Tanösvénytúrák: Boróka tanösvény (2020)

A Kiskunsági Nemzeti Park legújabb bugaci attrakciója a Boróka tanösvény új szakasza, amely a homokbuckák peremén halad és bevezet a leégett „Ősborókás” területére. 

Magyarország leghíresebb homokpusztáján tekergő Boróka tanösvény új „szárnya”a Pásztormúzeumtól indul, és egy igazi meglepetést tartogat a látogatóknak, hiszen a puszta egy teljesen más arculatát mutatja be. A sétaút egy ártéri erdőre hasonlító árnyasba vezet és az ismertető táblák pedig a homoki erdők fáiról és madárvilágáról mesélnek. Kétségkívül az ösvény meglepetése a legmagasabb pontról nyíló panoráma, ahol a kopár homokfelszínek, és üszkös törzsek utalnak az itt húzódó egykori borókás-nyárasra.

A tanösvény adatai

Táv: 1,1  km

Állomások: 9

Üzemeltető: KNPI

Füzet: van

Hittanya (2020)

Az egykori Lenin Termelő Szövetkezet elhagyott tornácos épülete ad otthont a bugaci lelkigyakorlatos tábornak, amely lassan 25-éves múltra tekint vissza. 

A napjainkban egyházi épületként működő Hittanya megállója az 1990-es évek elején még Móricgáti tanyák néven szerepelt a menetrendekben. Ugyanis ezen a vonalon pöfögött a 349-es számú Kecskemét és Kiskunmajsa között járó kisvasút.

Bugaci kisvasút (2020)

A kecskeméti keskeny nyomtávú vasutat 1926-28 között, elsősorban az erdészet számára építették ki. De hamar népszerű lett a tanyákon élő emberek körében is, hiszen a kisvasúton szállították a mezőgazdasági terményeket a városi piacra. 

A 90-re évekre megjelent az akkoriban reneszánszát élő vasúti turizmus is a vonalon. Hiszen kellemes utazással, szép tájon haladva érhető volt Kecskemétről a Bugaci-puszta, de vonzó célpont volt a fürdőjéről híres Kiskunmajsa is.

Sajnos 2009-ben a pályát bezárták, valószínűleg a vasút műszaki állapota nem felelt meg a 21. század közlekedési elvárásainak. 

A vasút egyik érdekessége a mai napig is álló, úgynevezett „kettős-állomás” (Bugac állomás), amelyet a turisták kényelmére építettek, kirándulószín és étkező kapott helyet akkoriban az épületben.

Trianon-emlékoszlop (2020)

A száz éve elvesztett magyar erdőknek állít emléket Bugac legújabb látványosssága, a Trianon-liget és a közepén álló emlékoszlop. 

Az első világháborút lezáró békeszerződés okán hazánk elvesztette erdőterületeinek nagy részét. Csak Alföldfásítási mozgalomnak köszönhetjük, hogy az eltelt száz év alatt közel egymillió hektárral növekedett hazánk erdőterülete. A békediktátum aláírásának 100. évfordulójára létrehozott ligetben kapott helyet Gáspár Péter fafaragó alkotása.

Alföldfásítási Múzeum (2020)

Bugac egyik külterületén, Erdőszéplakon található az alföldi erdőtelepítés emlékhelye.

A honfoglalás idején az Alföld még erdőkben és fákban gazdagabb volt, mint napjainkban. Az erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást ekkoriban a területen. A mezőgazdaság fejlődése és az állattenyésztés pusztává változtatta a táj képét.

A 18. század végétől kezdtek neki a homokvidékek erdősítésesének, de a legnagyobb áttörést az 1923-as törvény hozta. Ugyanis a trianoni békeszerződéssel elvesztett nagy erdőségek sürgős pótolni kellett. Ezt követően, 1947-re mintegy 300 ezer hektárral növekedett az Alföld erdőterülete.

Az Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlése alkalmából, 1984. augusztus 5-én nyílt meg az Alföldfásításának emlékhelyekén elnevezett múzeum. A KEFAG Zrt. által fenntartott gyűjtemény bemutatja az erdőtelepítés szakma- és jogtörténeti dokumentumait, tárgyi emlékeit, a kapcsolódó levéltári anyagokat és szakkiadványokat.

A szépen gondozott parkban pedig egykori munkagépek és szerszámok kaptak helyet.

Kisboldogasszony római katolikus templom (2020)

Az Erdődy és Pallavicini földesurak által benépesített Dócon 1802-ben templomot építtettek Szűz Mária születésének, azaz Kisboldogasszony tiszteletére. Sajnos ez a templom sem az 1889-es árvizet, pedig az az év júniusában bekövetkező orkánt sem viselte jól. Az épület deszkákból ácsolt kis tornya az 1930-as évek végén ledőlt. A tető nélkül maradt épület állapota ezt követően tovább romlott, és érdemi rendbehozatal ezután már nem következett be rajta. A dombon álló ma is látható templomot 1974-75-ben, 86 év után építették újjá az eredeti helyén.

Újszegedi református templom (2020)

Az 1928-ban alapított újszegedi református gyülekezet imaháza olyan felújításon esett át 2011-ben, hogy harmonizáljon szomszédos fürdőkomplexummal, de mégis megőrizze a református templomok egyszerűségét. 

2011-ben készült el a Hunguest Hotel és a Napfényfürdő szomszédságában álló templom Vesmás Péter építész tervei alapján elkészült 300 férőhelyes vallási épület a lebontott imaterem tégláiból épült, és az ott lévő szószék és Úr asztala is visszakerült ide.