Megváltó és két angyal (2014)


A Kiskunfélegyházi Sarlós Boldogasszony templom a díszítő szobrait 1904 és 1905 közötti felújításkor kapta. 

A „Megváltó és két angyal” című alkotás, valamint a homlokzat két fülkéjében látható Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent István szobrai Maróti Géza művei.

Sarlós Boldogasszony Ótemplom (2014)


Kiskunfélegyháza legrégebbi temploma vagy, ahogy a helyiek nevezik Öregtemplom a hangulatos Béke téren található. Az egytornyú barokk csodát 1749 építették és a Szent János téren található fatemplom váltotta a misézésben. A templom tornya egy ízben nem bírta a terhelést és ezért összeszakadt, de süveget helyreállították és még rézborítást is kapott. Figyelemre méltó az ajtó fölött található hófehér szoborkompozíció, amely Maróti Géza munkája és a Megváltó és két angyal nevet viseli.


Túra: Csemő virágünnepe (2014)

Mint egy tányér krumplipaprikás,
lassan gőzölög lusta,
langy estében a piros palás,
rakás falucska.
Itt is, ott is karcsú füst - remény -
tünődni, merre szálljon,
áll kicsit a kémény küszöbén
és int a tájon.

(József Attila)

Zöldház




























forrás: funiq.hu


Útvonal:

Nagykőrös, vasútállomás - Nagy-erdő - Csemő - Gyurka dombi kilátó - Vett út - Zöldhalom - Putri-sarki erdő - Csemő





Táv és szintemelkedés:

33 km/ 175 m







Árnyasmenet

Urunk Színeváltozása templom (2014)

A legvirágosabb település címet többször is kiérdemlő kiskunsági falu 1992-ben kapta római katolikus templomát. Az Urunk Színeváltozására felszentelt épület érdekessége a hagymára emlékeztető toronysisakja.

Helytörténeti múzeum (2014)


Csemő egyik legrégebbi épületében kapott helyet a 1970 óta dagadó kollekció. A helyi lakosok összehordott gyűjteménye pályázati támogatás keretén belül, minden modern körülménynek megfelelően lett kialakítva az egykori orvosi rendelőben. A tárlat főépületben az egykoron itt megálló vasúthoz kapcsolód tárgyak találhatóak. Az udvari nyitott kiállítótérben láthatóak a falu múltjára oly jellemző szőlőtermesztéshez kapcsolódó eszközök, mint például a szőlőprések, kádak, permetezőgépek, faragott hordók, egyéb tárolóedények. A másik melléképületben pedig a szintén csemői lakos Orisek Ferenc fafaragó szobrai láthatóak.

Tájház és a Helytörténeti Gyűjtemény (2014)

A zöldhalmi tájház egy az oly jellegzetes csemői tanyavilág házai közül. A szépen megmaradt berendezése a 20-30-as évek forma világát tükrözi és például a kemencéjét vagy vályog tűzhelyét a mai napig lehet használni. A bemutatórészhez tartozik még néhány korabeli mezőgazdasági jármű és a borház, ami méretében nagyobb mint a szoba. 

Kisboldogasszony-kápolna (2014)


Csemő zöldhalmi külterületén egy átlagos falusi házra hasonlító kápolna áll. Az 1958-ban épült imaterem belsejében azonban sokkal fényűzőbb, mint küllemre azt gondolnánk és saját haranggal is rendelkezik.

Ladányi Mihály Emlékház (2014)

Ladányi Mihály kétszeres József Attila díjas költő utolsó évtizedeit a csemői Zöldhalom tanyavilágában töltötte egy présházban, ahol mezőgazdasági munkából és írásaiból tartotta el magát. Halála után a község rendbe hozatta az író házát és emlékhellyé alakította.

Gyurka-domb (2014)

A Gyurka-domb, avagy ahogy a helyiek hívják a "ceglédi kékes" Csemő-határában található.

Az ide látogatókat igazán tipikus alföldi táj fogadja, akácos ligeterdők és homokos földutak. A kilátó környéke közkedvelt kirándulóhely és a Csemő virágünnepe elnevezésű teljesítménytúra is érinti.

A zöld-sávon lehet megtalálni a falu déli határában.

Pusztai tölgyesek (2014)

Erdei játszótér 

Nagykőrös környéki pusztai tölgyesek nem csak a legritkább, de a legveszélyeztetettebb erdőtípusok közé tartoznak. Ezeken a területeken több éve folyik egy nagyszabású természetvédelmi program.

Sajnos 2015-ben két erdész kivégezte a nagykőrösi őshonos tölgyerdő nagy részét.