Túra: Kis lak áll a nagy... (2019)

Kutyakapró kereszt

„Kis lak áll a nagy Duna mentében;
Oh mi drága e lakocska nékem!
Könnyben úszik két szemem pillája,
Valahányszor emlékszem reája.

Bár maradtam volna benne végig!
De az embert vágyai vezérlik;
Vágyaimnak sólyomszárnya támadt,
S odahagytam őslakom s anyámat.”

(Petőfi Sándor)

---

Árpád Útján 1.

Nyughatatlan gyerekként vártam már a túra kezdetét, mert nagyon kíváncsi voltam a Petőfi Túrakör csapattagjaira, és a Felső-Kiskunságban sem jártam még ez előtt.

Szent István ünnepének reggelén elkezdtük a vándorlásunkat az Árpád útján, és a kezdeti viszontagságoknak már nyoma sem volt. Szerencsére a sors most is jó társaságba terelt bennünket, és a majd 40 fokos napsütés ellenére sikerült jó hangulatban végig kérdezz-felelekeznünk a távot. A Petőfi versét megihlető Kutyakaparó csárdánál pedig a túrázó mivoltom egyik legnagyobb megtiszteltetését élhettem át, ugyanis mi helyezhettük fel a koszorút a híres költőnek emléket állító tábla mellé.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

  Kőröstetétlen - Millenniumi emlékmű - Hármashatár - Czakó-halom - Kutyakaparó csárda - Kőrös-ér - Árboz-tó - Kocsér

Táv és szintemelkedés:

21 km/ 0 m

---

Árpád útján

Árboz-tó (2019)

Kocsérnak külterületén számos lápos rét, és időszakos tó található. A lápos, kákás Árboz-tó mégsem csak az itt található növény- vagy állatvilágáról híres. Hanem a Kun-László elleni kegyetlen gyilkosság kapcsán kapja fel az ember a fejét, ugyan is Árboz, Törtei és Kemencze nevű kunok vitték véghez a merényletet. Tehát valószínűleg Árboz hajdani földvárnak helyét is jelölheti a földrajzi név.

Kocséri templomrom (2019)

Kocsér temetőjében nem mindennapi látványosság áll, ugyanis a község 15. századi gótikus templomának falmaradványa található ott.

Feltehetően 1596-ban a török által elpusztított kun település egyetlen építészeti emléke a félköríves szentélyzáródású, támpilléres, téglalap hajójú templom romja.

Szent István (2019)

A római katolikus templom előkertjében áll Szent István 1996-ban készült szobra. A keleties vonásokkal rendelkező István szobrot Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész készítette.

Református templom (2019)

Kocsér református temploma 1903-ban épült a vidéki templomok egyszerű stílusában. A huszártornyos épület a helyi gyülekezet legnagyobb örömére 2013-ban alapos felújításon esett át.

Szent István király templom (2019)

A Kocsért benépesítő jászoknak kezdetekben egy iskola szolgált imaházként. 1883-ban készült az egyházközség barokk temploma. A templom homlokzatán lévő kőfülkében kapott helyet az épület védőszentjének, Szent Istvánnak a szobra.

2000-ben a templom belseje teljesen megújult, hét 3x2 méteres secco került az oldalfalakra, amelyet Dr. Nemsics Antal egyetemi tanár, festőművész készített.

A templom előterében látható még a Péli-kereszt, amely szintén egyidős az épülettel.

I. világháborús emlékmű (2019)

A Szent István park egyik meghatározó szobra az első világháború 172 kocséri, hősi halottnak álltatott emlékmű. Az emlékművet Székely Károly készítette 1924-ben, majd 1986-ban pedig teljesen felújították.

Kutyakaparó csárda (2019)

A tetétleni út mellett, távol a településektől áll a híres Kutyakaparó csárda, amelyet Petőfi Sándor is meglátogatott jártában. A magányos csárda egy 1766-os térképén már megtalálható, és a helyik szerint eme épület ihlette meg a költő versét. De Petőfin kívül megfordult itt Többször járt itt a Nagykőrösön tanároskodó Arany János is, sőt Jókai Mór is megemlíti egyik írásában.

A kocsmává avanzsálódott nádtetős épület 1926-ban leégett, helyére egy cseréptetős házat építettek nem sokra rá. A napjainkra j hangulatos történelmi emlékhelyé vált Kutyakaparót szívesen látogatják a környékbeliek és az átutazók is.

Czakó-halom (2019)

A Törtel határában található Czakó-halom arról híres, hogy alatta találták meg a világ eddig ismert legnagyobb, bronzból készült hun üstjét. A határhalom a településről legkönnyebben a Kákás tanösvényen lehet megközelíteni, amely a 6. állomás a séta során.

Bárányparéj (Camphorosma annua)

A bárányparéj a szikes tavak kiszáradt medreinek a leggyakoribb növénye. A jellegzetes, többnyire vöröses színű csomóit a nyár második felétől ősz közepéig növeszti.

Millenniumi emlékmű (2019)

Kőröstetétlen történelme a honfoglalás koráig nyúlik vissza, ugyanis Anonymus szerint a településhez tartozó Nagypengyom dűlőben táborozott Árpád fejedelem mielőtt Szer felé vonult, és megütközött Zalán bolgár fejedelemmel.

A halom környéki ásatások során egy középkori településre és temető nyomaira bukkantak a régészek. Feltételezhető, hogy a mai falut és külterületét a Bor-Kalán nemzettség birtokolta a középkorban.

Nagykőrös város előjárósága a honfoglalás ezredik évfordulójára egy millenniumi emlékművet állíttatott itt, az Árpád-halmon. A méltóságteljesen emelkedő  obeliszk ma is fő nevezetessége a községnek.

Gerje-patak (2019)

A Gerje-patak Dél-Pest megye egyik élő vízfolyása, amely Pilis város délkeleti szélén ered. 

A mocsaras területek és a malomárok összekötésével, a 19. század végén alakult ki a patak. A mellékágaival együtt mintegy 60 km hosszú vízfolyás, sajátos ökológiai adottságokkal és élővilággal rendelkezik, amelyből kiemelendő az egyedülálló, Európa hírű pókbangó-állomány.

Szent Mária Magdolna ökumenikus templom (2019)

A település központjában áll Kőröstetétlen büszkesége az ökumenikus templom. A falu "ékszerdoboza" 2002 – 2007 között épült és minden faanyaga Erdélyből származik, a padoknak pedig saját gazdája van. 

Túra: A Sárkányok földjén (2019)

„Egyszer volt, hol nem volt, egy barna kis leány
Eltévedt az úton s otthont nem talált.
Egy erdőben ébredt fel és csendesen sírdogált.

Ijesztő volt minden, a bokrok és a fák,
A sötétből a hangok a nevét suttogták,
De egyszer csak véletlen egy tündér rátalált.

Együtt jártak erdőt és mezőt,
És jött még sok új barát,”

(Koncz Zsuzsa)

Lány az erdőben

---

AK-12/1.

Nyírbogát környékén Magyarország legismertebb zarándokútjának az árnyékában túráztunk, ugyanis többször összefutottunk a Mária Út tábláival. Ilyenkor pedig eszünkbe jutott, hogy jó lenne meg sem állni Csíksomlyóig, de hát nekünk itt most más küldetésünk volt. Mert ha már Nyírbátorba vitt a Kékünk, akkor megkerestünk minden sárkányt és múzeumot a városban.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Nyírbogát (K) – Nyírbátor – Báthori István Múzeum – Papok-rétje – Református templom és harangtorony – Nyírbátori várkastély

Táv és szintemelkedés:

13 km/ 21 m

---

Sárgán virágzik a tök ...

Kulturális Központ (2019)

Az egykor vasnagykereskedés helyén épült meg 2006-ban a Nyírbátori Kulturális Központ. A modern ívű épület küllemét Bán Ferenc Ybl-díjas, és Kossuth-díjas építész álmodta meg a városháza mellé.

A kulturális központ legnagyobb helyisége többfunkciós bálteremmé, színházteremé vagy akár mozivá is átalakítható.

Városháza (2019)

A város főterén álló községháza 1912-ben épült a magyar Alföld városházaihoz hasonló stílusba. Az épület Ferencsik Aladár, Papp Gyula és Szabolcs Ferenc tervei alapján készült. 

Az építményhez kapcsolódó Tűztorony közösségi feladatokat is ellátott, aratáskor a tüzek megfigyelésére még állandó ügyeletet tartottak fenn a település iparosai. A Városháza 2013 óta Járási Hivatalnak és a Városi Önkormányzat székhelykének ad otthont.

Angyalos Boldogasszony Minorita templom (2019)

A nyírbátori minorita templomot és a kolostort is Báthory István építette, szintén a kenyérmezei győztes csata után. Valószínűleg a töröktől szerzett zsákmányból tehette meg, hogy két templom emeltetett ugyan abban az évszádban. 

1480 körül emelt késő gótikus kolostortemplomot az erdélyi vajda a ferenceseknek adományozta. A Rómához hű maradt szerzetesek 1587-ig lakták az épületet, amelyet ez idő tájt feldúltak, a kriptákat kirabolták, a csontokat szétszórták, az épületeket felgyújtották. A templom ezt követően 130 évig romokban állt, senki se használta. 1717-ben Erdődy Gábor egri püspök oda adta a romos telket a minorita rendnek, akik Kelemen Didák tartományfőnök irányításával, 1717-1725 között felépítették a mai gótikus-barokk templomot.

 

A templomban található oltárok és a szószék, mind a hazai barokk fafaragás legszebb darabjai. A késő gótika hagyományit követő Passió- vagy Krucsay-oltáron például Jézus szenvedéstörténetéből láthatunk tíz jelenetet, harminc gótikus stílusú szoborral. De nagyon szép barokk munka az 1751-ben készült Szent Anna és Pietá-oltár is. A szentélyben található oltárképen pedig Assisi Szent Ferenc látható.

Urunk színeváltozása görög katolikus templom (2019)

A helyi görög katolikusok első temploma 1932-ben épült, neobarokk stílusban. A Jánky Géza nyíregyházi mérnök tervei szerint megépített templom építését öt évvel később tovább folytatták.

Az épület belsejében a fa kazettás mennyezetet látható, az oltárképeket és falfestményeket

pedig Szegedi Molnár Géza festette 1937 és 1948 között. A kétsoros ikonosztázion 1997-ben készült el Gergely József faragványai díszíti.

Báthori István Múzeum (2019)

A Báthori István Múzeum a nyírbátori Minorita kolostorban kapott helyett 1960-ban. A tárlat megálmodója Szalontai Barnabás volt, akit a Balaton környéki múzeumok ihlettek meg.

A Papok-rétje mellett található, 18. századi kolostor jelenleg is gazdag tárgyakkal és programokkal várja látogatóit, amely város és környékének történelmi és népi emlékeit hívatott bemutatni. A kiállítás legérdekesebb tárgyai a hazai reneszánsz művészet egyik legszebb alkotása, az 1511-ben készült stallum, de itt látható továbbá a reneszánsz stílusú Báthory-címerkő, Bethlen Gábor díszszablyája és Báthory Gábor díszkardja is.

A múzeum földszinti nagyterme a városnak azt a dicső korszakát mutatja be, amikor környék legjelentősebb kereskedelmi, ipari és szellemi központjává vált Nyírbátor. A Várostörténeti kiállítás pedig bemutatja a fejedelmek korából származó történelmi emlékeket, mezőgazdasági eszközöket és kézműves alkotásokat.

Az utolsó két terem a hagyományos paraszti gazdálkodás tárgyait, a kor háztartásainak mindennapjait és a helyi népművészetet veszi „górcső” alá

Papok-rétje (2019)

A minorita templommal szemben húzódik a Papok-réti-tó, amelynek közepére benyúló félszigeten egy hatalmas sárkány alakja emelkedik és tűz helyett vizet fúj. Az 1864-ben már helynévtárában is szereplő tó napjainkban a város egyik legfontosabb rendezvénytere, ahová főként kikapcsolódni és szórakozni járnak az emberek.

Bethlen Gábor (2019)

Bethlen Gábor bronzbor készült, életnagyságú szobra a Minorita templom szomszédságában áll. Az 1990-ben készült Kiss György alkotást egy Nagy-Magyarország formájú mészkő talapzatra állították fel.

Várostörténeti sétány (2019)

A Minorita és a Református templom között húzódó Várostörténeti sétányt azért készítették, hogy életre kelljen a város és a Bátori család legendái. A 450 méter hosszú Sétányon végighaladva, a szobrászati alkotásokon keresztül megismerhetjük a nyírbátori sárkánykultusz gyökereit, a Szentvér utca legendáját és a Báthoriak történetét.

Harangtorony (2019)

A nyírbátori református templom szomszédságában áll hazánk legnagyobb és egyben legrégibb fa harangtornya.

A Bethlen család által emeltetett építmény egyik érdekessége, hogy a székely mesterek az 1640-es építése során egyetlen vasszeget sem használtak fel, a torony kizárólag fából épült. Különösen szép az erkélygaléria és a fiatornyoknak a megmunkálása, a zsindelyezett szoknyája miatta pedig a torony bástyaszerű benyomást kelt.

A toronyban lakó harang súlya is monumentális, a mintegy 300 kilogrammnyi öntvényt 1640-ben Wierd György készítette Eperjesen. A”Bethlen harang Magyarország legerősebb harangja között van számon tartva, rajta pedig a négy evangélista Máté, Márk, Lukács és János látható.

Református templom (2019)

„Istenem, ha ezt a csatát megnyerhetném, akkor két templomot építek Neked Bátorban”
(Báthori István a kenyérmezei ütközet előtt)

A hagyomány szerint Báthori István a kenyérmezei ütközet előtti fogadalmában az állt, hogy ha Isten győzelemre segíti a magyarokat, két templomot emeltet birtokán (a mai Nyírbátor).

A győztes csata után a vajda nem is habozott, János szerzetes-építésszel két templom építésébe kezdett. Az első egy plébániatemplom lett. amelyet a minoriták is használtak. A másik pedig a Báthori család temploma volt, melyet Szent György tiszteletére szenteltek fel. Az épület egyedülálló a maga nemében, hiszen a magyar késő gótika és a korai reneszánsz építészet kiemelkedő ötvözete. Az 1484 és 1511 között elkészült épület elkészültét Báthori István már nem élte meg, végül unokaöccse, II. Báthori András fejezte be a munkát.

A 16. század közepén a Báthoriak buzgó támogatói voltak a kálvinizmusnak és áttértek a református hitre, ez által a Szent György templom is reformátussá közösségé lett. Az évszázadok során a templom több kisebb-nagyobb átalakításon ment keresztül, 1811-ben befalazták az akkor már kihalt Báthori család kriptáját az altemplomban. 2010-ben pedig mindkét templomot gyönyörűen felújították és a két épületet pedig egy várostörténeti sétánnyal kötötték össze.

A templom belseje egyetlen hatalmas teremből áll, amelybe a fény háromosztású csúcsíves, tagolt kávájú ablakokon jut be, ezeken bibliai szimbólumok is láthatóak. Az épület egyik ékessége az 1767-ben készített míves, barokk szószék. A bejárattal szemben lévő szentélyben pedig még megtekinthető az eredeti 500 éves katolikus oltár. A templom további érdekessége, hogy mivel eredetileg a családi kápolnájának és temetkezési helyének épült, ezért nem volt harangtornya 1640-ig. Ekkor készült el ugyan is Bethlen István és fia, Péter által az épület mellett álló közel 30 méter magas fa harangtorony.

Báthory István (2019)

Báthory István, az erdélyi vajda valamivel az életnagyságúnál nagyobb mészkőszobrát 1969-ben helyezték el a református templom előtti tér sarkán. A szobor alkotója Ispánki József  volt, aki a hírességet talpig vértben, sisaktalan fővel és a lába előtt háromszög alakú lovagi pajzzsal alkotta meg.

A Bátoriak több szállal kötődnek a városhoz, nem véletlen, hogy nevét is a családról kapta.

Közönséges dögbogár (Silpha obscura)

A közönséges dögbogár hazánkban kertek, parkok és lomberdők lakója. 

Az állat bár a dögbogarak családjába tartozik, de rokonainak eltérően, kizárólag növényevő.

Túra: Szabolcsi „elkaminó” (2019)

„Domboldalon áll egy öreg nyárfa,
Nyárfa alatt édesanyám háza,
Édesanyám fehér fejkendőbe,
Cipót dagaszt fűzfatekenőbe.

Édesanyám, de messzire mentem,
Gyürkés fehér cipót, de rég ettem,
A búzába, de rég vágtam rendet,
Azt se tudom, látom-e még kendet.”

(népdal)

Kis lak áll a nagy ...

---

AK-12/2.

A Vajai-őstó után sajnos ez a szakasz is betonba fulladt, Kántorjánosi környékén pedig szabályosan az autók elől kellet elugrálnunk, hogy el ne üssenek. Ami talán egy kicsit kiengesztelt bennünket az a néhány különlegesebbnél is különlegesebb templom, ami az utunkba akadt e napon. Nekem személyes kedvencem az űrbázisra hasonlító nyírderzsi Szent László templom volt.

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

  Vaja – Vajai-tó (K) - Kántorjánosi – Nyírderzs - Nyírbátor, várkastély

Táv és szintemelkedés:

21 km/ 38 m

---

A sárkány farka

Báthori Várkastély (2019)

Nyírbátor egyik büszkesége a legendás Báthori várkastély, amely ma Magyarország egyik legszebben helyreállított reneszánsz műemléke.

Az erődítmény már 1433-ban állt, akkor még a család ecsedi ágának ősi udvarháza volt. Ezt az épületet a 15. század közepén Báthori István és Báthori András várkastéllyá alakíttatta át. A kastély a következő században élte fénykorát, ekkor tájt az épület legszebb része az északi oldal közepén álló ebédlőpalota volt. Mivel a város a 18. századra a Károlyi család birtokába került, az ezt követő hanyatlást nem csak település érezte meg, hanem a vár is pusztulásnak indult. A három szárny közül csak az északi palota maradt meg, amelyet sokáig csak magtárként használtak.

2006-ban szinte az alapoktól újjáépítették a várat, melyet Zombor Szabolcs főmérnök vezetett. A gyönyörűen rekonstruált kastély négy termében, napjainkban egy a történelmi tényeken alapuló állandó kiállítás kapott helyet. A város múltjához kötődő Báthori család korát és legendáit 45 viaszfigura eleveníti meg, mintegy öt felvonásban. Az élethű szobrok igen hatásosan tárják fel a Kenyérmezei csatát, a Báthori egyezményt vagy Báthori Erzsébet legendáját.