Fekete dió (Juglans nigra)

A fekete dió leginkább gazdag, mély, nedves, hordalékos talajokat kedveli. A közepesen nagyságúra növő fafajta hazánkban is előfordul, általában az erdőkben magányosan találkozhatunk vele. A fekete dió gyümölcse kerek, barázdált, és fekete, a héja pedig aromás illatú.

Cserhát tetői kilátó (2023)

Cserhát tető Szekszárd legmagasabban fekvő területe, ahol egy geodéziai mérőtorony és a helyi rádióklub antennái található. 

A tetőn álló kilátóteraszról pazar panoráma nyílik a Szekszárdi-dombság minden irányába.

Szálkai víztározó (2021)

A Szálkai Víztározó a szekszárdi dombvidék déli részén fekszik, amelyet változatos dombok, völgyek, és erdők vesznek körül. A mesterséges tavat a Lajvér-patak felduzzasztásával hozták létre 1977-ben, amelybe később halakt is telepítettek. De kialakítása során nem csak a horgászokra gondoltak, ugyanis sétaút, padok, és homokosstrand is megtalálható a víztározó egy részén.

Bakcsó (Nycticorax nycticorax)

Kevesen tudják, hogy a bakcsó egy magyar mondókában is főszereplő, ugyanis a mindenki által ismerős vakvarjúcska a madár népies neve.

A madár egyik leggyakoribb hazai gémféle, amely telepeket alkotva többnyire védett területen fészkel. A bakcsó március-április táján érkezik vissza afrikai telelőterületeiről, és egészen az őszi vonulásig nálunk marad. Az állatot gyakran látni karókon ücsörögni, ilyenkor lesben állva vadászik.

Szálkai keresztek (2021)

Közösségi kereszt, 2021

Gungl-kereszt, 1911

kőkereszt, 1851

ifj. Gungl-kereszt, 1918

Túra: V, mint Völgység (2021)

   „Az erdő hallgatag,

nyugosznak a vadak,

lankadt állal hevernek

ágyán a hűs avarnak,

mit a szelek levernek,

majd újra felkavarnak.”

(Babits Mihály)

V, nint Völgység

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Szálka, rakodó (P) – Trófea étterem (K) – Szálka-hegy (K+) – Hármas-halom (KO) – Fazekas-forrás – Haramia-forrás (KC) – Sötét-völgy (K) – volt erdészház –Grábóc – Mária-kilátó – Szálka, Trófea étterem

Táv és szintemelkedés:

27,2 km/ 550 m

---

Dombokon, réteken

Grábóci keresztek (2023)

 

Mária-kilátó (2021)

A Mária-kilátó Grábóc feletti dombon áll, feljutni a Dél-Dunántúli Kéktúra útvonalról egy rövid letérővel lehet. 

A 2015-ben készült 15 méter. magas, háromszintes építményből a falura, a környező dombokra és a Keleti-Mecsekre nyílik pompás kilátás.

Suta virágbogár (Valgus hemipterus)

A suta virágbogár hazánkban szinte bárhol előfordul, és általában májustól rajzik.

A bogár a fatörzsek elhalt részekből táplálkozik, ezért „csak” másodlagos kártevőnek számít.

Barna gyalogcincér (Dorcadion fulvum)

A barna gyalogcincér hazánk agyagos talajú dombvidékin gyakori, de a Kisalföldön és a Nagyalföld nyugati felében is találkozhatunk vele. A közepes termetű cincérfaj röpképtelen, ezért már márciustól a talajon gyalogolva közlekedő példányok gyakran szem elé kerülnek.

Juhar-díszcincér (Anaglyptus mysticus)

A juhar-díszcincér a hegy- és dombvidék lakója, ahol lomberdőkben, erdőszegélyek fáin és cserjéin, többek között a galagonyán érzi jól magát. A cincér a szárnyfedőin lévő jellegzetes fekete, fehér és vörösbarna rajzolatáról könnyen felismerhető. A bogarak általában virágport vagy kis virágrészeket fogyasztanak.

Kis hőscincér (Cerambyx scopolii)

A kis hőscincér Európa egyik leggyakoribb cincérfaja, amely hazánkban az Alföldön, a hegy- és dombvidékeken is egyaránt megtalálható. A cincért fényes, teljesen fekete szárnyfedőről lehet felismerni, a csápja pedig a testhosszának többszöröse is lehet. A rovarok a tölgyesek szegélyeiben és az erdők közé beékelődő tisztásokon, bokros réteken figyelhetők meg.

Farkasalmalepke (Zerynthia polyxena)

A farkasalmalepke hazánk egyik legszebb lepkefaja, de az utóbbi időkben tapasztalt ritkulás miatt a legféltettebb is. 

A lepkefaj a meleg és száraz vidékek kedveli, főleg felhagyott szőlők és gyümölcsösök környékén gyakori. A pillangót nem lehet más haza fajjal összekeverni, ugyanis a sárga alapszínén egyedi fekete rajzolat látható, piros szegélypontokkal.

Grábóci erdészház (2021)

Elhagyott erdészház áll a Verebes-völgy bejáratánál a réten, amelyet a Dél-Dunántúli Kéktúra is érint.

Kissé távolabb, észak-kelet felé viszont takaros vadászház akad az utunkban.

Tanösvénytúrák: Sötétvölgyi tanösvény (2021)

A Sötétvölgy a Szekszárd-Geresdi-dombság egyetlen természetvédelmi területe, amely bár „csak” helyi védettség alatt áll, mégis számos növényritkaság és védett állat élőhelye.

A Sötétvölgyi-erdő 1977-ben létesült 511 hektáron, amely napjainkban Tolna megye legidősebb erdeje. Az itteni 170 éves cseres tölgyes társulások rendkívül gazdag botanikai értékkel rendelkeznek, olyan védett növényfajok találhatóak itt, mint például a ligeti csillagvirág, a májvirág, a szúrós csodabogyó, a bíboros kosbor, vagy a turbánliliom. Emellett a völgy különlegeségei még az itt fészkelő védett madárfajok is.

A Duna- Dráva Nemzeti Park 2004-ben alakíttatta ki a Sötétvölgyi tanösvény a természetvédelmi terület belsejében. A Sötétvölgy különlegeséget bemutató sétaút, mintegy 4 km hosszan, és 9 állomáson keresztül vezet az erdőrengetegben.

A tanösvény adatai:

Táv: 4 km

Állomások: 9

Üzemeltető: DDNPI

Füzet: nincs

Haramia-forrás (2021)

A Sötét-völgy rejti a dombság egyik legrégebben épített foglalt forrását, a Haramia-forrást.

A forrás első írásos említése 1855-ből származik, és nevét valószínűleg az itt megforduló betyárok miatt kapta. Az erdősmecskei gránitból épült forrást 2014-ben a Gemenc Zrt. Bátaszéki erdészete felújíttatta.

A forrás körül asztalok, padok, és egy tűzrakó található.

Sötétvölgyi Erdészház (2021)

A Sötétvölgyi Erdészház a természetet kedvelő, csendre és friss erdei levegőre vágyó vendégeket várja.

A tágas, erdei vendégház az erdőközepén, ős fás környezetben található, ahol 9 fő tud egyszerre megszállni.

Sötétvölgyi Gyermektábor (2021)

A Sötét-völgy erdő rengetegében kellemes hangulatú gyermektábor bújik meg a fák között. 

A szekszárdi önkormányzat által üzemeltetett erdei faházakban 100 fő részére is tudnak szállás biztosítani. A táborhoz tartoznak vizesblokkok és egy melegítő konyha is, sportolási lehetőségként pingpongasztal és kosárlabda pálya áll az ide látogatók rendelkezésére.

Fazekas-forrás (2021)

A Fazekas-völgy bejáratánál található a Fazekas-forrás, amelyet 2003-ban újította fel utoljára. 

Az 1979-ben készült gránit foglaláson jellegzetes, tölgyfalevél szimbólummal díszített márványtábla latható.

Kis apollólepke (Parnassius mnemosyne)

A kis apollólepke hegy és dombvidékink nedves rétjeinek, kaszálóinak lakója, de az Alföldön a folyók közelében, és üde lomberdökben is előfordul. A lepke április végétől június végéig repül, felismerni gyöngysorszerű mintázatáról és két kis fekete foltjáról lehet.