Szent István (2019)


Sarkad városa 2000. augusztus 20-án, a Loyolai Szent Ignác templom mellett avatta fel Szent István király mellszobrát.
A kétszeres életnagyságú bronz szobor Búza Barna szobrászművész alkotását.

Loyolai Szent Ignác templom (2019)

Sarkadi első római katolikus templomát 1836. június 16-án áldotta meg Fejes József gyulai plébános esperes. Ez az épület 1895-re életveszélyessé vált ezért Schlauch Lőrinc bíboros, püspök bezáratta. A ma is álló neogótikus stílusú, kereszthajós templomot 1901. augusztus 11-én pünkösd után a 11. vasárnapon avatták fel Loyolai Szt. Ignác hitvalló tiszteletére.
A templom főoltár képe Loyolai Szent Ignácot ábrázolj, amely Pilncz Jósef Gelc 1836-as alkotása és az előző templomból került át. A szentély színes üvegablakai Szűz Máriát, Szent Györgyöt, Szent Józsefet és Szent Lajost ábrázolják külön-külön.

Árpád fejedelem (2019)


A sarkadi Árpád fejedelem téren látható a Millecentenárium évében készült szobor. A honfoglaló Árpádot lóval ábrázoló kompozíció Adorjáni Endre alkotása.

Varga-hosszai-főcsatorna (2019)

A Varga-hosszai-főcsatorna a békési duzzasztó és doboz alatti Kettős-
Körös torkolat között kanyarog a Fekete-Körös egykori medrében. A holtág jellegű csatorna keresztülszeli Doboz települést és közvetlen a kastélypark mellet halad el. A városképi jelentőségű vízfolyás értékét ideje korán felismerték, ugyanis partján egy szoborsétányt alakítottak ki.

Wenckheim-magtár (2019)

A Szent Kereszt templom szomszédságában, műemlék jellegű magtár áll. Az 1863-ban épült romantikus stílusú háromszintes, silótornyos magtár épület, melyet Ybl Miklós tervezett. A gótikus ablakokkal rendelkező épületet a mellette álló szárító toronnyal egy boltív köti össze, amely egykoron aláhajtó a terményt szállító kocsik számára készült. Az épületet már néhány helyen átalakították, de napjainkban is az erősen romlott állapot ellenére is agrártörténeti emléknek számít.

Szent Kereszt Felmagasztalása templom és kripta (2019)


A dobozi Szent Kereszt templom és kripta a környék „ékszerdoboza”, amely eredetileg a Wenckheim család kápolnájának épült.
A park legmagasabb pontján álló istenházat Nicolaus Schiedek bécsi mester építette Wenckheim Dénes kívánságára. A neoromán stílusú templom és kripta is 1902-ben készült el és homlokzatot díszítő elemeket helyben faragták ki, míg a felhasznált téglákat pedig az itteni halastónál égették ki.
Az egyhajós félköríves szentélyzáródású templom belsejében látható márványmozaik előképek Szent Dénest és Szent Frigyest ábrázolják. A főoltár fehér carrarai márványból készült, melyet hatalmas, csiszolt féldrágakövek díszítenek.
Az 1978-as békési földrengésben a templom is megrongálódott, felújításában a település lakó is részt vettek.


Zenepavilon és kastélypark (2019)

Békés megye egyik eldugott gyöngyszeme Tarhos település, ugyanis találhatóak itt kastélyok, parkerdő és egy híres Zenepavilon is.


A napjainkban zeneiskola gondozásában és használatában álló épületek közül a legrégebbi, a bejáratánál álló Kiskastély. A Wenckheim család 1864 és 1884 között építette kúriáját, amely vendégkastélyként funkcionált az államosításig. 1946-ban költözött ide az állami ének-zenei iskola és tantermeket alakítottak ki benne. 



A terület másik jellegzetes épület az 1900-as évek elején épült, és a háborúig igazi főúri kastély volt. Az épületet az 50-es években iskolává alakították, így eredeti küllemét szinte teljesen elvesztette. Az egykori Nagykastélyba a líceumi leánytanulók internátusa költözött, konyha és ebédlő lett az épülethez toldva, amolyan tessék-lássék módon. 






A Körös mellett elterülő őshonos tölgyes-gyertyános-szürkenyaras erdő felhasználásával kezdték meg a 60 holdas kastélypark kialakítását 1920-ban. A park területén szétszórtan elhelyezkedő épületek sétányai és méretes, ősöreg fái védett természeti értékek, több védett növény- és állatfajnak is otthon adója a terület. A zenepavilonhoz vezető út két oldalán országosan is nyilvántartott vörös tölgyfasor alatt lehet sétálni. 


A tarhosi Kastélypark „legújabb", de még is legmarkánsabb épülete a Kaufmann Oszkár által tervezett zenepavilon. A többi kastélyhoz hasonló csarnokház 1952-től 1953-ig épült, és építésében a tanárok és diákok is részt vettek. 1953-ban Kodály Zoltán avatta fel az akkoriban a Magyar zenekultúra bölcsőjének számító pavilont.
1976 és 2009 között Békés városa minden évben itt rendezte meg a Békés-tarhosi Zenei Napokat. 

Sajnos az utóbbi időkben az itteni kúria épületek állapota erősen leromlott, szinte mindegyike használaton kívül áll. A Gemma Bt. 2013-ban vásárolta meg a tarhosi zeneiskola teljes területét, jelenleg az építmények és környezetük rendbetételén fáradozik. A társaság terveik közözött szerepel egy gasztronómiai és szabadidő központ berendezése az egykori, nagy múltú parkban.

Árpád-házi Szent Erzsébet templom (2019)


Tarhos első temploma 2018-19 között épült Lipcsei Gábor építész tervei alapján. 
Az épület belsejében Horváth Péter Kornél képzőművész és Kovács Jenő szobrászművész munkái láthatóak. A templomtoronyban egy 160 és egy 56 kilogrammos harang lakik, amelyek a hívek, a falu lakói és a településhez kötődő vállalkozók adományaiból készültek.

A felújított templomkertben egy régebbi barokk Jézus szobor is látható, amely a próféta "Szent Szív"-ének kinyilatkoztatását ábrázolja.

Református templom (2019)

Az ország második legnagyobb református temploma Békésen található, az építészeti műremek a Széchenyit éren áll.

A helyi református közösség első temploma minden bizonnyal fából vagy sárból készült, amely a 17. század végén elpusztult. 1732-ben Szikszai György gyűjtést hirdetettet az új kőépítményre, ez sikerrel is járt, mert 1734-ben elkészült a copf templom. Eme épület kibővítésére 1781-ben került sor, ugyanis a Szikszai-féle templom roskadozni kezdett-. A templom átépítésekor a közepén álló oszlopsort elbontották, a falakat megmagasították és két oldalt oszlopokon nyugvó karzatot alakítottak ki, és az egész épületre bádogtető került. A templom kecses fehér tornyát 1905-ben megmagasították.

Jantyik Mátyás Múzeum (2019)

Jantyik Mátyás 1864-ben született Békésen és a településről is indult festőművész karrierjei. Nem csoda hát, hogy a város az egykori Wenckheim-kúria épületében rendezte be a festő állandó kiállítását.
Az egykori „Nagy-ház”–ban kapott helyet a város helytörténetével és helyi sajátosságaival foglalkozó tárlat, amely tavasztól őszig látogatható.

Az impresszionizmus híveként elhíresült művész festményei díszítik a helyi római katolikus templom szentélyét is.   

Rózsafüzér Királynője-kápolna (2019)


A Békés megyei apró település, Murony ad otthont a Jantyik Mátyás festőművész által építtetett kápolnának. A Rózsafüzér Királynője tiszteletére felszentelt vallási műemlék 1861-ben épült és a falu Murvahely nevű külterületén található. A klasszicista stílusú kápolna érdekessége a bejárat fölötti timpanon, amely középpontjában "Isten Szeme" látható.
A míves kovácsoltvas ajtó mögött fehér, márvány Mária-szobor rejtőzik, karján a gyermek Jézussal. A római katolikus műemlék jelenleg felújítás alatt áll.

Túra: Alpári rejtélyek (2019)

„Tegnap harangoztak,
Holnap harangoznak,
Holnapután az angyalok
Gyémánthavat hoznak.

Szeretném az Istent
Nagyosan dícsérni,
De én még kisfiú vagyok,
Csak most kezdek élni.”

(Ady Endre)

Reggel a templomnál







Árpád Útján 3.

A pótló túránkon nem volt más dolgunk, mint hogy hátra dőljünk és élvezzük a kitaposott utat. A Hol-Tisza partján fekvő falvak megadták a túra savát-borsát, és az már csak hab volt a tortán, hogy az első meghirdetett túránkon megdupláztuk a szokásos Homoktaposós létszámot.

Ha ajánlanom kellene egy darab látnivalót az utókornak, amolyan „ezt látnod kell, mielőtt meghalsz”-t, az a Tőserdei Kultúrművek és Pálinkaház lenne. Ugyanis az étterem udvarán látható az egykori felsőalpári templom romja, de a feltárásának mozzanatait is megtekinthetjük itt a magyar középkor régészetét bemutató kiállítás keretében. Emellett még megelevenedik egy 30-as évekbeli város főutcája (Pálinka Patika Város) is a birtokon, amelyhez szakszerű és humoros idegenvezetés nyújt a hétmérföldön is híres Lúdas Mátyás.


forrás: openstreetmap.org
Útvonal:

  Szentkirály - Lakitelek - Pálinkaház - TősfürdőMajális-rét (SO) - Vadászkastély - Szikrai Holt-Tisza (Z) - Alpári-rét - Tiszaalpár


Táv és szintemelkedés:

20 km/ 32 m



Évszázados erdő

Szikra és az Alpári-rét (2019)



A Kiskunsági Nemzeti Park legbecsesebb és egyben a legkisebb területegysége a Szikra és az Alpári-rét elnevezésű tájegység.

A Tősedő és Tiszaalpár között húzódó egykori Tisza hullámtér, a folyó meandereiből alakult ki és több természetes és mesterséges holtág található benne. Az itteni morotvák, ártéri erdők, és hullámtéri kaszálók még ma is őrzik az évszázados, természetes tájképet.



A természetvédelmi terület alpári része egy mélyebb fekvésű Tisza-völgy, magasabb löszpartok szegélyeznek. Ezeken a vidéken már a bronzkorban is megjelent az ember, telepeket és falvakat alakítottak ki itt.

Lakiteleki (Szikrai) Holt-Tisza (2019)


Lakitelki vagy más néven Szikari Holt-Tisza festői szépségű partja a kirándulók és túrázók igazi paradicsoma.
 
A Tisza 19. században végrehajtott vízrendezése során alakult ki a mai Tőserdei holtág 9 kilométer hosszú medre, amelyet ártéri erdők öveznek. Napjainkra a folyó megmaradt meanderei igazán változatos, sokszínű növény- és állatvilágnak adnak otthont, amely közül kiemelkedik az itteni madár populáció.
A csendes, növényekkel és állatokkal gazdagon tarkított környezetre a Kiskunsági Nemzeti Park is felfigyelt ugyanis a területet 1990-ben védetté nyilvánították.

Tősfürdő (2019)

A tőserdei fürdő a 80-es évek óta nagy népszerűségnek örved, ugyan is egy szép 4 hektáros, ligetes park ad otthont a strandnak.
Egy 1970-es fúrás következtében jó minőségű termálvizet találták ivóvíz helyett. A 42 °C víz alkáli hidrogénkarbonát tartalmaz, amely vegetatív idegrendszeri panaszokra és mozgásszervi megbetegedések kezelésére, baleseti rehabilitációra ajánlott. A Tősfürdő május 1 - tol augusztus 31 - ig üzemel, a területén pedig három darab meleg vizes medence, egy hideg vizes úszómedence, és egy gyermek csúszdás élménymedence található. A településen több kemping, tábor és hétvégi ház van kiadó, ahová a pihenni vágyókat várják.

Tőserdei Pálinkaváros (2019)


Aki veszi a bátorságot és ellátogat a lakiteleki Tőserdei Pálinkaházba, annak egy évszázados időutazásban lesz része. Az itt található 30-as éveket megidéző kiállítás nem csupán egy múzeum, hanem több annál, ugyanis megelevenedik benne egy kitalált, mégis valós település, a Pálinka Patika Város. Ez "álmúzeum" egyfajta játék a képzelőerővel és a lélekkel, de mégis a járókelő elhiszi, hogy itt tényleg megállt az idő és a század elején jár.  Az élményhez pedig nagyban hozzájárul a szakszerű és humoros idegenvezetés, amelyet a hét mérföldön is híres Lúdas Mátyástól kapunk.

Árpád-kori templomrom (2019)


Felsőalpáron a középkorban egy nagyon fontos királyi útvonal haladt keresztül, amely Szolnokot és Szegedet kötötte össze. Nem csoda, hogy a sót szállító út mellett apátsági és királyi birtok is feküdt. Sokáig csak legenda volt az ebből az időkből való Árpád-kori templom kiléte, ugyanis csak a helyiek hittek benne, hogy a régi TSZ központjában lévő domb egy templomromot rejt. 2015-ben viszont magánkézbe került a terület és a felszínre hozták a 11. századi templom alapját ott, ahol a helyiek gondolták.

Az ásatások során kiderült, hogy a templomot a 14. századi bővítés során alakították át szögletesre, és az is bizonyosságot nyert, hogy a tatárjárás vetett végett az itteni virágázó település életének, mert a templom mellet több száz lefejezett test maradványát találták meg. A közel ezer éves romok megmenekülése egy lelkes magánszemélynek köszönhető, aki az 1920-as években homokkal temettette be az álló falakat, hogy ne hordják el helyiek a köveit.

Aki szemügyre szeretné venni a romkertet, annak a Tőserdei Pálinkaházat kell megkeresnie a településen. A Kultúrművek által üzemeltet látogatóhelyen, nyitvatartási időben szabadon megtekinthető a feltárás és annak történetét bemutató kiállítás is. Emellett még megelevenedik egy 30-as évekbeli város főutcája (Pálinka Patika Város) is a birtokon.