Átokháza (2015)

Ásotthalom legrégebbi területrészére Átokháza, amely a monda szerint azért kapta mai nevét, mert egykoron itt volt az országban a legmagasabb az öngyilkosságok száma. A határ menti tanyavilágot a múlt században amnesztiát kapó rabokkal telepítették be. Így népesült be a Szegedtől északra fekvő, akkor még lakatlan terület. Persze egy másik folklór szerint inkább a több évi terméketlenség miatt nevezték el a területet Átokházának. A tanyaközpont egykori iskolája és keresztje szépen rendben tartott.

Kelebiai halastavak és erdők (2015)

A Körös-ér tájvédelmi körzet legnyugatibb, és egyben a legnagyobb része a Kelebiai halastavak és erdők. A fenyő erdőfoltokkal körül ölelt mocsaras területet vízpótlása igen rendszertelen, csak csapadékosabb időszakokban jelent táplálékforrást a gém- és kócsagfélék részére. Viszont a halastavakat környező puszták olyan védett és fokozottan védett értékeket rejtenek, mint a homoki kikerics, az egyhajúvirág, a tarka sáfrány, a kabasólyom és a szalakóta vagy az Európa legritkább emlősállata a délvidéki földikutya.

A Kelebiai önkormányzat a határ melletti szinte teljesen érintetlen természeti környezet idegenforgalmi népszerűsítésen évek óta fáradozik, ezért a természetvédelmi részterület több pontjára kikerültek információs táblák a fontosabb természeti kincsekről.

Móra-túrák (2015)

A Mórahalmi városvezetés az Erzsébet fürdő mellé pótprogram lehetőségként alakította ki a Móra-túrát 1999-ben. Az így létrehozott útvonal olyan komplex programcsomagot alkotott, amely nem csak környék településeit (Ásotthalom, Domaszék, Mórahalom, Röszke, Zákányszék) mutatják be, hanem átfogó képeket ad a környék természetvédelmi területéről, a Körös-ér völgyéről. A túraútvonalak kiinduló állomásai a Zöld Közösségi Ház és a Nagyszéksósi Iskola lett, amelyek turistaszálláskén is funkciónálnak, és több a túrához kapcsolódó kiadvány beszerezhető ezekben az turisztikai központokban.

A követő 10 év során a látogatási kedv nem csökkent ezért az üzemeltető egy komplexebb útvonalsorozatot állítottak fel. Ebből kifolyólag 7-féle, különböző nehézségi szintű útvonal vált bejárhatóvá, és közel 60 új tájékozódást segítő tábla lett kihelyezve.

A Móra-túrákat üzemeltetők kérésére a Csongrád Megyei Természetbarát Szövetség 2017-ben úgy döntött, hogy a szerteágazó útvonalak helyet létrehoz egy Szeged-Szentmihály Ásotthalommal összekötő nyomvonalat. A bonyolult útvonalsorozatot a helyi természetjárók leegyszerűsítették, és a környék fő értékeire koncentráltak, így a Csipak-semlyék, a Madarász-tó, a Nagyszéksósi bivalygulya és az Ásotthalmi Csoda-rét is helyet kapott az új útvonalon.

Zákányi iskola (2015)

Zákányszék első külterületi iskolaját 1880-ban alapították Zákányi iskola néven. A tanyai intézményt 1921-ben bővítették, amely ekkor már alsó- és felsőtagozattal is rendelkezett.

Repülőtér (2015)

Szeged repülőtere közvetlenül a város nyugati határában, a Bajai út mellett helyezkedik el. A napjainkban II. kategóriájú repülőtérkén működő létesítmény nem csak 1915 óta íródó történelme miatt híres, hanem természetvédelmi szempontból is értékes terület.

A felszállópályát az I. világháború idején létesítették Ferenc Ferdinánd főherceg javaslatára. A világégések során megkapta a maga „hadászati”záporát, még ma is lehet bombát vagy géppuska töltényt találni a környéken. A II. világháború után azonban már a polgári repülést, és a sport céljait szolgálta a repülőtér. Az 50-es évektől szegedről is indultak belföldi járatok, majd később nyaranta az Adriára is ellehetett innen jutni. 2001 óta az önkormányzat (SZKT) üzemelteti a repülőteret, így több felújítás végeztek már területen, hogy szigorú repülési feltételeken is megfeleljen.

A repülőtér gyepeit pár évtizeddel korábban birkákkal legeltették, ez kedvezett az alacsony füvet kedvelő állatok számara is., később pedig az ürgék lepték el a teróletet. Bár az üzemeltetők napjainkra áttértek a kaszálásra, de az emlős szempontjából ez még mindig kedvező feltétel az élettér kialakításra. A Kiskunsági Nemzeti park jelentős erőfeszítéseket tesz a terület megóvásra, hogy az állatok és repülés kiszolgálása szimbiózisban maradjon.

A három nővér meg a pecás (2015)

Mocsári ciprus (Taxodium distichum)

A mocsári ciprus az egyik legjobb árvíz toleráns tűlevelűnk, amely gyökere is különleges. Ugyanis mocsaras, nedves talajokon a szétterülő gyökérzet térdszerűen kiemelkedik a talajból, amelyek különleges formákat hoznak létre.

A Szarvason fellelhető különleges állomány betelepítése Bolza Pálhoz kapcsolódik, aki hatalmas és tartalmas életműve egyik legfontosabb lépéseként vitte véghez a mocsári ciprusok elterjesztését.