A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Zalai-dombság. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Zalai-dombság. Összes bejegyzés megjelenítése

Tanösvénytúrák: Madárerdő tanösvény (2024)



A zalaegerszegi Alsóerdő ad otthont a 2014-ben kialakított Madárerdő tanösvénynek, amely hazánk fészkelő és vonuló madarait mutatja be. Az idős tölgyerdőben kanyargó hangulatosan sétaút mentén a különböző madárfajok odútípusai figyelhető meg.

A tanösvény adatai:
Táv: 1,2 km
Állomások: 11
Üzemeltető: Zalaerdő Zrt.
Füzet: van

Mária-emlékhely (2024)

Zalaegerszeg kedvelt kirándulóhelyén, az Alsóerdőben állt az „ezeréves fa”, vagy más néven „képes fa”, amely törzsén egy Mária-kép volt látható. A Madonna képe bár többször cserélődött, de mindig nagyon népszerű volt a látogatok körében, ezért padot ácsoltak a fa köré, s később pedig kis tetővel igyekeztek megóvni a képet. A híres fát végül a vihar döntötte ki, de a pad és a kép egy ideig még megmaradt. 2023-ban egy Mária-emlékhely létesült a képes-fa helyén, amely mellett az alsóerdei túraútvonalak is elhaladnak.

Azáleás-völgy (2024)


A Zalaegerszeg határában található Azáleás-völgyben a tavasz második felében a virágzó távol keleti cserjék kivételes látványában gyönyörködhet az ide látogató. A völgy hivatalosan is Zala megye természeti csodái közé tartozik, ugyanis 2010-ben szavazta meg ezt a titulust a nagyközönség a terület számára.




A zalaegerszegi Alsóerdő helyén a 70-es években még egy nagy akácos volt, amit aztán kivágtak és a helyén Fatalin Gyula erdőmérnök ötlete nyomán különféle örökzöldeket ültettek. Többek között vörösfenyők, simafenyők, kaukázusi jegenyefenyők és különböző tuják kerültek ide. De az arborétum-jellegű területre akkoriban kezdtek el rododendronokat is ültetni, amelyeket a híres Jeli Arborétumból hoztak át. A sajátos hűvös, párás mikroklímájú völgyet kedvelő idősebb cserjék otthonra leletek itt, egyrészük már 50 éves is elmúlt.

A völgy egész évben szabadon látogatható, a bejárását pedig információstáblák is segítik.


Túra: Látogatóban a Kerka-völgyben (2024)

Zöld erdőben, zöld mezőben sétál egy madár
Kék a lába, zöld a szárnya, jaj, de gyöngyön jár!
Hív ő engem útitársnak, el is megyek már;
Hív ő engem útitársnak, el is megyek már. ”

(népdal)

Kék Madár
























forrás: openstreetmap.org


Útvonal:

Zalalövő (K) – Szent Orbán-szoborPacsa-hegy – Felsőcsöde – Pusztaszentpéter – Kerkakutas, római katolikus templom – Kerkaújfalu – Csesztregi tó és szabadidő park




Táv és szintemelkedés:

21,9 km/ 187 m






Chill out

Csesztregi keresztek (2024)

Varga-kereszt
Bécs-kereszt, 1930


Pilise-kereszt

Mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris)

A mocsári kockásliliom vagy más néven kotuliliom mocsárrétek, ligeterdők és síklápok impozáns megjelenésű növénye. A növény tulipánra emlékeztető, bókoló, harang szerű virágával március végén, április elején találkozhatunk. A védett növény 2016-ban Magyarországon elnyerte az „Év vadvirága” címet.

Cupi patak (2024)


A Cupi patak a Kerka-völgy szélén folyik a Kerkával párhuzamosan a Hetésben. A patak mentén ligeterdők, mocsárrétek és a gyertyános tölgyesek egyaránt megtalálhatóak.

Kerkakutasi keresztek (2024)

Templom előtti kereszt
Temetői kereszt


 

Pusztaszentpéter (2024)


Pusztaszentpéter egykoron virágzó település volt, de mára már sajnos a falut a kicsiny temetőjével együtt benőtte az erdő. A temető helyét csak néhány sírkő és egy ledőlt feszület jelzi.

Pacsa-hegy (2024)


A Pacsa-hegy Zalalövő déli dombvidékén található, ahol korabeli szőlőhegyi pincék sokasága található.


Az egykoron a Pacsa-hegy helyén húzódó falut nem telepítették be újra, hanem szőlőbirtokként hasznosították és így jött létre a hegy mai jellege. Az itteni domb lankáin még ma is láthatóak a szőlőhegyi építészetet különleges építményei, a boronafalú pincék. De előfordulnak még a területen villa jellegű polgári lakóház kicsinyített mása is. Ezekre az épülettípusokra a gazdagon díszített fa oromzat és a fedett zárt terasz a jellemző.

Szent Orbán (2024)


A zalalövői Pacsa-hegyen áll Szent Orbán fából kifaragott domborműve. A püspöki ornátusban ábrázolt Szentet Köbli Ferenc fafaragó készítette 2011-ben

Túrák: Szőlőhegyek és haranglábak Közép-Zalában (2023)

Turista az, aki útra kel azért, mert foglalkozásának egyformasága, gondjainak sokasága közepett álmaiban feltűnik előtte egy olyan szebb világ, melyben zöldebb a fű, kékebb az ég, magasabbak a hegyek, szebbek, vagy különösebbek a házak, barátságosabbak az emberek; s aki az álomkép eredetijét fáradságtól vissza nem riadva keresi, s mert hiszen e földön élünk, talán soha meg nem találja, de azért jó kedvét el nem veszíti, hiszen örömét éppen ez a keresés teszi.”

(Zubor István)

Turista az aki útra kel ...
























forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Rádiháza (K) - Kabala-Ménes - Görbőpusztai temető - Szentkozmadombja - Dervalics-kastély - Szentháromság temetőkápolna - Zalatárnok - Szent Anna-templom - Bárczay-park - Pató-hegy - Petrikeresztúr - Szent Kereszt templom - Barabásszeg - harangláb - Bán-ház - turistapihenő - Református templom - Kereseszegi temető - Kislengyel - harangláb - Kustánszeg - Kisboldogasszony-iskolakápolna - Millenniumi emlékmű - Református templom - Tájház - Kustánszegi-tó


Táv és szintemelkedés:

26 km/ 388 m


Ködös még a reggel

Kustánszegi-tó (2023)

A Kustánszegi-tó Zala megye egyik legszebb részén, a göcseji dombok alatt terül el, amelyet két patak is táplál.

A tó kialakítására 1987-ben került sor, amikor is a területet elárasztották. A völgyzárógátas vizet nem csak a horgászok kedvelik, hanem egy szabadstrand is várja a csobbanni vágyókat, a parton pedig remek sportpályák, játszóterek, és pihenőhelyek találhatóak. De vadregényes tározó környékén, számos szálláslehetőség, és vendéglátóhely is akad.

Kereseszegi temető (2023)


A Göcsej közepén található a valaha szebb napokat is látott falu, Kereseszeg. Az egykori település helyét ma már csak néhány omladozó ház és egy temető jelzi. Az árnyasban található sírkertben a síremlékekre helyezett mécsesek jelzik, hogy a hozzátartozók őrzik még az itt nyugvók emlékét.

Pató-hegy (2023)



Petrikeresztúr és Zalatárnok között található a Pató-hegy, amelyen egy borházfalu húzódik.

 A Zalai-dombság szelíd lankáján megbújó petrikeresztúri szőlőhegyen több régi és új borospince áll, amelyek némelyike kedves, hangulatos apartmanházként született újjá.

Szentkozmadombjai keresztek (2023)

Temetői kereszt, 1999
 
Varga-Kovács-kereszt, 1921

Kovács-Vörös-kereszt, 1921

Görbőpusztai temető (2023)


A Rádiházától északra található Görbőpuszta már a középkorban önálló település volt. A terület később a Széchényi család birtoka volt, ide építették fel 1951−1952-ben az állami ménesgazdaságot. A karámok még ma is állnak, de házakból csak néhány látható itt, a falu temetője mellet elhalad a Dél-dunántúli Kéktúra.

Kabala-Ménes (2023)



A dombos-lankás erdőkkel övezett Rádiháza ősgyepes legelői kiválóan alkalmasak lovak tenyésztésére és tartására. 1912-ben Bartha László földbirtokos 7 kancával indította el az itteni lótenyésztést, amely hagyományait azóta is ápolják a birtokon.

A ménes leghíresebb lova az 1960-ban született fekete ügető Kabala volt, a korának kimagasló képességű versenylova egészen 1981-ben bekövetkezett elmúlásáig szállította az eredményeket. 

Túrák: Zala gyöngye, Zala-völgye (2023)

Néhány röpke pillanat és tovaszáll a nyár.
Napról - napra színesebbek köröttünk a fák.
Némán állok, csodálom a platán levelét,
s hallgatom a szellőzúgás kellemes neszét.”

(Monok Zsuzsanna)

Kereszt a Cigány-hegyen


























forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Zalacséb-Salomvá, vmh, (K+) - Zala - Szent János apostol-templom - Cigány-hegy - Péter-erdő (K) - Nagyfernekág - Borosán-völgyi Szentkút - Sündörgő Vendéglő (K+) - Zalalövő, vá



Táv és szintemelkedés:

22 km/ 375 m




Őrség felé félúton

Borosán-völgyi szentkút (2023)

A Borosán-völgy Zalalövő központjától 1,5 kilométerre található, egy szép bükkös erdőben. 

A völgy jó vizű forrása körül a II. háború után építettek ki egy szakrális emlékhelyet, hálából. A völgy ezt követően kedvelt búcsújáró hellyé vált, ugyanis a helybeliek itt tartották meg minden évben a Sarlós Boldogasszony búcsút. A rendszerváltás után, 1992-ben egyházi és világi összefogással az erdőben, a szentkút köré állították fel a ma is látható stációkat. Az itteni időjárásnak és a természet erőknek jobban kitett kálvária felújítása hamar szükségessé vált, ezért 2011-ben helyreállították a keresztutat.