Lovaspálya (2024)

Mezőhegyesen található a Nemzeti Ménesbirtok lovaspályaja, ahol nem csak országos, hanem nemzetközi versenyeket is szerveznek. A versenypálya kiállítási terület, továbbá kiképzőhely is, ugyanis mintegy 300 ló kerül ki évente a birtokról, amelyek közül egyre több a neves, nemzetközi hírű tenyészállat.

Fűperegpusztai fasor (2024)

Mezőhegyesen 1830-években kezdte fásítani Boxberg Frigyes őrnagy az itteni füves pusztákat, ahová szil- és kőrisfákat valamint kocsányos tölgyeket ültettek. 

A település legszebb alléja a vilmosmajori út mentén látható, amely egykoron az intézői kastélyhoz tartozott. A mesés ligetben számos védetté nyilvánított idős tölgyóriás áll ma is.

23-as major (2024)

Fűperegpusztán is található egy zabsilótorony, amely 1830 körül épült. A boltozott, manzárdtetős épületet átépítették, és sokáig víztoronyként üzemelt. A torony és környéke napjainkban magán terület, amelyet egy magas kerítés zár el a látogatók elől.

Gluzek Gyula-féle Elevátor-magtár (2024)

Belsőpereg pusztán, az 57-es majorban áll a már messziről észrevehető eklektikus, hatemeletes elevátor-magtár, amely a maga korában világszabadalom volt.

Az eklektikus stílusban épült, hatemeletes elevátor-magtár Gluzek Gyula építette 1888-ban, aki akkoriban a Magyar Királyi Állami Ménesbirtok jószágkormányzója volt. A magtár a világon egyedülállóan gépi szállító-, emelő- és rostálóberendezésekkel volt felszerelve, s a fából készült csövek úgy voltak elhelyezve, hogy osztályozni tudták a kukoricát benne. Az egyszerre akár 300 vagonnyit fogadni tudó magtár 1981-ben tűzvész következtében kiégett.

Napjainkban már a magtár nagyon rossz állapotban van, felújításáról sajnos nincsenek hírek.

56-os major (2024)

Mezőhegyes külterületén, a Battonyai út mellet áll egy magányos „Bolondtorony”, amely az egykori 56-os major zabsilója volt. A szántóföld szélében álló tornyot 200 évvel ezelőtt építették a napjainkra már csak 7 megmaradt társához hasonlóan.

A négyzetes alapterületű, boltozott manzard tetejű építményen látható lőrésszerű ablakok a gabona átszellőztetése biztosították, a téglából készült lépcső pedig a felülről töltetés szolgálták. 

A torony megközelítését több méter szélességben buja aljnövényzet és derékig érő csalánmező nehezíti.

Feneketlen-tó (2024)

Battonya és Mezőhegyes között félúton található az Alföld egyetlen krátertava, a Feneketlen-tó, amely nem tektonikus mozgáshatására, hanem egy gázrobbanás következtében alakult ki.

A Battonya határában található Feneketlen-tó a 48-as erdő közepén bújik meg, kissé eldugottan. A kis alapterületű, kerek tó kb. 10 méteres mélységgel rendelkezik, és a magashegyi tengerszemekre hasonlít legjobban. A kráter 1961 decemberében egy kutatófúrást követően, műszaki hiba után robbant ki a földből, amelyet idővel tóvá „duzzasztottak” a felszín alatti vizek.

Hazánk 4. legnagyobb „krátertavának” 2011-ben, az esemény 50. évfordulója alkalmából az OMBKE (Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület) és a MOL Nyrt. egy emlékművet helyezett el az országút mellé.

Peregi Vendégház és Iskolamúzeum (2024)

A mezőhegyesi 47-es majorban található a Peregi Vendégház, amelyet egy százéves iskola épületében alakítottak ki. A külsőperegi tanyai iskolában és a hozzá tartozó épületben összesen hat szobában 32 ágy várja a pihenésre, természetjárásra, kikapcsolódásra vágyó vendégeket.

Az iskola főépületében, az egyik tanteremben egy iskolatörténeti kiállítás lett kialakítva, amely csak előzetes bejelentkezéssel látogatható.