Túra: Dél-Tiszai kerülő (2013)

„– Hej, halászok, halászok,

Mit fogott a hálótok?

– Nem fogott az ögyebet,

Vörös szárnyú keszegöt.”

(népdal)

Tűztengeren

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Szeged, Makkosház – Algyő – Algyői hídfő (P) – Körtvélyes – Mártély Holt-Tisza – Mindszent – Nagy rév (K) – Ányás – Petresi gátszakadás (S) – Atkai-félsziget – Algyői hídfő – Szeged, Makkosház

Táv és szintemelkedés:

72 km/ 112 m

---

Petresi szentély

Petresi töltésszakadás (2013)

Az áradó Tisza 1879. március 5-én először Petresnél szakította át a gátat, aztán pedig elmosta a még útjában álló nyúlgátakat, s Szegedet is körbefogta. Mint ismeretes március 12-én hajnali fél 3-kor a Rókusi pályaudvar közelében álló 84-es vasúti őrháznál végül áttört az utolsó védvonalon is, és romba döntötte a várost. 

Az árvíz emlékét a kitörésnél egy rozsdás tábla, a nyomát pedig egy fontos hullámtéri élőhely őrzi.

Ányás (2013)

Több szempontból is érdekes a Bakshoz tartozó Ányás nevű Tisza part rész és közvetlen környezete. A folyó egyik legszebb kettős kanyarja található itt, melynél szebb panorámát az alföldi embernek festeni sem lehetne. A vidék hajdani urai, a Pallavichiniek kikötőnek használták ezt a partszakaszt, ahol a major rakodója volt. Az uradalmi kisvasút fő állomása volt a töltés oldalában húzódó Ányási-major.

fotó: sulinet.hu

Itt az ártéri részben 1787-től a szeri apátsági monostor leányegyháza állott. Ennek a helyére építtette a nyughelyükként is szolgáló kis kápolnájukat 1850-ben Pallavicini Alfonz. Az épület a II. világháborút lezáró fosztogatásig állt egy kis gondozott park közepén a majorsággal együtt. Falait az ötvenes években bontották el a környékbeli családok az építkezéseikhez. A grófi kriptából még időben sikerült a földi maradványokat kimenteni, és a sándorfalvi temetőbe helyezték át. 2015-ben az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark újra felépített a kápolna mását, amelyet pünkösdkor adtak át.

Kápolna egykori helye

Hét nővér (2013)

A Percsorai gátőrház tövében egy különleges fehér nyárfa látható. A "Hét nővér"-nek nevezett, 880 cm törzskör méretű fára évszámok vannak felvésve, a legrégebbi 1940-es.

Egerészölyv (Buteo buteo)

Az egerészölyv Magyarországon a leggyakoribb ragadozómadár, sokszor gubbaszt forgalmas utak mentén fákon vagy autópályák vadkerítésein. A madár a rágcsálópusztításával hasznot hajt a mezőgazdaságnak, de nem válogatós elfogyaszt gyíkokat, rovarokat és madárfiókákat is. Az állat fészke nagyobb fák tetején könnyen észrevehető, amely általában csak száraz ágakból áll.

Marti-csárda (2013)

A Körtvélyesi holtág partján még ma is áll az 1932-ben épült révház, amely egy ideig csárda is volt. Akkoriban híd híján a révész vitte át az embereket és a szekereket a túlpartra Körtvélyesnél a Tiszán.

 A háznak funkciója jelenleg nincs, de sajnos nem használják a nagy múltú épületet.

Körtvélyesi Holt-Tisza (2013)

A holtág helyét már Anonymus említi 1200 körül Gesta Hungarorumában, mint Árpád birtokának határa. A természetvédelmi terület a Tisza szabályozásakor nyerte el mai formáját, ekkor keletkezett a Barci-rét, és lett a védett madarak (és kutatóik) birodalma.

A körtvélyesi holtág közigazgatásilag Hódmezővásárhelyhez tartozik, és mintegy három kilométerre található mártélyi társától.

Túra: II. Fehértavi darvadozás (2013)

„Mindennap jó reggel ezen repültök el

szóldogálván, darvaim!

Reátok néztemben hullnak keservemben

szemeimből könyveim,

Hogy szép szerelmesem jut eszembe nékem,

megújulnak kínjaim.”

(Balassi Bálint)

Szomorú Arc

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Szeged, Európa-liget – Macskási-gyep – Sándorfalva – Pallavicini-kastély (K) – Postakocsi-csárda – Temetődomb – Tiszavölgyi bemuatatóház – Fehértói madárvárta (K∆) – Szatymaz – Kiskundorozsma – Szeged, Európa-liget

Táv és szintemelkedés:

40 km/ 65 m

---

Elvarázsolt Házikó

Kálvária (2013)

A sánforfalvi Templomkertben, a sétaút mentén iparművészeti szempontból is értékes stációképek láthatóak, melyek a pécsi Zsolnai-gyárban készültek. A kálvária reliefjeit Domonkos Béla szobrászművész készítette el.

Bukor-hegy (2013)

Csongrád-Csanád vármegye legmagasabb pontját egy geodéziai mérőtorony jelzi, amely egy nagyobb földalom tetején áll. Az itt álló toronyba hivatalosan tilos felmenni, de sokan nem tudnak ellenállni a kísértésnek, hiszen az Alföld egyik egyedi panorámája nyílik a magasból. A torony tetejéről Öttömöst, az Öttömösi baromjárást, Ruzsát, a Klauzál-erdőt és a Felső-Ásotthalmi erdőt láthatjuk be.

A lábunk alatt egyébként az ország egyik legfiatalabb természetvédelmi területe, a Körös-éri Tájvédelmi Körzet húzódik. A Kőrös-ér völgyére leginkább jellemző erdőket az itteni szél fújta homokbuckák megkötésére telepítették. Napjainkra ezek a fás területek a Duna-Tisza közi homokhátság leggazdagabb élővilágának adnak otthont.

Urunk színeváltozása templom (2013)

A térség legmodernebb temploma Ruzsa központjában található. Az 1987-ben épült istenház egy Mária-barlanggal is rendelkezik, de a különálló, acél szerkezetes harangtornya is figyelemre méltó.

A szentély érdekessége az oltár felett látható Urunk színeváltozásának jelenetét ábrázoló óriási freskó.

Lengyel repülősök emlékműve (2013)

1944. szeptember 11-én egy Handley Page Halifax típusú gép repült el a település felett, amelyen Különleges Műveleti Század hét fős lengyel személyzete utazott. De sajnos a segélyszállítmány már nem érkezett meg Varsóba, ugyan is lelőtte őket egy német éjszakai vadászgép.

A Ruzsa felett lelőtt lengyel katonáknak a tragédia 68. évfordulóján állítottak emlékművet. A keresztformát idéző kompozíció a Szegeden élő művész, Brzózka Marek szobrászművész alkotása.

Dugonics-erdő (2013)

A Kőrös-ér völgyére jellemző szél fújta homokbuckákat a 19. század eleje óta erdő telepítésével kötötték meg. Az egyik ilyen rengeteg az Ásotthalmot körülölelő erdőség, a Dugonics-erdő.

Az árnyas egyébként egy természetvédelmi terület, és a madárvilága miatt is megéri a figyelmet.

Ha az erdő legszebb részét szeretnék birtokba venni akkor érdemes a Szegedet Bajával összekötő 55-ös út mentén álló Back-kápolnától kezdeni a sétát.

Petróczi iskola és kápolna (2013)

A Petróczi iskola Klebelsberg Kunó tanyai iskola fejlesztési programjában épült a 20. száztad elején. A kőből épített iskola fénykorában kétszobás tanítói lakással is rendelkezett, de miután megszűnt a tanítás benne kocsmává és bolttá alakították.

Az iskolával szemben, az út túl oldalán áll a rendszeres ájtatosságnak helyet adó közösségi ház. A kápolnaként funkcionáló épület elött egy viharharang és egy kereszt látható, az utóbbit Tanács Vendel és neje, Kószó Etel emeltette 1929-ben.

Szent Orbán-kápolna (2013)

A Templom tér dél-nyugati sarkán található a pomázi kápolnapár egyik tagja. A görög katolikus párjánál jóval díszesebb, a homokkőből készült Szent Orbán tiszteletére felszentelt épület. A kastély átépítésekor talált reneszánsz szentségfülke (pasztofórium) töredéket ebben a kápolnában helyezték el.

Teleki-Wattay-kastély (2013)

Pomáz híres kastélyát a 17. század elején a Bornemissza család egyik leszármazottja, Wattay Pál építtette. A barokk földszintes, árkádos, manzárdtetős épületet a grófi család 1927-ben a eklektikus stílusban átépíttette. Az óriási pincéit a filoxéra-járvány után lakásokká alakították. Az első világháború után a család hadiárvaház céljára felajánlotta. A második világégés után államosították, majd gyermekvédelmi intézmény működött benne. Jelenleg kastélyszállóként hasznosítják a műemléket.

Szent István király templom (2013)

A pomázi római katolikusok temploma 1768-ban épült barokk stílusban. A templomot többször átépítették és bővítették, legutóbb a XX. század elején. A kerítése falában egykor a kastélyból áthozott reneszánsz szentségfülke volt beépítve, ami most az Orbán-kápolnába áll.

Szent György szerb ortodox templom (2013)

Pomázon a XIV. században már állt egy gótikus ortodox (görögkeleti) templom. 1719-22 közötti átépítéssel nyerte el mai barokk formáját. Az ikonosztáza kiemelkedően jelentős barokk alkotás.

Református templom (2013)

A pomázi református gyülekezet temploma 1814 és 1828 között épült színvonalas klasszicista stílusban. A templombelső a református templomokra oly jellemző paraszt-barokk hatást keltő.

Túra: Holdvilág-árok és ami mögötte van (2013)

„Fürdik a holdvilág az ég tengerében,

Méláz a haramja erdő közepében:

Sűrű a füvön az éj harmatozása,

de sűrűbb két szeme könnyének hullása.”

(népdal)

Kalmár

---

forrás: openstreetmap.org

Útvonal:

Kiskovácsi (P+) – Holdvilág-árok – Kolevka-hegy (P) – Lajos-forrás (Z∆) – Kilátópihenő – Dömörkapu (K+) – Lajos-forrás (P) – Kolevka-hegy (P+) – Holdvilágárok – Kiskovácsi

Táv és szintemelkedés:

13,2 km/ 640 m

---

Sicambria

Zergevirág-forrás (2013)

Leövey Klára Gimnázium Öregdiákjai 1995-ben építették ki a különleges nevű Zergevirág-forrást. A kék túra egyik átkötő útján található a Sikárosi-völgyben.

Bükkös-patak (2013)

A Bükkös-patak Dobogókőtől Szentendréig csörgedezi keresztül a Visegrádi-hegység meseszép völgyzugain.

Ikon-kő (2013)

A pilisi Sikárosi-völgy számtalan csodát rejt, ezek közül a legmisztikusabb egy 150 évvel ezelőtt készült felírat, ami egy nagyobb kövön található. A vésett szöveg szerint a szentendrei szerbek „felújították” – azaz megerősítették e hely emlékét. Még napjainkban is találgatás folyik, hogy milyen régi kultuszhely rejlik még a hegység mitikus sziklái között.

Dömör-kapui-barlang (2013)

A barlang a Bükkös-patak északi partján, a Dömör-kapui bányaterületen található közvetlenül a turistaút mellett. A trapéz alakú táró az egykori andezit fejtéskor keletkezett.

Dömör-kapui vízesés (2013)

A szentendrei bányászat egyik fellegvára volta egykoron Dömör-kapu. Manapság csak egy a kedvelt fővároshoz közeli kirándulóhelyek közül. Hazánk egyik legcsodálatosabb vízesése található itt a turistaút mellet eldugottan. A Sikárosi-völgyben folyó Bükkös patak szép kis vízesést alkot a híd alatt.

Kőrösi Csoma Sándor kilátópihenő (2013)

A zöld háromszög jelzésű turistaút Lajos-forrás és Dömörkapu közötti szakaszán érdemes egy kis időre megpihenni Kőrösi Csoma Sándor nevét viselő kilátópontnál. A Visegrádi–hegység nyugati vonulatára és a Sikárosi-völgyre nyílik innen kiváló panoráma.

A zöld kigyó

Ságvári Endre turistaház (2013)

A Lajos-forrás a rendszerváltás előtti környezetéhez, hozzá tartozott egy ultra modern turistaszálló is, amit sokak által gyűlölt kommunizmussal szimpatizáló Ságvári Endréről neveztek el. A 30-as évek táján épült Dreher kastély adta az alapját az első 85 férőhelyes menedékháznak, amely rohamos léptekkel fejlődőt az erdőgazdálkodás kezelésében. Végül a 80-as években megpecsételődött a sorsa, ma már csak a homlokzati felírat hirdeti az alpesi mintára készült épület eredeti funkcióját. Felújítás alatt!

Lajos-forrás (2013)

"Dobrá voda"  

A szentendrei szerbek ilyen néven emlegetették a pilisi Bölcső-hegy oldalában fakadó forrást egykor. A festői környéken a mondák szerint már Nagy Lajos is gyakran vadászgatott, ezért lett ő a vízfolyás névadója. A különleges forrásmedencét 1908-ban Gabrinyi Sámuel építész tervei alapján készítették, azóta boldog-boldogtalan hordja vizét.

Holdvilág-árok (2013)

„Kevés olyan hely van szűken vett hazánkban az érintetlen természeti környezetben, amelyet ilyen kitartóan faggatnának elsősorban spirituális értelemben, mint a Pilis, és különösen annak Pomáz fölötti része." (Szörényi Levente)

Pomáz és Pilisszentkereszt között félúton található az ország egyik legromantikusabb kiránduló helye. A Pilis Parkerdő területén húzódó, alig két kilométeres árok a nem csak a hegység geológiai csodát rejti, hanem visszarepít bennünket az időben. Déli lejtőjén vannak a "Tólakok" a jégkorszakból visszamaradt növényritkaságaikkal. Barlangjait a kereszténység előtti, ősi, magyar hitvilág kultikus helyeiként tartják számon. Ha ez még nem lenne elég, akkor egy vízesés is található a völgyben, de ez csak sajnos csapadékos időben látható. Helyén viszont van egy Meteor-létra, amivel a letöréses sziklafalon kedvünkre közlekedhetünk.