet Ponicsán Ádám Etel készítette 1961-ben. A felállításának apropója pedig az volt, hogy a híres költőnk az akkor még a híd helyén álló réven kelt át 1849. július 18-án, hogy Bem seregéhez csatlakozzon.