Túra: Dunán innen - Dunán túl (2016)

Hej, Dunáról fúj a szél,
Szegény embert mindig ér!
Dunáról fúj a szél.

Ha Dunáról nem fújna,
Ilyen hideg sem volna.
Dunáról fúj a szél.”

(Népdal)

Magányosan

A túra hívatalos térképe



Útvonal:

Adony Vízi fogadó (P) - Szentmihályi-erdő - Kulcs - Rácalmás, Nagy-sziget déli csúcsa - Rácalmás, Nagy-sziget, foglalkoztató - Rácalmás, Evezős sporttelep (P+) - Dunaújváros, Hajóállomás (P) - Dunaújváros




Táv és szintemelkedés:

28 km/ 275 m





Ópiros

Öreghegyi kálvária (2016)

Az Öreghegyen álló feszületet a Dunapentelei katolikus közössége állíttatta 1856-ban, Isten fiának dicsőségére.

Római kori fürdő (2015)

Az Intercisa Múzeum egyik legérdekesebb kiállítóhelye egy római fürdő alapjait mutatja be, amely az itteni ókori katonai táborhoz tartozott.

A dunaújvárosi Öreg-hegy északi végén az első katonai tábort feltételezhetően Domitianus uralkodása alatt, az 1. század végén építették fel . 1992-ben kezdődött feltárás olyan lelet anyagot hozott a felszínre, amelyek medencék, kádak, vízelvezető csatornák, nagy kiterjedésű padlófűtés használatára utalnak. Itt került elő a kivételesen értékes Mithrasz-tábla is.

Szent István híd (2016)


A Lebuki-patakon ível áll Dunaújváros középkori hídja az óvárosban. 

Óvárosi Szentháromság templom (2016)


Az óvárosban található Dunaújváros legrégebbi római katolikus temploma.
A Szentháromság-templom 1864-ben épült a neoromán stílusban, de egy feljegyzések szerint már 1469-ben állt egy középkori plébániatemplom ebben a városrészben. 

Szent Miklós ereklyéinek átvitele szerb ortodox templom (2016)


A Rác dombnak is nevezett löszháton emelkedik elő a környező házak közül Dunaújváros Görögkeleti temploma.

A parókiát 1696-ban a helyi szerb lakosság alapította, a jelenlegi templom pedig 1786-ban készült el, felszentelése egybeesett Szent Miklós ereklyéje átszállításának ünnepével. A műemléképület külseje, ikonosztáza és oltára a 18. századi népies barokk példája. A templom állaga a „szocializmus évtizedeiben” eléggé leromlott, ezért külső renoválást végeztek az épületen.

Dunaújvárosi-öböl (2016)



A Dunaújvárosi kikötő létre jötte Széchenyi Istvánhoz köthető, aki felismerte a vízi kereskedelmi lehetőséget a Vaskapu irányába. 1954-ben kezdett működni az itteni teherszállítás ekkor még csak a vasmű használta ki eme szállítási lehetőséget. A 90-es évekre viszont már megnövekedett a dunaújvárosi élelmiszer-szállítás is, 1989-ben mintegy 185.000 tonna búza, árpa, kukorica, repce, napraforgó berakására került sor.


Az egykori Szalki-szigetből kialakított öböl déli vége nyitott, ezért beáramlik ide folyó, amely folyamat lehetővé teszi, hogy jellegzetes dunai halak is felbukkanjanak a területen. Ezért is no meg a betelepített halállomány (főként pontyok) miatt közkedvelt horgászparadicsom a dunaújvárosi partszakasz.

Úr Mennybemenetele szerb ortodox templom (2016)


Az egyhajós, tornyos épületet a helyi szerb közösség 1773-ban emeltette az Úr mennybemenetelének tiszteletére. A barokk kistemplom berendezésének legszebb ékessége a fekete Madonna ikon, amely Máriát a trónuson ábrázolja és a 18. század első fele készült.

Rácalmási Holt-Duna (2016)


A meredeken leszakadó löszdombok alatt folyik a Rácalmási-Duna és kerüli meg a nevére jellemző Nagy-szigetet. Az egykori zátonyt napjainkban csak turisták használják, de régebben az ártéri gazdálkodás egyik legjövedelmezőbb ágazata, a gyümölcstermesztés folyt a területen. Az ártéri fajok ugyan apró gyümölcsöket teremtek, de ezek kifejezetten ízletesek voltak, a fák pedig ellenálltak a huzamosabb vízborításnak.
Az ártérben található tanösvény a terület északi hatodát járja be keresztül kasul, de a déli csúcs a sziget-zátony-holtág igazi labirintusa.

Ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis)

A ligeti csillagvirág a hazai ártéri erdők védett kora tavaszi vadvirága. A növény érdekessége, hogy magas tápanyagtartalmú magja a hangyák egyik kedvenc eledele. De az állat csak a mag héját, azaz a „hangyakalácsot” fogyasztja el, majd a megtisztított, csírázásra készen álló magot visszaviszik a természetbe. Ez egy igen szép iskolapéldája a kölcsönös előnyökre épülő együttélésnek. A virág egyébként védett is, természetvédelmi értéke: 5000 Ft.

Tanösvénytúrák: Ártéri tanösvény (2016)




Kétségtelemül Rácalmás és talán az egész Mezőföld legszebb területe a Nagy-sziget természetvédelmi terület. Szerencsére a Duna-Ipoly Nemzeti park engedélyezte a séta utak kialakítását a Duna menti ligeterdőben. Így jöhetett létre két kiépített, egy hosszabb és rövidebb tanösvény, amely hűen bemutatja az itteni természetes folyami-, és ártéri védett növény-, és állatvilágot.



A tanösvény adatai

Táv: 8 km
Állomások: 17
Üzemeltető: Rácalmási önkormányzat
Füzet: nincs

Kis nappali-araszoló/kis tavasziaraszoló (Archiearis puella)


A Kis nappali-araszoló vagy más néven kis tavasziaraszoló kora tavasszal rajzik, de előfordul, hogy már februárban is repül. A lepke hernyója nemes nyárfákon él.

Szentmihályi-erdő (2016)



Adony és Kulcs községek között elterülő erdő a Duna-menti ártéri keményfaligetek egyik legszebbike. A terület geológiailag a Mezőföld tájegységhez tartozik ezért itt is jellemzőek a néha 100 méteres löszhátak. 

Az erdő egyik legszebb „eseménye” a tél végi hóvirág előbújása, amely ilyenkor ezrével borítja be az árnyast.

Túra: Keresztül a Villányi-hegységen (2016)

Nyújtóznak a fák
ébred az erdő
hegyekről röppen a
viszhang

Tavaszi fényben az 
ágak köz surran
ott fészket rak a meleg
az élet duzzad”

(Gyenes István)

Side by Side

























Útvonal:
forrás: openstreetmap.org

Tenkes-csárda (K,S) - Máriagyűd (P) - Kopasz-hát(K) - Vokány - Palkonya

Táv és szintemelkedés:

18 km/ 500 m






Napfürdő

Pincesor (2016)


A község legnevezetesebb műemlékei a falu fölötti domboldalt beborító, mintegy 53 présházból álló pincesor. A területe a hagyományos, népi építészeti emlékeit őrzi, ezért is nyilvánították védett műemlékegyüttessé. A 19. század elején létesült pincecsoport eltérő épületekből áll, és a különböző korok építészeti stílusa is észrevehető rajtuk.
Palkonya leglátogatottabb ünnepe a "Pünkösdi Nyitott Pincék", amikor is minden pinceajtó megnyílik a borbarátok előtt. A kulturális eseményekkel, gyermekfoglalkozásokkal, lovas kocsikázással tarkított borkóstoló ünnepre a falu szeretettel várja vendégeit.

Árpád-házi Szent Erzsébet templom (2016)


Palkonya temploma már messziről is érdekes látvány nyújt a piros kupolájával. A műemlék a magyarországi körtemplom építésének egyik legszebb példája

Miután a lakosság első kápolnáját kinőtte, a 19. század elején Batthyány János földbirtokos egyedülálló, klasszicista stílusú templomot építtetett az előző helyére.

Feltételezhetően a templom külcsíne a törökkori építészet emlékét őrzi.

Horgásztó (2016)

Palkonya horgásztava igazán festő környezetben találhatók, hiszen a hegység északi oldalát zárja le a nagy kiterjedésű tó, a másik oldalán pedig a falu hagyományos látványa fogad egy különlegesen szép templommal. A horgászok igazi kedvence a meder, amelyből mindig akad a hal a bot végére. 
A területet üzemeltetők pedig büfével, vendégszerető kiszolgálással és kedvező napijegy árakkal várnak.

Villányi-Pogányi-vízfolyás (2016)

A Villányi-Pogányi-vízfolyás a hegység előtt folyik egy völgyben, majd Villánynál beletorkollik a Karasica-patakba, ezért is szokták a vízfolyást csak Karasica-ként emlegetni a helyiek. A patak medre nyaranként gyakran kiszárad, de ősszel, áradáskor viszont többször elöntötte már a part menti kisker
teket.

Szártalan kankalin (Primula vulgaris)

A szártalan kankalint nagyon alacsony termetű, tavaszi évelő virágunk. Levelei tojásdadok, tőállóak, csipkés szélűek és világoszöldek. Védett, eszmei értéke 2000 forint.

Szúrós csodabogyó ((Ruscus aculeatus)

A mediterrán eredetű Ruscus nemzetségnek, hazánkban előforduló mindkét faja védett.
Az örökzöld faj levélszerű szúrós csúcsban végződik, innen kapta nevét.

Máriagyűdi Szentkút (2016)



A mai kegyhely dombja alatti forrás már a Római Birodalom idején pihenőhelyként használták, hiszen erre futott a Sopianae-t (Pécs) és Mursát (Eszék) összekötő kereskedelmi út.

Az első Mária éltetésre szolgáló oltárt a keresztény szlávok építhették, eköré emeltek kápolnát 1006-ban a környékre telepített bencés szerzetesek. II. Géza uralkodása alatt már fatemplomot ácsoltak a kápolna mellé, hiszen a király és főnemesei gyakran látogattak ide. Ezt az épületet a török megszállás idején mecsetté alakították, de a keresztények győztes csatája után sem ők, hanem a görögkeletiek, hanem a kálvinisták vehették birtokba.






Az eredeti Mária-szobor átvészelte a tatárjárást, a török dúlás alatt azonban egy kis időre eltűnt, ma Eszéken látható, a Rákóczi-szabadságharc idején került oda.

A templom a katolikusok által visszavételéhez egy korabeli történet fűződik. A Szűz Mária 1687-ben jelent meg egy Tamás nevű katolikus gazdának, majd ezután Mátyás siklósi ispánnak is megjelent a szent anya. A szigetvári Vecchi gróf generális ezek után megparancsolta, hogy a templomot adják vissza a katolikusoknak.


Sarlós Boldogasszony kegytemplom (2016)


Az első vallási épület 1148-ban II. Géza király emeltette az akkor már itt álló Mária-szobor fölé. A tatárjárás majd a török dúlás megviselte a ferencesek által birtokolt épületek, csak a reformáció visszaszorítása után kapták vissza templomukat. A mai Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk templomot 1742-ben építették, Batthyány Kázmér gróf, horvát bán adományából a korábbi építmények felhasználásával.


1805-ben kegytemplommá nyilvánították a katedrálist, ebből kifolyólag búcsú-kiváltságok kapott Gyűd. 2008-ban pedig XVI. Benedek pápa még nagyobb rangra emelte a katedrálist, ugyan is basilica minor címet adományozott a kegytemplomnak.

Református templom (2016)



A copfstílusú református templom nem tartozik a máriagyűdi látnivalók élvonalában, de aki a tanösvényen keresztül érkezik a településre az rögtön belebotlik. 


A fehére meszelt kőtemplom elődjét az 1770-es években építették fából a katolikusok által elkobzott katedrális pótlására (Ez volt a mai kegytemplom elődje). De az épület nem bírta az időjárás viszontagságait ezért pár évre rá le is zárták. Helyére 1807-ben emeltek egy újtemplomot, amely dicsőségesében hirdeti a helyi protestáns egyház fényét.

Kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum)




A kisvirágú hunyor egy nem túl magas, évelő növény, amely kedvelt élőhelye a Bükkösök és a gyertyános-tölgyesek. 

A növény egyébként mérgező, de védett is, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Pyber kunyhó (2016)

A Pyber-gunyhó a Csodabogyó tanösvény egyik állomása és a Tenkes oldalában található, igazn szép erdei környezetben. A kunyhó környéke igazi időutazás, ugyan is több évszázados molyhostölgy őrzi a régmúlt emlékét a szomszédságban. Az egykori erdei őrkunyhó a környező árnyasok egyik kerületvezetőjéről, Pyber Ivánról kapta nevét. 
A márigyüdi kegytemplomtól, kellemes sétaút visz fel a pihenőhellyel ellátó faházhoz.

Tanösvénytúrák: Csodabogyó tanösvény (2016)



A máriagyűdi kegytemplomtól indul a Villányi-hegység legszebb és legkülönlegesebb tanösvénye, a Csodabogyó tanösvény. 

A sétaút mentén elhelyezett táblák és a csodabogyó emblémával ellátott oszlopok segítik a tájékozódást. A tanösvény a Tenkes-hegy környékét járja be. Az ismertető táblák pedig a bepillantást engednek a környék élővilágának mindennapjaiba.


A tanösvény adatai
Táv: 2,5 km
Állomások: 23
Üzemeltető: Mecsekerdő
Füzet: nincs



Tenkes-hegy (2016)

A Tenkes-hegy a Villányi-hegység második legmagasabb csúcsa, a maga 409 m-es tengerszint feletti magasságával ugyan nem szolgálna rá a hegy utótagra, de azonban a környező területhez képest jelentős a magasságbeli fölénye.
A hegy déli oldala igazi mediterrán hangulatot áraszt, hiszen a fehér sziklák tövében szőlőültetvények futnak le a hegyoldalon. A tetején csak egy radar állomás látható, kilátója szinte már Máriagyűd határában található.

Tenkes-csárda (2016)

A környék egyik leghíresebb vendéglátóhelye egy régi múltra visszatekintő betérő csárda, amelyet már 1890-ben is említettek.
Az Eszéket Péccsel összekötő főút mentén a Tenkes-hegy lábánál impozáns környezetben található a mai étterem és panzió. A csárda méltán híres magyaros hangulatáról és ízeiről, amelyet fokoz a helyben, kemencében készült házikenyér, a 1923-as recept alapján készült házi sör, és az étlapon megtalálható számos magyaros étel, helyi specialitás.